Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1997. (Szombathely, 1997)

3. szám - ADATTÁR - P. Hajmási Erika: A táplánszentkereszti műemlék templom történeti és régészeti katatása

„Váljon a Szentkereszti fióktemploni valóban oly rozzant állapotban van-e, s életveszélyes-e, mint az a szakértői nyilatkozatban állíttatik s emiatt ennek a használatától eltiltására és bezáratására hatósági intézkedés szükséges fennforog-e?" Táplánszentkereszt, Plébánialiivatal. Irattár. Egy 1888. december 15-én kelt levél, Koméi püspök aláírással Rosenblüh Antal plébánosnak szól SzenÜörincen. Táplánszentkereszt, Plébámahivntal. Irattár. 1891. június 12-én hatósági jegyzőkönyv született a Szentkereszti fióktemplom építése ügyében, hogy a templomot be fogják zárni. Az ehiök felkérte az egyházközség tagjait, nyilatkozzanak, hogy „fel akarják-e építtetni újból a használattól eltiltott templomot és tornyot, és ha igen, mi módon vélik az építési költségeket beszerezni." Sigray József gróf 1200 forintot, özv. Horvátliné 800 forintot ajánlottak fel. „Egy harmada a költségeknek essen a többi liívőre." Táplánszentkereszt, Plébánialuvatal. Irattár. A padláson a tető mestergerendáin a következő feliratokat találtuk bevésve, bekarcolva, ill. ceruzával felfirkálva: í. Steurer Ferencz ács (Németszentinihály); 8. gingli 9 uliren Scheck Frail 1905 - güustopf - alnist (?) 3. 1930 x 4. József Nándor ács - Nagy Néinetszentmiliály. Táplánszentkereszt, Plébánialiivatal. História Domus. (Dr. Sill Ferenc bejegyzései.) Valter Ilona - Erdei Ferenc: A soniogyvámosi templom. = Építés-, építészettudomány, 1983. 14. sz. 489. p. Ezzel a technikával megszüntették a kapillaritást, a falba felszivárgó nedvességet. A román kori technikával épült templomfalak ma azért nedvesednek mert a temetkezések, az évszázadok alatt az épület tövében hagyott építési törmelék, és a természetes feltöltődés azt eredményezik, hogy a fal alá és köré döngölt szigetelő agyag fölé olyan rétegek kerülnek a falhoz, melyek fölötte vannak a védőrétegnek. Ezeken az érintkezési pontokon nedvesedik a fal. A román kortól a 19. századig a vakolatokkal, habarcsokkal nem volt probléma, mert azok a téglával, kővel együtt és közel egyformán engedték Id illetve be a nedvességet az épület falába, ezzel szemben napjainkban nagyon sok gondot okoz a cementes vakolat, valamint a lábazat. Marosi Ernő: Árpád kori köfaragványok In: Árpád-kori kőfaragványok Katalógus, [szerk Tóth Melinda, Marosi Ernő]; [írta Magyar Kálmán et al.]. Székesfehérvár, 1978. 19. p. (István Király Múzeum közleményei; 121.) 2

* Valter - Erdei: i. m. 492. p. 25 SZPL Kancelláriai iratok 3085/1895. Valter Ilona: Romanische Sakralbauten Westpannoiücns. Unter Mitarbeit von Friedrich Berg, Mariján Zadnikar. Eisenstadt, 1985. 256. p. (Burgenland Mosaik) szerint a Szent Lőrinc-templomot már 1298-ban megemlítik. A Szent Kereszt tiszteletére emelt táplánszentltereszü templom. Videofilm. Forg. könyv. P. Hajmási Erika; a videofilmet készítette Németh Attila. Szombathely, 1988. 12 min. Az ásatás konzulense Dr. Valter Ilona az OMF Tudományos Osztályának helyettes vezetője volt. Rilli László plébános nemcsak szellemi, hanem fizikailag is irányítója, lelke volt a kivitelezési munkálatoknak, melyet Ivicsics Péter irányított rendkívül lelkiismeretesen és alaposan. Köszönöm szépen a fentebb említetteknek, csakúgy mint Dr. Kiss Máriának, nyugalmazott levéltárígazgatónak, Hentz József püspöki tanácsos úrnak, Benczik Gyula levéltárosnak, Derdák Ferenc geodétának, Kiss E. Csalm restaurátornak, hogy dolgozhattam velük. 73