Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1980. (Szombathely, 1980)

Különszám: Az Ungaresca tánceggyüttes története - II. KIBONTAKOZÁS AZ ISKOLÁBAN - A keszthelyi Helikon

megismétlődött. Amire szükség volt: egy folyamatos, nem provinciális jellegű művészeti vezetés, aminek a reménye most csillant fel. De a folyamatosság teljesen kilátástalannak látszott. Meddig hajlandó Pesovár Ernő vállalni a fárasztó utazást? Ha vállalja, miből lehet fedezni a költségeit? Mi lesz, ha nem vállalja? Ilyen kérdések vártak megválaszolásra. A válasz egyelőre késett, a reális alapokra semmi kilátás. De ha művészeti vezetésről még nem is volt szó, az együttes Pesovár Ernővel már közösen törte a fejét; hogyan tovább. S hamarosan egy új történelmi tánc körvonalai is kirajzolódtak, amelyet Petró János zenéjének és Csoóri Sándor szövegének alapján Pesovár Ernő a következő Helikonig szinpadra állitott, „Régi magyar táncok (Balogh Ádám emlékezete) "cimen. A hallgatólagos megállapodás azonban csak egy táncra szólt, a másik helikoni koreográfiát az eddigi hagyományos módon, vendégoktatótól tanulta meg .... 31 az együttes. A műsorok éppúgy egymást követték; az évenkénti „nagy" rendezvények között vendégegyüttesek fellépései, a velük való találkozás, s azonkívül „32 sok helyi programon való közreműködés - ez volt az évközi menetrend, utána pedig Velem, egészen 1961-ig. Velemből 1961-ben kiszorult az együttes. A táncosok divatba hozták, a megye felfigyelt a létesítményre, de a KÖJÁL is. . . 1961-ben már nem volt hova menni. A szorult helyzetben egy rábakovácsi (ma Meggyeskovácsi) diák - Asbóth László - ötlete jött segítségül, amit azonnal meg is valósított az együttes. Délelőtt; munka a TS-Z földjein, ebéd a TSZ konyháján, délután: próba a kultúrteremben, este; közös klubfoglalkozás a helybeliekkel. Meg is született egy jelszó; "Vasvillával a kultúráért, Kultúrával a szocializmusért!" , amit a falusiak nevetve, a városiak feltört tenyérrel "realizáltak". S hogy a velemi hagyományokra is gondoljanak: szállás egy padlás a lányoknak és egy lakatlan falusi ház földes padlója a fiúknak. (S itt, egymás között nyugodtan idézhették az otthoni pedagógusok egyik mértékadó képviselőjének ítéletét: "Vannak rendes emberek - és vannak népitáncosok . . .") Ez az év egy másik szempontból is határkövet jelent; akkor szerepelt utoljára olyan tánc, amely nem Pesovár Ernőtől származott a műsorban. A debreceniek látogatásával és tanításával gyakorlatilag lezárult az a periódus, amelyben Pesovár Ernő egy-egy helikoni tánccal "besegített", s 1961-őszétől - ha baráti alapon is - teljes mértékben átvette az együttes művészeti vezetését. Hivatalosan erről, persze, nem lehetett szó, nem 21