Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1974. (Szombathely, 1974)

HELYISMERETI ADATTÁR - Guttmann Miklós: A hagyományos paraszti gazdálkodás ismeretanyaga és szókincse Jakon

XXIII. MUNKASZERVEZET ÉS BÉREZÉS A CSÉPLŐKNÉL 1. A cséplést a falubeli férfiak végezték téli időszakban, idegenek nem szoktak idejönni kézicséplést végezni. 2. Volt olyan, hogy két három ember összeállt és télen így csépelték a gabonát. Így ez már részes cséplés volt. 1 mérő gabonát szoktak adni 10 kereszt után régen. Egy mérőbe 50—56 kg fért. Ügy is szokták ezeket a cséplőket bérezni, hogy megállapodtak a gazdával mennyit fizet egy felszedett zsupp kévéért. Ez már nem gabona volt, hanem pénz fizetés. Élelmezést ezek külön nem kaptak. 4. Egy nap 3 keresztnél többet két cséplő nem tudott elcsépelni. 5. Kézi cséplésnél nem szokott lenni semmiféle múlatás. XXIV. AZ ELCSÉPELT GABONA ÉS SZALMA ÖSSZETAKARÍTÁSA 1. A kézicséplésnél volt zsupp, szalma, mert ki kellett rázni az elcsépelt gabonát, s ebből lett a szalma. Amit a szemből kirostáltak az ment egybe a marhák alá alomnak. így maradt meg tisztán a szem. A szemet összetakarították kupacba ennek volt a neve garmada. 2. Először törek rostán megrostálták kézzel ezt a gabonát utána leengedték szélrostán is, majd zsákokba merték és felvitték a padlásra 9. Zsombor vagy szakajtó és véka 96