Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1974. (Szombathely, 1974)

HELYISMERETI ADATTÁR - Guttmann Miklós: A hagyományos paraszti gazdálkodás ismeretanyaga és szókincse Jakon

XXI. A CSÉPLÉS ESZKÖZEI A cséplés csíppel történt, más eszköz nem volt. 2. A csépnek vannak részei: Nyel, csíphadaró, csípfej, ez a szíj, közszíj. A fejet a nyélre fűzőszíjjal kötik fel, meg a hadárára is mindegyikre külön-külön, mert a közszíjjat csak így lehetett feltenni, ez kötötte össze őket. 3. A cséplésnél favellát használtak. Inkább gyakoribb volt a rugógrábla használata. 4. Az összetakarításhoz nyírfasöprüt használnak. Falapát segítségével szórták össze a szemet. A falapátot azért használták, mert a pajta földjét a vaslapát könnyen feltörte, felsértette. 5. Lásd előbb. XXII. A CSÉPLÉS MUNKÁJÁNAK MENETE ÉS MUNKATÍPUSAI 1. Adatközlőim tájékoztatása szerint a faluban csak a zsuppnyerés céljait szolgáló kézi cséplés volt általános, így ennek munkamódszerét kívánom ismertetni. Kettesbe, hármasba, négyesbe szoktak csépelni, többen nem, mert az ötödik az már zsuppot szedett, annak volt úgyis annyi dolga, alig győzte felszedni a zsuppot. Megvolt, hogy melyik üt először és utána sorba, ez úgy be volt tanulva, hogy el se tudták hibázni. Egymás mellett állt kettő, velük szemben is kettő. Ha hárman csépeltek akkor az ütem volt: ta-ta-ra, ta-ta-ra. Ha négyen csépeltek, akkor az ütem így szólt: ta-ta-ra-ra, ta-ta-ra-ra. Akik csépeltek a csíplők. Más nevük nem volt. 2. Lásd előbb. 3. 4. Lásd az 1. pont. 5. Nem szoktak mondásokat, verseket mondani. 6. Aki rosszul ütött félreállították, mert a többi munkáját is veszélyeztette, mert ha a csép szélére ráütött az nekieshetett a fejének. 7. A cséppel táncot nem jártak. 8. A gabona fején ment először az ütés a fejétől a töve felé haladtak. Háromszor szoktak végig menni rajta, ha ketten dolgoztak. Ha négyen akkor gyorsan ment, mert négy ember többet tudott ütni.