Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1974. (Szombathely, 1974)

HELYISMERETI ADATTÁR - Guttmann Miklós: A hagyományos paraszti gazdálkodás ismeretanyaga és szókincse Jakon

tellett be az asztag. Az asztagrakás módjában változásra nem emlékeznek. Mindenki arra törekedett, hogy a gabonáját, minél tökéletesebben rakja össze, nem volt itt ebben különbség kisgazda meg nagygazda között. XVII. AZ ASZTAGBA RAKOTT GABONA KÁRTÓL VALÖ MEGÓVÁSA 1. A víztől ponyva segítségével lehetett védeni a kazalt, de csak akkor volt ez a módszer eredményes, ha az egész kazlat be tudták vele fedni, mert ha nem akkor ott, ahol leszaladt a ponyváról a víz a kazal még jobban beázott. Csépléskor szoktak rádobni annyi nyárs szalmát, amennyi betakarta a kazlat így nem ázott be, ha félbe volt is. Kis barázdát szoktak a kazal körül húzni, hogy ne menjen alá a víz, de árkot nem csináltak. 2. Az égő gabonát nem lehetett megóvni, elégett. A villám ellen védekezni nem tudtak. 3. 4. Nem szokták külön óvni, mert a ház körül volt és nem sokáig állt, mert hamarosan elcsépelték. 5. Ludakat, teheneket nem engedtek a kazal köré, mert a tehenek kidörgölték volna az oldalát. 6. Nem őrizték éjjel az asztagokat. 7. Nem őrizték az asztagot. 8. Tűzoltó eszközök voltak a kazal körül, víz, kapacs, szikracsapó. 9. Nem fordult elő. 10. Nem volt olyan, hogy a kazal dőlni kezdett, ha ilyen volt, akkor azon a sarkon megtámasztották nagyobb fával. Támasztik volt ennek a fának a neve, mást nem használtak. Ha a kazal beázott azt a részét szétszedték, megigazították, de ilyen nem fordult elő. D. A SZEMNYERÉS ELJÁRÁSAI 1. A szemet szétválasztották a szalmától, ennek a műveletnek a neve kiverís, csíplís, masinázás. Kézi cséppel szokták korábban kiverni, később pedig cséplőgépekkel csépelték el, de olyan is volt, hogy valamihez hozzáverték, hogy jobban kijöjjön a szem. 2. Állatokkal való kitaposásra nem emlékeznek adatközlőim, de kézi hajtású cséplőgépet szoktak használni. Járgánnyal hajtott masinával is szoktak csépelni. Ezzel a járgá93