Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 1850-1921

akadt; míg 1885-től fogva, mióta a könyvtárt az állami iskola bírja, tudniillik 2 év lefolyása alatt 10 olvasója volt, aránylag tehát mindig több, mint 16 év alatt, mit ha ugyan a számokat összesítjük is, még mindig vajmi csekély arra nézve, hogy azt mondhatnánk, szorgalmasan olvassák azt; sőt ellenkezőleg azt kell állítanunk, hogy a tisztelt közönség azt igen lazán olvassa, vagy alig érdeklődik iránta; mert mondhatom, nagyon-nagyon ritkán történik az, hogy egyik vagy másik tudományszomjas ifja a könyvtárt, mely a tudomány képviselője legyen, egy futó látogatásra is méltatja, hogy belőle egy-egy szellemi kincset magával vigyen, mely üres óráit megvidámítja. Azonban ezen közönséget a népkönyvtár iránt lehet némileg menteni is, és pedig ennek oka többfélében rejlik; mint éppen előbb is említem, a könyvtár a tudománynak képviselője legyen a mi könyvtárunkról ez pedig nem igen mondható, minthogy szakok szerint tudományos művekkel alig rendelkezik. Az összes művek száma, melyekkel jelenleg a könyvtár bír, tesz ki 241-et; és pedig 194 kötetek, 45 pedig füzetekben van még; ezek közül tudományos művekre esik cirka 15 kötet és füzet, melyek a történet-, az orvosi-, a mezőgazdasági-, a természet- s neveléstudományi ágakat foglalják magukban, a többi jobbára nézve mind regényirodalmat tartalmaz. Fenti művek jelesebb írói pedig: gróf Széchenyi István, báró Eötvös József, báró Jósika Miklós, Jókai Mór, Horváth Mihály, Wéber, Wagner, gróf Lázár, gróf Wass S., Vas Gereben, Gönczy, Galgóczy, Sziklósi, Vámbéri Ársamo 42 bralcev; potem pa, ko je leta 1

885 začela delovati pri državni šoli, je v preteku 2 let, imela 1

0 bralcev, torej v razmerju več kakor v 16 letih, toda tudi če seštejemo vse številke, je to še vedno zelo malo, da bi lahko rekli, da ljudje i marljivo berejo; ravno nasprotno, branje j in zanimanje spoštovanega občinstva je j zelo ohlapno; kajti lahko bi rekla, da se | zelo poredko zgodi, da bi ta ali oni znaj nja željni mladenič obiskal knjižnico, ki \ bi naj bila predstavnica znanosti, ali bi ji j namenil bežen obisk za to, da bi s seboj \ vzel kakšen duhovni zaklad, ki bi mu j razvedril prazne urice. Toda občinstvo j glede ljudske knjižnice lahko tudi nekoli| ko opravičimo, razlogi za to pa se skri\ vajo v različnih stvareh; kakor sem že j omenila, naj bi bila knjižnica predstav\ niča znanosti, vendar tega o naši knjiž\ niči ne bi mogli reči, saj skoraj nima j znanstvenih knjig za različne stroke. Število vseh del, ki jih knjižnica trenutno \ ima, znaša 241; in sicer 1

94 knjig in 45 zvezkov; od tega je znanstvenih del samo okrog 15 knjig in zvezkov, ki zajemajo področje zgodovine, medicine, kmetijstva, naravoslovja in vzgoje, vse ostalo pa so bolj ali manj romani. Pomembnejši pisatelji navedenih del pa so: grof István Széchenyi, baron József Eötvös, baron Miklós Jósika, Mór Jókai, Mihály I Horváth, Wéber, Wagner, grof Lázár, j grof Wass S., Gereben Vas, Gönczy, Galgóczy, Sziklósi, Ármin Vámbéri itd. Iz j majhnega števila del lahko sklepamo, da I naša knjižnica ni dovolj bogata, da bi se i izobraženo občinstvo lahko zatopilo va\ njo; posebno v današnjem svetu ne, ko se hoče vsak izobraževati, ko si vsi priI zadevajo za duhovnost; ko hoče večnost l uveljaviti svojo pravico nasproti min114