Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 871-1849

1620., 1631-1641. Szombathely, 1992. 761., 825., 1736. sz. (Vas megyei levéltári füzetek; 5.); Kelenik József: A Kanizsa elleni végvidék katonai erejének változásai; 1633-1638. In: Hadtörténelmi tanulmányok. Szerk. Molnár András. Zalaegerszeg, 1995. 5-51. p. (Zalai Gyűjtemény; 36/1.) 1631-1641. Szombathely, 1992. 761., 825., 1736. sz- (Vas megyei levéltári füzetek; 5.); Kelenik József. A Kanizsa elleni végvidék katonai erejének változásai; J633-J638. ín: Hadtönénelmi tanulmányok. Szerk. Molnár András. Zalaegerszeg, 1995. 5-51. p. (Zalai Gyűjtemény; 36/1) 53. 1651. július 3. 3. julij 1651 SZABÁLYRENDELET EGY JOBBÁGYKÖZSÉG BELSŐ RENDJÉNEK FENNTARTÁSÁRÓL Domonkosfa község rendtartása (részlet) Domonkosfa a 17. században magyar anyanyelvű evangélikus község volt a Kercsica-patak mellett. Földesurai a Nádasdyak és a nádasdi Darabosok, illetőleg néhány kisebb környékbeli nemes család voltak. Közülük Darabos Gáspár, az őrimagyarósdi vár kapitánya lett a század negyvenes éveiben a lutheránusok egyik fő patrónusa. A legkorábbi községi rendtartások Magyarországon Székelyföldről ismeretesek a 16. század végéről. A nemesi közösség belső életét szabályozó statútumok Vas megyében is megjelentek, legkorábbi a nemescsói „szertartás" 1625-ből. Érdekes módon a többi fennmaradt Vas megyei falutörvény mind evangélikus nemesi községben - Csempész, Kopács, Nárai, Söpte - keletkezett. A dokumentum az előbbiekkel szemben egy jobbágyfalu belső rendtartását rögzíti. Domonkosfa jobbágyai hasonlóképpen szervezték belső életüket, mint a nemes falvak közösségei. A különbség abban mutatkozott, hogy a fellebbezés helye nem a vármegye hatósága, hanem a NáPRAVILNIK O VZDRŽEVANJU REDA V PODLOŽNIŠKI VASI Predpis vasi Domanjsevci (odlomek) Domanjsevci so bili v 17. stoletju evangeličanska vas ob potoku Kerčica, s prebivalci z madžarskim maternim jezikom. Njeni zemljiški gospodje so bili družina Nádasdy in Darabos oziroma nekaj manjših plemiških družin iz okolice. Eden izmed njih, Gáspár Darabos, ki je bil poveljnik gradu Orimagyarósd, je v štiridesetih letih tega stoletja postal eden glavnih patronov luteranov. Najzgodnejše vaške predpise na Ogrskem poznamo iz konca 1

6. stoletja. Pravilniki, ki so urejali notranje življenje plemiške skupnosti, so se pojavili tudi v Železni županiji, najzgodnejši nemescsó-ski »obred« izvira iz leta 1625. Zanimivo je, da so vsi ostali vaški zakoni v Železni županiji nastali v evangeličanskih plemiških vaseh (Csempész, Kopács, Nárai, Söpte). Dokument, v nasprotju s prejšnjimi, določa notranji red posamezne podlofniške vasi. Tudi domanjševski podložniki so svoje vaško življenje organizirali podobno kakor skupnosti plemiških vasi. Razlika je bila le v tem, da pritožbeno mesto ni bil organ županije, ampak patrimonialno sodstvo družine 148