Melega Miklós (szerk.): Ágostai és helvét. A reformáció története Vas vármegyében (Szombathely, 2018)
"eltételezések szerint már a 16. század közepén is lehetett protestáns ■ gyülekezete a falunak, amelynek a neve egyértelműen mutatja: kisne- mesek lakták. A ma Acsáddal, Meszlennel és Kőszegdoroszlóval társgyülekezetként működő község akkor kapott nagyobb szerepet, amikor az 1681. évi 26. te. értelmében a vármegye nyugati felén lakó evangélikusok istentiszteleti helyévé jelölték ki. Vasár- és ünnepnapokon a közvetlen környéktől, a mai Burgenland községein át egészen a Mura vidékén lakó szlovénokig keltek útra a hívek. Az igét ezért magyar, német és szlovén nyelven hirdették.' Legnagyobb számban és rendszerességgel a szomszédos Kőszeg szabad királyi városból érkeztek, akik már 1689-ben szerződést kötöttek egy imaterem (oratórium) építésére, ahol a magyar gyülekezet tagjai vehettek részt a szertartásokon.2 Külön épületet kaptak a német anyanyelvű hívek, akkor még mindkettő fából készült. 1698-ban a magyart zsindellyel fedettnek és sokkal jobb állapotúnak írták le. A két kisebb faház helyett 1776-ban emeltek egy nagyobb alapterületűt. A kőtemplom már a türelmi rendelet után, 1784-ben készült el, amikorra a hitéleti hely, a környékbeli gyülekezetek újraalaku- lásával addigi jelentőségéből sokat veszített. A vallási élet mellett jelentős szellemi és pedagógiai központnak is számított Nemescsó. Idősebb Ács Mihály és Sartoris (Szabó) János lelkészek imádságos és énekeskönyveket írtak, fordítottak és adtak ki. Itt kezdte tevékenységét Küzmics István (Stevan Küzmic) tanító, majd lelkész, aki anyanyelvén - szlovénul - kátét, énekes- és ábécéskönyvet írt, lefordította az Újszövetséget, amiért a vend evangélikusok„apostola"címet kapta. A gyermekek taníttatására, sőt jól tartására, is rengeteg figyelmet és energiát fordítottak. Különösen sokat tett a pietista megújulás jegyében Sartoris (Szabó) János, aki árvákat és szegény sorsú gyermekeket befogadó nevelőintézetet (alumneumot) és latin, úgynevezett kis- gimnáziumot alapított és tartott fenn. Itt Vas vármegyeiek mellett felvidéki, de békési diákokat is tanítottak és láttak el adományokból, 1766 és 1795 között 70 gyermeket írattak be. A kisgimnázium a türelmi rendelet engedélyével élve Kőszegre . Thököly Imre megígéri, hogy a protestánsok elkobzott javait visszaadja, 1683 (Evangélikus Digitális Gyűjtemények, https://library. hungaricana.hu/hu/view/Ny_Nemescso_vegyes_ iratok_1_1606_1845/ (Megtekintve: 2017. október 1.) költözött. Talán ezen említett hagyományokat folytatta a falu szülöttje, a kiváló evangélikus pedagógus, Péterfy Sándor. Szakmai tevékenysége mellett, sokat foglalkozott az idős tanítók ellátásával, ő hozta létre az Eötvös-alapot és alapította Budapesten a Tanítók Házát. A társgyülekezet Meszlen faluban hirdették ki a meszleni Concordia (egyezség) szövegét, amely az úrvacsora tanításán keresztül akarta újra egyesíteni a megbomlott evangélikus és református egységet. Ez nem sikerült, hiszen épp itt és ekkor történt meg a végleges szakítás.3 ▲ Nemescsói ostyatartó doboz, 1652 (Evangélikus Országos Múzeum) oo á c i ó
