Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)

A „KÍSÉRTŐ MÚLT", AVAGY „JELEN A MÚLTBAN" - Buskó Tibor László: „A Göcsejhez tartozni" - A történeti örökségre utaló fogalomhasználat diszkóntinuitás-modelljének tanulságai néhány göcseji kistérség példáján

130 Személyes idő - történelmi idö Buskó Tibor László úttörői, majd nyomukban egyre inkább a köztudat kezdte - bizonyos nyelvjárási, illetve néprajzi ismérvek alapján - kívülről definiálni az ott élő lakosságot. Szentmihályit idézve: „£z a közfelfogás nem lehetett népi (jobbágyi-kisnemesi), nem a Göcsejben élő nép tudatát tükrözi, hiszen az gyökeresen más ... a nép nem a ...folyóvizekkel bezárt nagyobb területet tekinti Göcsejnek, hanem annak csak magvát, a »szegek vidékét«. ... Ez a felfogás nem a népre, hanem az értelmiségivé váló nemesi úri osztályra jellemző. A későbbi kutatók a »pontatlan« népi fogalmak helyett ezt teszik magukévá és egyre »tökéletesítik«: ha vannak fix határok, akkor meghatározható az adott terület nagysága, a települések száma, a lakosság lélekszáma stb. Ez a statisztikai szemlélet Göcsejben már a XIX. század elején feltűnik, s később egyre jobban elterjed.''' Úgy is mondhatjuk, hogy a „Göcsejhez tartozás" fogalmában a 19. század folyamán végbement az első diszkontinuus váltás: területét tekintve kibővült, jelentését tekintve pedig a népi tudat önidentifikációs fogalmából egyfajta szaktudományos (földrajzi-néprajzi) fogalommá vált. A változás mélyebb mozgatórugóihoz természetesen csak a korszak szaktudományos formában is megmutatkozó társadalmi diskurzusainak így a nemzeti tudományok, mint például a néprajz és a földrajztudomány fellendülése a 19. század folyamán - segítségével kerülhetünk közelebb. Érdekes módon, az egyes szaktudományok a 20. század második felére jelentős mértékben átalakították a „Göcsejhez tartozás" önidentifikációs fogalmát is. Az 1972-ben készült kérdőíves felmérés ezt firtató kérdésére például már a „szegek vidékén" kívül eső, de a Gönczi által Göcsejhez sorolt települések körében is teljesen általánossá vált a „Göcsejhez tartozás" tudata, amit az esetek döntő többségében ahol nem a köztudat (térségi identitás) homályos és részben szintén a szakirodalomból származó fogalmára apelláltak - földrajzi vagy néprajzi érvekkel indokoltak meg, néhol explicit utalásokkal a vonatkozó szakirodalomra. TELEPÜLÉSNÉV A HO VA TA R TOZÄS KOMMENTÁRJA Alsószenterzsébet Az öregek szerint Zalaegerszeghez közel, a Zalától délre található Babosdöbréte Az öregek szerint Zalaegerszeghez közel, a Zalától délre található B ánokszentgy örgy A Válickáig tart a Göcsej Böde Az öregek szerint Zalaegerszeghez közel, a Zalától délre található Gellénháza A Válickától a Kerkáig tart a Göcsej a köztudat szerint Hottó Az öregek szerint Zalaegerszeghez közel, a Zalától délre található Iborfia Lickóvadamos Mikekarácsonyfa Nova A Válickától a Kerkáig tart a Göcsej a köztudat szerint Iborfia Lickóvadamos Mikekarácsonyfa Nova A Válickától a Kerkáig tart a Göcsej a köztudat szerint Iborfia Lickóvadamos Mikekarácsonyfa Nova Plánder Ferenc néprajzi feldolgozása alapján Plánder Ferenc néprajzi feldolgozása alapján Szentmihályi, 1976. 112-133. p.