Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)
A „KÍSÉRTŐ MÚLT", AVAGY „JELEN A MÚLTBAN" - Buskó Tibor László: „A Göcsejhez tartozni" - A történeti örökségre utaló fogalomhasználat diszkóntinuitás-modelljének tanulságai néhány göcseji kistérség példáján
122 Személyes idö - történelmi idő Buskó Tibor László A néphagyományok eltűnése természetesen csupán a népi kultúra bomlásának egyik aspektusa volt, amelynek kontextusát az illető települések eletformavaltása jelölte ki. Az életformaváltás kezdetét és legjelentősebb okait - amelyek sokat segíthetnek számunkra a néphagyományok eltűnése településszintű különbségeinek magyarázatában is - talán némileg közelebb hozhatjuk a kérdőív ingázással, illetve az elvándorlással kapcsolatos kérdéseinek segítségével. TELEPÜLÉSNÉV AZ INGÁZÁS, ILLETVE AZ AZ INGÁZÁS, ILLETVE AZ EL VÁNDORLÁS KEZDETE EL VÁNDORLÁS OKA Németfalu * * Mikekarácsonyfa 1948-1949 munkalehetőség hiánya Kálócfa 1957-1959, 1961 Termelőszövetkezet Ormándlak 1950-esévek Olaj Pusztaapáti 1950-esévek j Állami Gazdaság, gépesítés Böde 1950rossz útviszonyok Pórszombat 1949-1950 építő- gyáripar fellendülése Petrikeresztúr 1945-1949 elvándorlás, bejárás Csonkahegyhát * Termelőszövetkezet Barlahida 1946— | iparosítás Iborfia 1950- j Nagylengyel és Zalaegerszeg fejlődése Lickóvadamos 1950-esévek után Nagylengyel: olaj 1 Hottó 1950-esévek mcm látták biztosítottnak a jövőt j Kerkabarabás 1960Termelőszövetkezet Mi lej szeg * * ! Dobronhegy * * \ Lenti * megélhetés, ipar hiánya miatt ! Gellénháza * helyi kőolaj '• Babosdöbréte 1962* Pálfiszeg 1960-1961 * Zalabaksa 1960Termelőszövetkezet * = a rovatot nem töltötték ki 2. táblázat A nagyobb arányú ingázások és elvándorlások kezdete és legfontosabb okai „kistérségi Göcsej " településein (1967) Ügy tűnik, hogy azok a települések, amelyek már 1967-ben sem rendelkeztek élő néphagyományokkal, az ingázás/elvándorlás kezdetét valamivel korábbra, a többségükben a felszabadulás utánra vagy az 1950-es évek elejére tették. Figyelemreméltó, hogy - Iborfíát és Lickóvadamost nem számítva - az idesorolt 16 Az egyetlen kivételnek Kálócfa tekinthető, amely település életformaváltásának kezdetét az 1950-es évek második feléhez, illetve az 1960-as évek elejéhez kapcsolta.
