Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)

A „KÍSÉRTŐ MÚLT", AVAGY „JELEN A MÚLTBAN" - Völgyesi Orsolya: Egy „immorális" magyar író a történelmi korszakváltások határán: Kuthy Lajos változó megítélései

Egy „immorális" magyar író a történelmi korszakváltások határán: Kuthy Lajos változó megítélései 65 1856 és 1859 között pedig Arad megyében első osztályú megyebiztosként tevékenykedett. 15 Az 1860-as évek elején a nagyváradi (ma: Orodea, Románia) büntető-törvényszék bírája lett. 1864 augusztusában halt meg, miután a váradi törvényszék 1863. március 28-án kimondta ellene a csődöt. 16 A kortársak éles cezúrát láttak Kuthy 1849 előtti, valamint 1849 utáni politi­kai magatartása között. Ugyanakkor már az 1850-es években kezdetét vette az a folyamat, amely Kuthy 1849 előtti tevékenységét is megkísérelte a későbbi törté­nések fényében értelmezni, óhatatlanul is kiemelve és felerősítve azokat az élet­rajzi eseményeket és jellemvonásokat, amelyek egy gyenge jellemű, alapvetően ingatag és labilis személyiség képét rajzolják meg. Ehhez egyébként 1848 előtti életének zavarai - házasságának gyors felbomlása, a kortársaktól fényűzőnek minősített élete, 1 - és ebből fakadó folyamatos anyagi gondjai megfelelő alapot is adhattak. 18 Voltak olyanok, akik Kuthyra már az 1850-es évek elején, tehát a tényleges hivatalvállalás előtt is gyanakvással tekintettek. Ebben egyébként ko­rábbi, az irodalmi életben gyökerező személyes konfliktusok is szerepet játszhat­tak: l ,Jíuthy Lajos nemzettagadó. Egész világ elfordul tőle. 0 nem gondol nem­zetiséggel, s más illy apró dolgokkal, mikor szabadság eszméjével kínálják meg. 'Mit, monda ő, huszonöt magyar íróért tartani külön nemzetiséget!' Jó emberei borzadtak el iránta s ellene. Hivatalt keresett, kunyorált; imádta Geringen, Bachot; de most azért kellene imádni ezeket, hogy neki hivatalt nem adtak. Ku­thy azóta máskép gondolkodik." 20 - írta már 1850-ben Erdélyi János. Kuthyról tehát már évekkel a tényleges hivatal vállalás előtt elterjedt, hogy kész az új rend­szer szolgálatába állni, ezt bizonyítja egyébként Pálffy János következő feljegy­zése is: ,JZnnél az embernél nincs Magyarországnak undokabb politikai rene­gátja. Míg a forradalom tartott, irgalmatlan hosszú vörös tollat viselt, s Batthyányit kezdve, ki a cudarnak meg nem érdemlett kenyeret adott, hazaáruló­nak szidott minden becsületes embert, hogy miért nem nyelik le a dinasztiát min­15 Lásd a Hof- und Staatshandbuchnak az adott évekre vonatkozó köteteit. 16 Endrödy Sándor: Kuthy Lajos életéhez. = Fővárosi Lapok, 1886. ápr. 16. 1-2. p. 17 Degré, 1883. 142. p. 18 Kuthy javait az 1840-es években többször is elárverezték. Erről lásd Lanka Gusztáv: A múltról a jelennek. Emlékjegyzetek. Bp., 1879. (továbbiakban: Lauka, 1879.) 187. p.; Jókai Mór édes­anyjához intézett, 1847. május 7-én kelt levelében a következőket írta: ,JCuthy Lajos atyánkfiá­nak tegnap és tegnapelőtt árverezték el összes minden birtokát váltófoglalás következtében, maga elutazott" Jókai Mór levelezése, 1833-1859. Összegyűjt., s. a. r. Kulcsár Adorján. Bp., 1971. 46. p. (Jókai Mór összes müvei. Levelezés; 1.) 19 Kazinczy Gábor 1839 elején egy új lap, a Népbarát megindításával kísérletezett. Szerkesztő­társnak először Erdélyi Jánost kérte fel, majd az ő megkérdezése nélkül Kuthyt is bevonta a vállalkozásba, bízva annak jó kapcsolataiban. Kazinczy végül nem kapta meg a lapengedélyt, de Erdélyivel összeveszett. Erről lásd Erdélyi János Szemere Miklóshoz. Pest, 1850. [1851.] ápr. 10. Erdélyi János levelezése. 2. köt. S. a. r. T. Erdélyi Ilona. Bp., 1962. (továbbiakban: Erdélyi, 1962.) 27., 418. p. (A magyar irodalomtörténetírás forrásai; 3.) 20 Erdélyi, 1962. 23. p. Erdélyi János Szemere Miklóshoz. Pomáz, 1850. október 24.

Next

/
Oldalképek
Tartalom