Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)
A „KÍSÉRTŐ MÚLT", AVAGY „JELEN A MÚLTBAN" - Völgyesi Orsolya: Egy „immorális" magyar író a történelmi korszakváltások határán: Kuthy Lajos változó megítélései
Egy „immorális" magyar író a történelmi korszakváltások határán: Kuthy Lajos változó megítélései 65 1856 és 1859 között pedig Arad megyében első osztályú megyebiztosként tevékenykedett. 15 Az 1860-as évek elején a nagyváradi (ma: Orodea, Románia) büntető-törvényszék bírája lett. 1864 augusztusában halt meg, miután a váradi törvényszék 1863. március 28-án kimondta ellene a csődöt. 16 A kortársak éles cezúrát láttak Kuthy 1849 előtti, valamint 1849 utáni politikai magatartása között. Ugyanakkor már az 1850-es években kezdetét vette az a folyamat, amely Kuthy 1849 előtti tevékenységét is megkísérelte a későbbi történések fényében értelmezni, óhatatlanul is kiemelve és felerősítve azokat az életrajzi eseményeket és jellemvonásokat, amelyek egy gyenge jellemű, alapvetően ingatag és labilis személyiség képét rajzolják meg. Ehhez egyébként 1848 előtti életének zavarai - házasságának gyors felbomlása, a kortársaktól fényűzőnek minősített élete, 1 - és ebből fakadó folyamatos anyagi gondjai megfelelő alapot is adhattak. 18 Voltak olyanok, akik Kuthyra már az 1850-es évek elején, tehát a tényleges hivatalvállalás előtt is gyanakvással tekintettek. Ebben egyébként korábbi, az irodalmi életben gyökerező személyes konfliktusok is szerepet játszhattak: l ,Jíuthy Lajos nemzettagadó. Egész világ elfordul tőle. 0 nem gondol nemzetiséggel, s más illy apró dolgokkal, mikor szabadság eszméjével kínálják meg. 'Mit, monda ő, huszonöt magyar íróért tartani külön nemzetiséget!' Jó emberei borzadtak el iránta s ellene. Hivatalt keresett, kunyorált; imádta Geringen, Bachot; de most azért kellene imádni ezeket, hogy neki hivatalt nem adtak. Kuthy azóta máskép gondolkodik." 20 - írta már 1850-ben Erdélyi János. Kuthyról tehát már évekkel a tényleges hivatal vállalás előtt elterjedt, hogy kész az új rendszer szolgálatába állni, ezt bizonyítja egyébként Pálffy János következő feljegyzése is: ,JZnnél az embernél nincs Magyarországnak undokabb politikai renegátja. Míg a forradalom tartott, irgalmatlan hosszú vörös tollat viselt, s Batthyányit kezdve, ki a cudarnak meg nem érdemlett kenyeret adott, hazaárulónak szidott minden becsületes embert, hogy miért nem nyelik le a dinasztiát min15 Lásd a Hof- und Staatshandbuchnak az adott évekre vonatkozó köteteit. 16 Endrödy Sándor: Kuthy Lajos életéhez. = Fővárosi Lapok, 1886. ápr. 16. 1-2. p. 17 Degré, 1883. 142. p. 18 Kuthy javait az 1840-es években többször is elárverezték. Erről lásd Lanka Gusztáv: A múltról a jelennek. Emlékjegyzetek. Bp., 1879. (továbbiakban: Lauka, 1879.) 187. p.; Jókai Mór édesanyjához intézett, 1847. május 7-én kelt levelében a következőket írta: ,JCuthy Lajos atyánkfiának tegnap és tegnapelőtt árverezték el összes minden birtokát váltófoglalás következtében, maga elutazott" Jókai Mór levelezése, 1833-1859. Összegyűjt., s. a. r. Kulcsár Adorján. Bp., 1971. 46. p. (Jókai Mór összes müvei. Levelezés; 1.) 19 Kazinczy Gábor 1839 elején egy új lap, a Népbarát megindításával kísérletezett. Szerkesztőtársnak először Erdélyi Jánost kérte fel, majd az ő megkérdezése nélkül Kuthyt is bevonta a vállalkozásba, bízva annak jó kapcsolataiban. Kazinczy végül nem kapta meg a lapengedélyt, de Erdélyivel összeveszett. Erről lásd Erdélyi János Szemere Miklóshoz. Pest, 1850. [1851.] ápr. 10. Erdélyi János levelezése. 2. köt. S. a. r. T. Erdélyi Ilona. Bp., 1962. (továbbiakban: Erdélyi, 1962.) 27., 418. p. (A magyar irodalomtörténetírás forrásai; 3.) 20 Erdélyi, 1962. 23. p. Erdélyi János Szemere Miklóshoz. Pomáz, 1850. október 24.
