Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)

A „KÍSÉRTŐ MÚLT", AVAGY „JELEN A MÚLTBAN" - Völgyesi Orsolya: Egy „immorális" magyar író a történelmi korszakváltások határán: Kuthy Lajos változó megítélései

Egy „immorális" magyar író a történelmi korszakváltások határán: Kuthy Lajos változó megítélései 69 sével kapcsolatos alapelveket megfogalmazzák.

36 Kuthy a Geringerhez intézett kérelmében azt állította, hogy 1849 szeptemberében Debrecenben jelentkezett Zichy Ferenc gróf királyi biztosnál, azzal a céllal, hogy az uralkodó iránti hűségét igazolja, és a kormánynál szolgálatra jelentkezzen. Kuthy szerint Zichy ekkor azonban azt javasolta neki, félévre vonuljon vissza. Figyelemreméltó, hogy Kuthy ebben a beadványában az egységes osztrák állam kifejlődését és a 1849. március 4-ei alkotmányban foglalt elveket úgy értékelte, mint saját politikai törekvéseinek megvalósulását és beteljesedését.

37 Arra is kitért egyébként, hogy Bihar megyei és pesti tartózkodása idején minden alkalmat megragadott az új alkotmány népszerűsítésére. A német nyelvű folyamodványban is igyekezett igazodni az új politikai kurzus által előnyben részesített terminológiához. így például a magyar nemzet helyett magyar néptörzsről - Volksstamm - beszélt. Itt érdemes megjegyezni, hogy Kuthy saját „politikai hitvallását" egy 1850 elején Szilágyi Sándorhoz írt levélében is kifejtette, az ott megfogalmazottak pedig tökéletesen egybecsengenek a folyamodványban később kifejtett gondolatokkal: „Csudálom, hogy fél év lefolytában, csupán irodalmi központosítás érdekéből kerestetem fel, én, ki a' császári háznak 's az engedményzett alkotmány elveinek mindig barátja, a' respublicának ellene voltam; 's Királyi hivatalos kineveztetésemet ama kizsákmányolható korszakban - sem hadi sem polgári téren, egy pillanatig sem compromittáltam."

iS Az ismertetett beadvány egyébként azt a célt szolgálta, hogy Kuthy engedélyt és támogatást kapjon egy olyan, a szélesebb rétegeknek szóló, politikai lap szerkesztésére, amely a kormányzati intézkedéseket és az új közigazgatási, politikai intézményeket népszerűsítette volna, oly módon, hogy a kormány és a szerkesztő közötti kapcsolat a nyilvánosság előtt rejtve maradt volna. Geringer azonban nem támogatta a kérelmet, Kuthy lapszerkesztői tervei tehát ez alkalommal is meghiúsultak. Persze Kuthy a beadvány végén azt is megemlítette, hogyha a lap megindítására nincs lehetőség, akkor legalább valamiféle állás elnyeréséhez segítsék hozzá. Az írótársak és a közvélemény nem ismerte a folyamodvány tartalmát, de Kuthy egyes megnyilatkozásaiból és a néhány évvel később bekövetkező hivatalvállalásból azt az egyértelmű következtetést vontak le, hogy Kuthy megbocsáthatatlan lépést tett. Szemere Bertalan: Politikai jellemrajzok a magyar szabadságharcból. Gróf Batthyány Lajos, Görgei Artúr, Kossuth Lajos. Okmánytár. S. a. r. Hermann Róbert, Pelyach István. Bp., 1990. 508-509. p. „Dass die Entwicklung der einheitlicher österreichen Staatsmacht, und die, in der Charte vom 4er März entwickelten democratischen Principien, und leitenden Interessen schon längeren Jahren zu meinen politischen Wünschen und zu den Zielpunkten meines Strebens gehört.''' MOL Geringer-elnöki 1453/1850. Országos Széchényi Könyvtár Levelestár (továbbiakban: OSZK Lt.) Kuthy Lajos Szilágyi Sándorhoz. Asszonyvásár, 1850. febr. 18.