Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)
Adatok 1848/49 és utóélete Vas megyei eseményeihez - Bajzik Zsolt: A Vasvármegyei Honvédegylet története
több oldalról tett megjegyzés szerint is honvédtiszti egyenruhához keveset hasonlított. A női öltözékben főszerepet játszott a vörös és a kék szín" 41 Szintúgy az újságokból értesülhetünk arról, hogy 1868. április 6-án a szombathelyi Knébel Ferenc fényképésznél gyűltek össze a megyei honvédek, hogy egy csoportban lefényképeztessék magukat. Az újságíró a következőket fűzte e hírhez: „Érdekes kép lesz ez mindazokra nézve, kik dicső múltunk s annak szereplői iránt kegyelettel viseltetnek, csak az a kár, hogy honvédtisztjeink közül néhányan hiányoztak" 4 * Ezért 1868 májusában felhívással fordultak a volt tisztekhez, hogy a következő hónapban jelentkezzenek Knébel Ferencnél, hogy a fényképekből egy díszes képsorozatot tudjanak összeállítani. 49 (Az elkészült képek a fényképész hagyatékaként a Savaria Múzeum gyűjteményét gyarapítják.) A honvédegylet történetének kutatása során megállapítható volt, hogy a sajtóban csak az első néhány évben szerepeltek hírként az egykori honvédekkel és az egyesülettel kapcsolatos események, az 1870-es évekre azonban jószerivel eltűnnek a tudósításokból. Sajnos a honvédegylet anyagából is hiányoznak 1869 és 1878 közötti a jegyzökönyvek, így nehéz képet adni ez időszak alatt végzett munkájukról és a tevékenységükről. GÖRGEY REHABILITÁLÁSÁNAK KÉRDÉSE 1878-ra már kicserélődött az egylet tisztikara. Ekkor az elnök Vidos Márton, az alelnök Aranyi Károly, a pénztárnoka pedig Magassy Antal volt. Közben Vidos Márton 1878. november 17-én lakóhelyének a megyeszékhelytől való távolsága, valamint magán- és családi ügyei miatt lemondott az elnöki posztról. Utódjául Aranyi Károlyt választották meg. Pillich Ferenc egyleti jegyző pedig Budapestre költözött, és feladatát Nagy Sándor vette át. 50 Pillich Ferenc gyógyszerész egyébként a későbbiekben is tartotta a kapcsolatot a volt bajtársaival, és egészen haláláig, 1902-ig képviselte a vasi egyletet a budapesti gyűléseken. Ennek előzménye az volt, hogy 1881-ben és 1883-ban sem volt senki hajlandó Vasból Budapestre utazni, és ezért meghatalmazott képviselőkké dr. Grósz Lajost és Pillich Ferencet választották meg. 51 1879-ben az Országos Honvédegylet újra felkérte a megyei honvédegyleteket, hogy írják össze a még élő honvédeket. 52 A vasi egyesület ezekben az években már jobbára csak a segélyezéssel foglalkozott, és egyre gyakoribbá váltak az iratanyagában a gyászjelentések. Egy ügy azonban ekkor ismét a figyelem középpontjába emelte a honvédegyleteket, és ez volt nem más, mint Görgey Artúr tábornok rehabilitálásának a kérdése. Klapka György Vasmegyei Lapok 1884. október 9-ei számában ismertette véleményét az ún. „Görgey-ügyben". Többek között a következőket írta: „Görgeyt én soha sem bélyegeztem árulónak. Irataimban csu461
