Előadások Vas megye történetéről II. - Vas megyei levéltári füzetek 6. (Szombathely, 1993)

Történelmi arcélek Vas megyéből - Baloghné Lasics Judit : Péterfy Sándor (1841-1913)

halt) is hozzájárult ahhoz, hogy 1865-ben Pestre megy, előbb osztálytanító, majd igazgató egy evangélikus iskolában. Eletének kutatója, Kelényi Ferenc megállapítja, hogy pályájának igen termékeny szakasza ez: irodalmi munkássága, köz oktatáspolitikai, egyleti szervező tevékenység, az Eötvös-alap megteremtése esik ezekre az évekre. Felismerte, hogy a magyar tanítóság sorsán a kiegyezést követő évek nem segítettek lényegesen.

13 Rövid ideig szerkesztette a Népnevelők Lapját. 1870-ben részt vett Bécsben az osztrák tanítók egyetemes gyűlésén. Itt ismerkedett meg az osztrák tanítók Pestalozzi-alapjával, melyet öregek és árvák támogatására hoztak létre. Ekkor 28 éves. Az első egyetemes tanítógyűlésen, még 1870-ben előterjesztette indítványát, mely szerint Magyarország néptanítóit egy országos egyletbe kívánja tömöríteni.

14 Első próbálkozása kudarcot vallott. 1874-ben, a második egyetemes tanítógyűlés naplójának megszerkesztéséért kapott 200 frt-ot felajánlotta az önsegélyező egylet, az Eötvös-alap javára.

15 Maga készítette el az alapszabály-tervezetet, melyet 1875 decemberében hivatalosan is megerősítettek. Az Eötvösalap célja az volt, hogy a szegényebb sorsú -s ilyen sok akadt— magyarországi tanítóknak segítséget nyújtson gyermekeik taníttatásában. Tagdíj: évi 1 frt. Első elnöke Péterfy Sándor lett, és ezt a funkciót 27 éven keresztül betöltötte. 1877-től a Pesti Tanítóképző-intézet tanára. Az Eötvös-alap szervezeti és működési szabályzata később többször is változott. Szervezeti keretei, az ösztöndíjak odaítélésének feltételei, az ügyintézés módja említhetők meg. Péterfy Sándor személyesen is közreműködött abban, hogy a rászoruló vidéki tanítók, tanárok fővárosban tanuló gyermekeinek* ügyét fölkaroló, jószándékú vendéglősöktől ingyenes étkeztetést, ahogy akkor nevezték „szabad asztalt" kérjen. Nevéhez, ill. az Eötvös-alaphoz fűződik a budapesti Tanítók Háza létrehozása 1899-ben, Kolozsváron 1904-ben. A két intézmény kollégium volt tanítók, tanárok rászoruló gyermekei részére. 1902-ben lemondott az Eötvös-alap elnöki tisztéről. Előbb Győrbe költözik majd visszavonul pándorfalui magányába. Itt halt meg 72 éves korában, 1913-ban. Hamvait Budapestre vitték, a Kerepesi temetőben nyugszik. Márvány portréja fölött rövid mondat olvasható: „A. tanítók atyjának. A magyar tanítóság. "

16 * * * 44