Az élet megindulása és az újjáépítés kezdetei Vas megyében 1945-48 - Vas megyei levéltári füzetek 1.

Jelentés a megye mezőgazdasági helyzetéről (1947. jan. 16.)

egyéb takarmány: 15,792 kh. előirányzat volt: 19.000 k.h. telj. 83% egyéb termény: 94 " " 250 " " 26 % Tavasziak alá felszántott terület: 148.082 kat. hol. Felszántatlan terület: 8.727 kat. hold. Az évelő takarmánnyal lefoglalt terület: 33.299 k.h. A földreform során 124.686 kh. mezőgazdasági ingatlan került kiosztásra, tehát a vármegye mezőgazdasági ingatlanának 27 %-a, Egyéni juttatás során ebből 20.837 személy 88.836 kat. holdban részesült igy egyéb célra /házhelyekre, közcélokra, tartalékolva stb./ jutott 35.848 kat. hold. Vas vármegyében a nagybirtokkal szemben a középbirtok volt túlsúlyban. A birtokmegoszlás egészségesebb volt, mint általában az országban s így a földreform nem okozott olyan nagy arányú és teljes változást, mint más adottságok között. Nem változott a megye jellegének azon vonása sem, hogy munkásfelesleggel rendelkezik, ugyanis 2-3 járást a földreform alig érintett, kevés lévén ott az igénybevehető nagy és középbirtok. A megyében 77 agrárszövetkezet alakult termelési és értékesítési jelleggel. Ezek közül 2 a - Felsőszelestei és Vasszilvágyi Földmives Szövetkezet - ért el szép eredményeket. Mindkét szövetkezet tagjai közösen gazdálkodnak táblás művelést folytatnak. A többi Szövetkezet tagjai közösen gazdálkodnak táblás művelést folytatnak. A többi Szövetkezet működése ezideig igen kezdetleges. A vármegye állatállománya mintegy 11.000 tó, 100.000 szarvasmarha, 1.800 juh, 6.000 sertés. Állatösszeirás 1946 tavaszán nem volt. A fenti adatok az 1945. évi állatösszeiráshoz viszonyítva becslés utján lettek megállapítva. A jószágok kondíciója gyenge a rendkívül nagy takarmányhiány miatt. Fertőző tömeges járványmegbetegedés nem fordult elő. A lovak rühessége szünőfélben van. A sertésbénulásos megbetegedés is kevesebb. Az aszály és jégverések következtében rendkívüli méreteket ölt a takarmány i's alomszalmahiány. Szénakészlet jóformán semmi sincsen. A gazdák jószágaikat majdnem kivétel nélkül a még meglévő kevés töreken és kis mennyiségben fellelhető tavaszi szalmán és tengeriszáron tengetik. Ennek következetében a jőszágkinálat igen nagy, a keresi et viszont csekély, annak ellenére, hogy jószágaikat a gazdák a maximális áron jóval alatta kínálják. A nagy takarmányhiány következtében kénytelenek nagy távolságokról magas fuvarbér mellett drága takarmányt vásárolni aminek viszont az a legnagyobb akadálya, hogy éppen az állatértékesités hiányában nincsen pénzük a gazdáknak a takarmányvásárlásra. Részbeni segítség a gazdákra a folyamatban lévő jóvátételi célra történő szarvasmarha felvásárlás, de ez is csak részbeni segítség, mert a felhajtott jószágoknak egyrészt, csak 25 %-a kerül éppen a rossz kondíció és keretszüke miatt felvásárlásra s igy a gyenge és leromlott jószágok továbbra is eladatlanul maradnak, másrészt kizárólag csak a szarvasmarhákra vonatkozik, sorványsertések és süldők értékesítésre nagyobb mennyiségben lehetőség nincs. Legsürgősebb megoldásra vár a soványabb és idősebb szarvasmarhák, továbbá a soványsüldők lehetőségeinek megoldása és a takarmányhiány leküzdése. Mindezeknek a nehézségeknek a csökkentését nagy mértékben elősegítené a takarmány és állatszállitási vasúti tarifa leszállítása. Szombathely, 1947 január hó 16-án. Nóvák Zoltán magyar állami gazdasági főfelügyelő hivatalvezető (VamL Vas megye alispánja iratai 942/6/1946. sz.) 106