Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Szelestei N. László: Sartoris János (1695-1756) nemescsoi lelkész élete és működése

C(ultor), megjelent köteteinek címlapján pedig M. Sartorius János rozsnyóbányai szentírásmagyarázó ifjú (1730-1732 közt ezt még kiegészíti: a wittenbergi akadémiában forgolódó magyar ifjaknak hites tisztviselője) a névalak. 1740-ben halt meg Csetneken. A Zoványinál M. Sartorius neve alatt szereplő, általunk kihagyott életrajzi adatok, megítélésünk szerint egy másik rozsnyói születésű Sartorius Jánosra vonatkoznak. Arra, aki 1 719-ben iratkozott be a wittenbergi egyetemre, s ott magisteri címet szerzett.

65 1 722-ben négyszer is respondeált. 1 724 nyarán Miaván vele találkozott össze Hradsky János, s mint wittenbergi egyetemet végzett ő vádolhatta a Haliéból hazatért Hradskyt pietizmussaí.

66 Valószínű tőle származik a Pongrácz Boldizsár temetésére 1 725 februárjában írt verses búcsúztató, melynek a szerzője nagypalugyai iskolarektor: Rosnay Sartorius János.

67 Azzal a hitelesnek látszó adattal, hogy 1 725-ben Nemescsón is volt Sartorius János nevű lelkész,

68 nem tudunk mit csinálni. Talán 1 725-ben a nagypalugyai rektort hívták meg Nemescsóra, s korai halálakor az ő helyére ment volna a győri születésű Sartoris János? Nem hisszük. Márcsak ortodox beállítottsága miatt sem. Az M. Sartorius Jánosra vonatkoztatott némely adat ellen Zoványinak is ellenvetései voltak. Ha a névben szereplő M. magistert jelent, az a nehézség, hogy 1730-1733-ban kiadott nyomtatványain, hogy lehetséges, hogy még mindig ifjúnak nevezi magát, hiszen már egy évtizede szerzett magisterséget, így meglett korban kellett lennie. Ugyancsak probléma Zoványi szerint, hogy könyvkiadásának jellege pietista, ám Hradskyt vádolva ortodox beállítottságúnak mutatkozott.

69 Szerintünk M. Sartorius János nevében az M. a névhez tartozik, talán rövidítése a kettős név egyik elemének, és nem jelent magistert.

70 Láttuk, hogy még az 1730-as években sem tudott jól németül. Ezért elképzelhetetlennek tartjuk, hogy tíz évvel korábban már ő respondeált volna (természetesen latinul) Wittenbergben, s őt dicsérték volna németek előtt kiváló műveltségéért.

71 Idézett levele szerint 1 733-ban is problémája volt még teológiai disszertációjának készítésével. Ha nem másik Sartorius János írta volna Pongrácz Boldizsár halálára a búcsúztatót, akkor bizonyára annak szépen megszerkesztett címlapján is M. Sartorius János névalak szerepelne. A helyzet azonban, úgy látszik az, hogy a magister Sartorius nem használt nevében M. betűt, hanem egy másik, nála fiatalabb, szintén rozsnyói születésű. JEGYZETEK 1. Bánó Ádám: Egy kis falu múltjából. = Vasi Szemle, 1971, 294-297. p. 2. Nagy, Ludov/cus: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti Regni Hungáriáé ... Tom. I. Budae 1828,115. 3. Bánó i. m. (1. sz. jegyzet) 4. A pietizmus magyarországi szerepéről I. Payr Sándor: Magyar pietisták a XVIII. században. Bp. 1898. - Uő.: A pietizmus pedagógiája. Kiváló tekintettel a magyar pietista nevelőkre l-VI. = Theológiai Szaklap, 1907-1908. - Szentiványi Béla: A pietizmus Magyarországon l-IV. = Századok, 1935. 117