Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Forradalmak és háborúk kora. 1948 - 1849 és 1914 - 1918 eseményei Vas vármegyében - Hermann Róbert: Újváry István őrnagy 1849. évi naplója a 45. honvédzászlóalj történetéről
11-kén reggeli 7 órakor mintegy 400 ember kitört a palizádok közül, és egész a Nyúl-kaszárnya kórházig113 előnyomult, de innen tetemes veszteséggel visszaveretett, több reconvalescens114 vele visszament a várba - alkalmasint csak ez vala célja. 13. reggel ismét kitört, de véresen visszautasíttatott. A 4- és 5-ik csatában a 10. zászlóaljtól megsebesült 7 főtiszt — sok ember sérült és elesett. A vadászoktól 41, a 45-dik zászlóaljtól 58 esett el és sérült meg. 13-kán estvéli 8 órakor újra megkezdődött az ellen részéről a bombáztatás, borzasztóan tartott éjfélig, Pesten 3 helyen égett, ezen felül a Vízi- és Krisztinavárosba Budán. - A kár felszámíthadan, a nép ingerült, átkozza a császárt, németet, horvátot - a lakosság vagyonokkal kivándorol a városból - a budaiak Óbudára, Szugligetre [sic!], a pestiek a városerdőbe — s a közel falukra. Részünkről az ágyútelepek lassan készülnek, a faltörő ágyúk, mozsarak, késedelmesen szállíttatnak Komáromból, szinte oly késedelemmel vonatnak be a battériákba.115 14. Reggeli tizedfél órakor116 még minden csendes — a lakosok tömegestől sietnek a városba rombolt házaikat megtekintendők, s még feltalált holmieket [sic!] megmentendők. 15- kén estvéli 11-kor Kmety-osztályból 2 század vadádsz, 2 század 10-ik zászlóaljból két ágyúval Traub főhadnagy alatt, előrenyomult a palizádák felé az ellenségt nyugtalanítani — a támadás erélyes volt, az ellenség kevés tűzzel válaszolt, azonban a Vízivárosban ismént gyújtott. — Reggeli 2 órakor a mieink, dolgok végezése után, visszavonultak. 16- kán kezdetett meg a várlövetés. A Fehérhegyen11 a Krisztinaváros mögött egy jól épétett ágyútelepből öt 24 £-tos118 dolgozik a Krisztinaváros felé eső várfalakra, közel a Fehérvári-kapuhoz; mint mondják, a legjobb sikerrel. A S[zen|t Gellért hegyen három telep van öreg ágyúkkal és mozsarakkal rakva, a Kis-Svábhegyen is van egy telep — úgy egy más a téglakemencék megett, ez 30 £-tos gránátokat hány a legjobb sikerrel. Az ellenséges ágyúk elhallgattak a bástyákon, senki ott nem mutatkozik. Mondják, hogy belül az utcákban és házakban dolgozik. - Esti 9 óra tájban a királi palotát egy Gellérthegyről vetett bomba meggyújtotta - s csakhamar lángba is borítá; az ácsorgó nép örömét nyilvánítá, megjegyezvén, „úgysincs király, minek a vár”; — a Vízikapunál egy más, kisebb épület égett. A lövöldözés részünkről egész éjen át tartott. 17- kén — szünet nélkül lövetett ágyútelepeinkből a Vár; a rés elegendő nagynak s járhatónak találtatott, azért az átallyános rohanás megrendeltetett. Aulich Tabán, Nagysándor119 Krisztinaváros, Knezié serege a Bécsi-kapu felől vala rendelve a támadásra, amíg Kmety-osztály a Vízivárost, a palizádokat rohanta meg. — 113 A Három Nyúl laktanya a mai Vitéz utcában. 114 Lábadozó. 115 Ütegállásokba. 116 Azaz fél tízkor. 11 Kreidenberg, a Naphegy és a Kis-Gellérthegy közötti terület. 118 Fontos. 119 Nagysándor József (1804—1849), kilépett cs. kir. százados, 1848. június 19-től nemzetőr őrnagy, november 1-jétől alezredes, egy, többnyire nemzetőri alakulatokból álló dandárral Temesvár környékén működik. 1849. január 25-étől ezredes, hadosztályparancsnok a bánsági, majd a III. hadtestnél. A tavaszi hadjáratban a fősereg lovassági parancsnoka, április 7-étól vezérőrnagy, a hónap végétől az 1. hadtest parancsnoka. Az aradi vértanúk egyike. 383
