Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Forradalmak és háborúk kora. 1948 - 1849 és 1914 - 1918 eseményei Vas vármegyében - Hermann Róbert: Újváry István őrnagy 1849. évi naplója a 45. honvédzászlóalj történetéről
Krisztinavároson túli magasokat; Damjanich-sereg Knezic100 által vezetve - minthogy Damjanich lába törése miatt Komáromba maradott101 — a Városmajor felől. A seregek illő renddel nyomultak elő, s helyeiket elfoglalák; golyóhatáson kívül csak Kmetyosztály nyomult be a Vízivárosba a nép éljenzései s örömrivalgása között, Kmetyosztály menetrendbe vala, Gergely-dandár, ezekben a 10., 23., 33-ik zászlóalja, Újvárydandár 45. és 2-ik besztercei zászlóaljak, ez utóbbi dandárból a vadászok egy század huszárral, két löveggel képezék az előcsapatot. A huszárság az utócsapatot képezé. Parancsunk vala csak a Király térig102 nyomulni elő, s ott a további parancsot bevárni; azonban itt tőlünk a 23. és 33-dik zászlóalj elszakadt, jobbra felfelé húzódván a Bécsikapuhoz vezető úton. Kmety a magyar vadászokkal és a 10-ik zászlólj egy századával a Fő utcán előnyomult a barikádokat a hídfőnél megtámadandó. Dandárom utána nyomult, egész a Bomba térig,103 hol elejét megállítani rendeltetett. Az idő, midőn az történt, délutáni egy órakor lehetett. A Bomba téren két ágyúval fogadtatott előcsapatunk, melynek két kartácslövése semmi kárt nem tett embereinkben. A nép közül, kiket a kíváncsiság kicsalt, elesett egy 21 éves özvegyasszony, egy kofaasszony — s ott álló fiakernek két lova. Ez volt a legelső véres jelenet. Kmety minden más rendelet hátrahagyása nélkül Pongrácz őrnagy104 vezénylete alatt előre vezeté a vadászokat, és mint emléttetett, a 10-ik zászlóalj öt századát. Vígan, rohanó harcvággyal haladott e rohanó csapat elő a pallizádák felé, de még oda nem érhetvén, már számosán közülök elestek, s így kénytelen lön e rohamcsapat a közellevő házakban, mellékutcákban menekülni. A mellékutcák, melyek a Fő utcát keresztül vágják, a Várhegyről többnyire egyenes vonalba vonulnak le egészen a Dunáig, s így az ebbe menekültek tökéletesen a vár faláróli ellenség tüzének kitéve. Nem is soká késett az ellenség a vár falaira oly helyekre, hová ezen keresztutca nyílások szolgáltak, hatfontos lövegeket és vetágyűkat105 vonatni — ezekkel embereinket kereszttűzbe veendő. így állott a csata délutáni 4 óráig. Ekkor parancsot vön a 45-ik zászlóalj az előnyomulásra. Niczky zászlóaljparancsnok vezénylete alatt a Fő utcán előnyomulni rendelém az 1., 2. 3. és 4-ik századot; az 5., 6. századot pedig magam vezetém egy más, a Fő utcá-1(10 Knezié Károly (1808-1849), cs. kir. százados a 34. (Porosz herceg) gyalogezredben, 1848. október 30-tól őrnagy és zászlóaljparancsnok, december 18-tól alezredesi rangban az ezred parancsnoka. 1849. március 13-tól ezredes, a 111. hadtest hadosztályparancsnoka, a tavaszi hadjárat után a hadtest parancsnoka, május 7-től vezérőrnagy. A peredi csata első napja után, június 20-án Görgei leváltja, július közepétől a „tiszai megfigyelő hadtest” (egy gyenge dandár) élén a tokaji átkelőt fedezi. Az aradi vértanúk egyike. 101 Damjanich 1849. április 28-án kocsijával felborult a komáromi sánctáborban, s nyílt lábtörést szenvedett. 102 A mai Bem József tér а II. kerületben. 103 A mai Batthyány tér az I. kerületben. 104 Pongrácz László (1822-1890), nemesi testőr, 1848. szeptember 21-én hazatér. Október 3-tól főhadnagy, október 19-től százados a 23. honvédzászlóaljban. December közepétől alakulatának parancsnoka, 1849. január 12-én őrnaggyá léptetik elő. Buda bevételénél kitüntetik a Magyar Katonai Érdemrend 3. osztályával. Májustól dandárnok az önállóvá vált Kmety-hadosztályban, végül alezredes. Emigrál, a kiegyezéskor hazatér. 1869-től alezredes, 1871-től ezredes, 1878-tól vezérőrnagy a magyar királyi honvédségnél, 1882-ben altábornagyi címmel nyugalmazzák. 105 Tarackokat (Haubitz). 381
