Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Bűnbakok Vas vármegye 17 - 20. századi történetében - Katonai Attila: "Ha kigyógyulunk az egyik őrületből, ne essünk a másikba!" Bűnbakok keresése a vasi megyeszékhelyen 1919 őszén
,rA vörös igazság dúsan fizetett őre, az egyenlőség jogrendjének áonista bajnoka, Heimler Ernő elvtárs most állj elő, ba mersz, mint a jognak a tudósa, hogyan egyezteted össze a hiteddel, becsületeddel, tudásoddal támogatni egy vörös rendszert, amely rablásra, csalásra, a tudatlan nép becsapására és erőszakos kifosztására volt berendezkedve,”8 Nem hiányozhatott a még rafináltabb hatalmi összeesküvés megjelenítése sem. „Dániel Ernő, Uhnert Nándor, Mozsolits István, Zoltán Elek, akik tapsolva fogadtátok az ország pusztító radikalizmusának előre törését, akik a háttérből sakkfigurákat mozgattátok Hencz Kálmánon keresztül a szocialista agitációt.,,i% A tényleges bűn, amit itt fel tudott hánytorgatni az az, hogy tapsoltak (sic!), örvendeztek, mint oly sokan a korban. A névsor persze rejtett kódokat is megjelenített, amit a kortársak vélhetően tökéletesen megértettek; a szabadkőművest, a helyi Ébredő páholy utolsó nagymesterét — Mozsolits Istvánt* 88 89 —, a Kereskedők Társulatának — a köznyelvben csak zsidó kaszinóként emlegetett — vezetőségi tagját, Zoltán Eleket.90 A szöveg a háttérhatalomról szólt, hogy érezze a lakosság, az érdemi irányító szerep nem azoké volt, akikről hitték. Azt mondhatnám a bűnbak minden szerepben megjelenített, a háború vesztét okozó, a felfordulást előidéző, majd a fosztogatóterrort alkalmazó uralom megtestesítői. Nem induktív módszerrel dolgozott, nem egyes esetek részletesen leírására vállalkozott, mint tette ezt Éhen Gyula a maga ironikus stílusában, vagy követi az elkezdődő tárgyalások menetét, és az ott elhangzott vádakat teszi közzé. Nyilván ezzel a technikával egy színesebb kép bontakozott volna ki, mind felekezeti, mind társadalmi szempontból és újra kellett volna gondolni tételeinek igazságtartalmát. Lingauer Albin monopol helyzetét és magabiztosságát felhasználva válaszolt Vázsonyi Vilmos Szózatban elhangzott állításaira 1919. szeptember 7-én. (Utóbb is gyakran ált a lehetőséggel, hogy országos politikai folyamatokhoz, témákhoz szólt hozzá, de elsősorban zsidóügyben.) Az ártatlanok lett a sokatmondó cikk cím, bűnösök versus ártadanok. Természetesen elismeri a volt igazságügyminiszter kiváló zsurnalisztikái teljesítményét, „szépen lettezmegírva azmárbizonyod', de szerinte hamis vágányokra vezeti az olvasót és a közvéleményt, mert szerinte a magyar utálja a felekezeti háborút és ezzel visszaél Vázsonyi, (újabb vád). ,ylz. antiszemita mozgalom nem a zsidófelekezet piszkálja.... De annál jobban izgat bennünket nemzeti öntudatunk, faji önállóságunk, gazdasági boldogulásának magfar erkölcsinek védelme szempontjából az a tömegösztön által már rég felismert tény, hogy a zsidófaj vérmérséklete, hajlamai, erkölcsi, hatalmi törekvései nemcsak eltérnek a mieinktől, hanem szoros ellentétben állanak azokkal, sőt egyenesen veszélyeztetik azok fennmaradását.... Nekünk a zsidó fajjal van számadásunk, de nem afelekezetid. A fajbólpedig nem lehet ám kikeresztelkedni..”91 * Azt természetesen elfelejtette hozzátenni, hogy a zsidó fajúak lényegében zsidó felekezetűek. Világosabb megfogalmazást kellett volna használnia, azokkal a zsidókkal van gondunk, akik elvallástalanodtak, de így egy platformra került volna Vázsonyi Vilmossal. 8' Uo. A Heimler-per aztán hosszasan elhúzódott, mert az ügyvéd kamarai eljárását bírói követte. 88 Uo. 89 Természetesen a jobb memóriával rendelkezők tudták a klérus elleni 1910. évi cikksorozatot Lingauer Vasvármegyéjében Mozsolits/Mozsolics István ügyvéd írta. Varga Nóra: Egyesületek és egyesületi élet Szombathelyen, 1848—1870—1945. Gépirat. Szombathely, 2007. 10-13. p. 90 Miltétiyi Eszter: A Szombathelyi Kereskedők Társulatának története a dualizmus korában, 1885— 1918. Szakdolgozat, Szombathely, 2005. 38. p. ()1 L. A.: Az ártatlanok. = Vvm., 1919. szept. 7.1. p. 160
