Benda Borbála: Étkezesi szokások a magyar főúri udvarokban a kora újkorban - Archívum Comitatus Castriferrei 6. (Szombathely, 2014)

FELHASZNÁLT FORRÁSOK - ÍROTT FORRÁSOK

kinyomtattak. A 17. századból megint csupán kéziratos receptgyűjtemények - méghozzá főúri asszonyoké - ismertek.43

Magyarország a fent említett országoknál jóval szegényebb e forrástípusokban. A ma ismert legkorábbi magyar receptek egy 15. századi német kódexben találhatók, és ezeket Radvánszky Béla adta ki még a 19. század végén Néhány jó magyar és cseh étel főzésének feljegyzése címmel.44 Bár itt meg kell jegyezni, hogy Fiireder Balázs meggyőzően érvel amellett, hogy legalábbis véleményes a receptek a 15. századra való datálása, és valószínűleg inkább 16. századiak.45 Az első ismert kéziratos szakácskönyv a 16. század végéről való: a Szakács tudomány, melynek írója az erdélyi fejedelem udvari főszakácsmesterének vallja magát (ezentúl „Szakácstudomány” címmel idézem).46 * 48 Ugyanebből a századból való még egy szakácskönyvtöredék is, melynek sem pontos keletkezési ideje, sem készítőjének vagy tulajdonosának neve nem állapítható meg (ezentúl „16. század végi szakácskönyv töredék” néven hivatkozom).4' Még a következő századra is inkább a kéziratos szakács- könyvek a jellemzőek, a ma ismert számuk azonban nem éri el a más nemzetek korabeli nyomtatott szakácskönyveinek a számát sem. A legkorábbi a század elejéről, pontosabban 1601-ből való és Thököly Sebestyén udvari szakácsának, Szentbenedeki Mihálynak a nevéhez fűződik (ezentúl „Thököly udvari szakácskönyv”) .4S Öt követi időben A köz-étkeknek főzéséről való rövid jegyzés (latin alcíme De communi coctione ciborum) a Csáktornyái Zrínyi-könyvtárban megtalált kéziratos szakácskönyv a század második feléből (ezentúl „Csáktornyái szakácskönyv”) ,49 Ennek szerzője ugyancsak gyakorlott szakács volt, nevét azonban nem ismerjük, keletkezési idejéről is csak annyi a bizonyos, hogy 1662 előtti.50 Időben ezt követi a már említett Max Rumpolt-féle szakácskönyv (Ein new kochbuch. 1581, Frankfurt) fordítása, melyet Készéi János készített 1680-ben Bornemissza Anna, I. Apafi Mihály fejedelem felesége számára.51 A század végén pedig megjelent a ma ismert első magyar nyomtatott szakácskönyv, melyet Tótfalusi Kis Miklós adott közre Kolozsváron 1695-ben Szakács mesterségnek könyvecskéje melyben különb-különbféle válogatott, cif43 Hrdlicka, 2000. 185. p.

44 „A müncheni királyi könyvtárban 349/cod. Germ. Mon. Jegy alatt lévő codexből, mely a XV. század második feléből való vegyes darabokat tartalmazza•” Radvánszky, 1893. 3-4. p.

45 Erről lásd részletesebben: Füreder, 2009. 27-28. p.

46 Ugyancsak Radvánszy jelentette meg Az erdélyi fejedelem udvari szakácskönyve a XVI. századból címmel a fent említett receptekkel együtt a Régi magyar szakácskönyvek című könyvében 1893-ban. A kézirat két másolatban maradt fenn: az egyik a 17. század végéről való, és ma az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában (Quart. Hung. 1422) található, a másikat Radvánszky említi bevezetőjében, mint Galgóczy István által 1622- ben készített másolatot. Mai holléte ismeretlen. (Lásd még erről Kovács S. I., 1981. 11. lábjegyzete.)

4' ,A magyar Tört. Társ. tulajdonában lévő, 4-rét Orvos kertész és szakács könyvből, melynek czjmlapja, első levele és közben is néhány levele hiányzik. Ennél fogva sem íróját, sem tulajdonosát, sem keletkezési évét nem határozhatjuk meg pontosan. Irásmodora és ortographiája után ítélve véleményem szennt a XVI. század utolsó tizedeiben iratot. Ennek megítélésére ezen szakácskönyv kezdetének betű hű másolatát is adom..." Radvánszky, 1896. 38-56. p.

48 A kézirat megtalálható az Országos Széchényi Könyvtár kéziratkatalógusában Magyar étkeknek főzése Thököly Sebestyén uram őnagysága szakácsa, Szent Benedeki Mihály által. 1601. (Quart. Hung. 2906). Megjelent először 1862-ben a Vasárnapi Újságban Jókai Mór (Kakas Márton álnéven) bevezetőjével, majd a 1959-ben a Magyar Nyelvben Kovács József közlésében. Kovács S. I., 1988. 135-134- p.

49 Először Toldy László jelentette meg a Történelmi Tár 1881. és 1882. évfolyamában (367-371. p., 569- 581. p., illetve 1882. 188-200. p., 380-387. p.), majd Király Erzsébet: A szakács mesterségnek könyvecskéje című könyvben. Király, 1981. 143-262. p.

Lásd Kovács S. I., 1981. 43. p.; Király, 1981. 43. P.

51 Megjelent: Bornemisza Anna szakácskönyve 1680-ból. Közzéteszi Lakó Elemér. Bukarest, 1982.

21