Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
VÍZVEZETÉK
a városban. A hagyomány szerint az utca korábbi elnevezése „Forró utca” is a gyakran dühöngő, magas lázzal járó betegségről kapta a nevét, „mert a »forróbetegség«, amit ma hagymáinak neveznek, élőt nem hagyott maga után, csak üres házakat, s elhagyott telkeket."m A lakosság gyarapodása miatt több tiszta ivóvízre lett volna szükség, ugyanakkor a népességnövekedés miatt a kutak egyre jobban szennyeződtek, elősegítve ezzel a fertőző betegségek terjedését. Az 1890-es évekre a kortársakban felerősödött az a meggyőződés, hogy a városszerte tapasztalható közegészségügyi problémák legfőbb oka a rossz ivóvíz.884 885 A korszakban Szombathelyen nem számított teljesen ismeretlen fogalomnak a vízvezeték, mert néhány nagyobb épületben működtek lokális rendszerek. Elsőként 1879-ben az új városházán alakítottak ki vízvezetéket, de hasonló létesítmény működött a vármegyeházán, Széli Ödön Kőszegi utcai bérházában és a VEMR Kossuth Lajos utcai irodaházában is. Az épületen belüli vezetékek kizárólag kényelmi szempontból jelentettek előrelépést, közegészségügyi hasznuk nem volt, mivel ezek is kútvizet szolgáltattak. A kutakból szivattyúkkal felszívott vizet a házak padlásán kialakított tartályokban tárolták, ahonnan a vezetékrendszer gravitációs úton továbbította a vizet a fogyasztókhoz.886 E lokális rendszerek korlátáit jelezte, hogy a 19. század végére a vármegyeháza vezetéke a kút szennyezettsége, illetve „... az inficziált talaj miatt használhatatlanná vált."887 Városi vízvezeték létesítésének gondolata a szombathelyi városvezetés részéről először 1884-ben vetődött fel. Az új városháza előtt felállítandó kút vízellátását egy, a Gyöngyös-pataktól kiinduló vezetékkel kívánták megoldani. A rendszer ivásra alkalmas vizet nem szolgáltatott volna, szükségességét tűzrendészen okokkal indokolták, s felhasználták volna utcaöntözésre is. A tervet azonban a szűkös anyagi lehetőségek miatt hamarosan elvetették.888 Az egész településre kiterjedő vízvezeték ügye Szombathelyen első alkalommal 1890-ben került napirendre, amikor Weis Ignác bécsi vállalkozó ajánlatot tett a rendszer kiépítésére.889 Szabó Ernő polgármester támogatta az elképzelést, és kijelentette: „véleményem szerint a köztisztaság és közegészségügy biztos és teljes felvirágzása általános csatornázás mellett csak közvizvezetéki hálózattól várható; ... félek azonban, hogy e szép mű anyagi gyengeségünk folytán financirozható nem lesz-”890 Feltevése beigazolódott, mert bár a várost az elkövetkezendő években szinte elárasztották a vízműépítő cégek ajánlatai, az ügy nem jutott túl az elméleti tervezgetés szakaszán. Weis Ignác után Berdenich Győző budapesti és Heinrich Scheven bochumi mérnökök, a Rumpel és Niklas cég, valamint a Zellerin M. Gyári Rt. és Walser Ferenc is hiába próbálkozott, ajánlataikat félretették.891 892 A tanács azzal a vitatható valóságtartalmú magállapítással magyarázta eljárását, miszerint „a város területén az egyes házakban levő kutakból nyert ivóvíz jó minőségű, s igy fontos közegészségi érdekek ezidő szerint még a vízvezeték létesítését nem teszik szükségessé."891 A valóságban 884 Mi a város? = Vvm., 1898. márc. 27. 1. p. 885 Szombathely közegészségi viszonyai 1896-ban. = Vvm., 1897. febr. 7. 2. p.; Éhen, 1898. 1. p. 886 VaML Szvk. Kjkv. 27/1879.; Elektromos vízvezeték. = Vvm., 1897. febr. 14- 5. p.; Az első elektromos vízvezeték. = Vvm., 1897. ápr. 18. 10. p. 887 Vízvezeték a megyeházán. = Vvm., 1901. dec. 1. 7. p. 888 VaML Szvk. Kjkv. 49/1884-, 86/1884. 889 VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 106/1893. 890 VaML Szvk. Kjkv. 1/1891. 891 VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 63/1891., III. 106/1893., I. 302/1894-, I 642/1894., I. 123/1896. 892 VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 106/1893. 280
