Bariska István: A szent koronáért elzálogosított nyugat-magyarország 1447-1647 - Archívum Comitatus Castriferrei 2. (Szombathely, 2007)

Térségi igazságszolgáltatás és a városi önkormányzatok - Kőszeg, Csepreg, Rohonc és Szombathely pártatlan bírósága 1451 és 1571 között

só'fokú bíróságát, hogy „wider Rechts-, Land- und Gerichtsordnung^

09 működik. Valójában itt a császári jog, az alsó-ausztriai tartományi és törvénykezési szabályzat hármasáról esik szó. Ha ezzel az uradalom megvádolhatta Kó'szeget a tartományi hatóságok eló'tt, akkor ennek bizonyára volt alapja: nevezetesen az, hogy a régi kőszegi szokásjog is érvényben volt ekkor. A frissen vezetett ülésjegyzőkönyvekben a „nach Kaiserlichen decreten und Ordy\ung\^

[0 azaz a „császári törvények és rendtartás szerint"-formula expressis verbis csak 1573-ban fordult elő először, ám utalásokat már korábban is lehetett olvasni. A leglényegesebb ugyanakkor az, hogy azt az 1571. évi kormányszéki döntés után Kőszegnek is alkalmaznia kellett. Ezért jelent ez az évszám korszakhatárt. Kőszeg, Csepreg, Rohonc és Szombathely pártatlan bírósága 1451 és 1571 között Az 1451. évi dátum természetesen csak előzményként fogható fel, de mindenképpen indokoltan, mert az említett városok, valamint az 1531-ből fennmaradt névsorban megjelent városok és mezővárosok között túlságosan nyilvánvaló az egyezés. A nagy kihagyás is érthető, hiszen az 1532. évi ostrom alatt felmérhetetlen károkat szenvedett a kőszegi forrásanyag. Ráadásul a pártatlan bíróságra már 1529-ből rendelkezünk adatokkal. Egy 1531-ben tárgyalt per azonban azért bír nagyobb jelentőséggel, mert benne már feltűnik a „négy szabad város és mezőváros tizenkét ura"-formula: „Ah zwölff herren von vier Freyen Stätn vnnd Märkten zu Güns her Ordnung und prauch sampt dem Stattrichter daselbs versammelt in der Schrann zu Gericht sassen".

411 A négy város neve nem itt fordul elő, hanem csak később, de akkortól rendszeresen. Ebből tudjuk, hogy a négy város alatt Kőszeg, Csepreg, Rohonc és Szombathely értendő. E tényre Horváth Tibor Antal is utalt.

412 Még egy kérdést kell megemlítenünk, noha erről egy másik fejezetben bővebben lesz még szó. Kőszeg uradalma és városa között a 16. században több alkalommal kemény harc folyt az uradalom pallosjogáért. E jogi természetű küzdelemből kiderült, hogy az uradalomban nem lehetett volna gyakorolni a pallosjogot, ha nem működött volna a pártatlan bíróság. Olyan kemény illetékességi viták zajlottak ugyanis a mezővárosi, a városi bíróság és az úriszék között, hogy a feszültségek feloldására a pártatlan bíróság intézménye tudott csak válaszolni, ám az sem mindenkor. Erre jó példa az 1561. évi Forintos-per, amelyben a gyanúsított elhárította ezt a fórumot és I. Ferdinándhoz fordult. A pártatlan bíróság tehát új funkciót kapott. Ezért bővített funkciójú pártatlan bíróságnak fogjuk nevezni szemben azokkal a perekkel, amelyek a klasszikus négyek területére korlátozódtak. Ezek az egyszerű funkciójú fórumok voltak. Az eddig megvizsgált perekről készítettük a 8. táblázatot, amelyben megadtuk a per időpontját, a kiküldő városokat, mezővárosokat és a beavatkozó felet, a használt jogforrásokat, valamint a per és a végrehajtás helyét. 40Q VaML KFL KVT Act. Misc. Kőszeg, 1571. március után. 410 VaML KFL KVT Ülésjkv., 1572-1575. 38. tol. Kőszeg, 1573. dec. 2. 411 VaML KFL KVT Act. Misc. Kőszeg, 1531. nov. 16. 412 HorváthT., 1993. 212. p. 94