Bariska István: A szent koronáért elzálogosított nyugat-magyarország 1447-1647 - Archívum Comitatus Castriferrei 2. (Szombathely, 2007)

Uradalom és város konfliktusa - A kismartoni és kőszegi tanulságok

ÖSSZEG GULDEN BEN Kismartom uradalom 16.650 Fraknói uradalom 14-590 Pótolt összeg (idegen tételek) 46.121 Összesen 77.461 7. táblázat Kismarton és Fraknó uradalmának kiváltási összege 1572-ben A kismartoni uradalom egyetlen privilegizált mezővárosa, Kismarton, továbbá Kishöflány, Lajtaszentgyörgy, Feketeváros, Szentmargitbánya, Oka, Oszlop, Vulkapordány, Darázsfalu, Fertőfehéregyháza, Zárány, Mosonbánfalva és Illmic összesen 16.650 guldent adott össze, Fraknó uradalma pedig 14-590 guldent tett hozzá. Végül a teljes követelést néhány alsó-ausztriai város, amely extraneusként érdekelt volt az uradalmakban, valamint az Alsó-Ausztriai Kamara 46.121 guldennel pótolta ki. Az összeg így 77.461 guldent tett ki,

532 melyből Kismartonra 4000 gulden esett. Az összeg befizetése után II. Miksa vállalta, hogy a várost a jövőben nem adja tovább zálogba. Az ezt tartalmazó oltalomlevél az 1589. évi nagy tűzvészben megsemmisült, de II. Rudolf még ebben az évben újra megerősítette elődje ígéretét.

333 Kismarton ezzel alsó-ausztriai kamarai zálogváros lett. Ugyanezt a közvetlen kamarai alárendelést Kőszeg is elérte. Az alzálogrendszer fent elemzett működése tette lehetővé, hogy az udvar a zálogösszegeket felhajtsa, melynek révén nem kevés felárat tudott elkönyvelni. A módszer kényszerjellege nyilvánvaló volt. Egy-egy uradalom kiváltásánál mindig újabb tételek kerültek be a zálogkosárba. Ez a magyarázata annak, hogy az 1518 és 1616 között 5600 magyar aranyforintról 221.253 guldenre nőtt a kőszegi uradalom kamarai megváltásának összege.

3 Eszerint közel 1 évszázad alatt csaknem 4000%-os növekedést lehet kimutatni. Egy 1635-ben írt biztosi jelentés szerint a nyugat-magyarországi zálogjövedelmek a győri végvidék fenntartására szükséges 138.000 gulden fedezetét szolgálták.

335 Egy a török elleni védelmi rendszer történetét feltáró, átfogó munka 1556-ra tételes adatokkal mutatta ki a végvárrendszer szervezetét, létszám- és zsoldadatait.

336 Ez az elemzés 80 esztendővel korábbi időpontra a Győr környéki végváraknak csak a zsoldjára 143.203 guldent állapított meg. Van egy másik adatunk is, amely szerint az Alsó-Ausztriai Kamara 1616-ban a kőszegi uradalom esetében 246.000 gulden zálogösszeggel számolt.

337 Az 1635. évi biztosi jelentés tehát alulértékelte a győri fenntartási összegeket, a kamarai pedig rendszeresen a tényleges értéke felett tartotta. Aligha hihető, hogy a nyugat-magyarországi zálogösszegeket ilyen direkt módon forgatta volna 332 , , Uo. 333 Gruszecki, 1963. 321. p. 334 Horváth F., 1984. 575. p.; Horváth F., 1985. 103. p. 335 Ernst, 1963c. 23-24. p. 336 Pálffy, 1996.182-183. p. 337 Graf, 1926. 46. fol. SO