Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

BOR, BORKULTÚRA, GASZTRONÓMIA VAS MEGYÉBEN A 13-19. SZÁZADBAN - Tilcsik György: Fejezetek a szombathelyi hegyközségl8-19. századi történetéből

totta a püspöki borok egész évi kimérésének jogát, másrészt engedélyezte, hogy a város polgárai saját borukat korlátozás nélkül árusíthassák.

3 Szombathelyen a város nyugati részén elterülő dombsort - ez gyakorlatilag és jó közelítéssel a mai Csónakázótó, a Bartók Béla körút, a Jókai Mór utca, a Bagolyvári sétány és az Alsóhegyi út által kirajzolt vonaltól nyugatra eső területet jelentette - nevezték hegynek, amelyet északról és nyugatról Ólad, délről pedig Újperint község határa szegélyezett. Eredetileg az egész hegyet erdők borították, majd a terület részleges kiirtása után - minden bizonnyal már a 14. századtól kezdődően szőlők, gyümölcsösök, szántók és kaszálók tarkították az erdőt,

4 és valószínűsíthetően azzal együtt létrejött Szombathelyen is a szőlőhegyen tulajdonnal rendelkező városlakók területi közössége és önkormányzati szervezete: a hegyközség. Sajnos, a 16. század előtti szombathelyi hegyről és benne a szőlőgazdálkodásról alig-alig tudunk valamit. Ugyanakkor tény, hogy a hegyközség működéséről egy nagy értékű, a 17. század elejétől folyamatosan vezetett forráscsoport áll a kutatás rendelkezésére: a hegyközségi jegyzőkönyveké,

5 amelyek legkorábbi fennmaradt darabjába 1609-ben tették az első bejegyzést, és amelyek szisztematikus feldolgozása nyilvánvalóan sok új és értékes adatot hozhat felszínre. A 16. század második és a 17. század első felében a szombathelyi hegyen - részben nyilván a kevésbé fejlett művelési mód és technika miatt - gyakran fordult elő, hogy a kimerült szőlőtőkéket nem cserélték fel azonnal újakkal, és így elpusztult vagy pusztaszőlőkről tudósítanak a források. A városi magisztrátus 1643. szeptember 17-én a szőlőhegy visszatelepítéséről hozott határozatot,

6 és az ismereteink szerint első, 1644ből származó és 1646-ban kiegészített hegyközségi rendszabály jelentős része éppen az újratelepítés elősegítését célzó előírásokat tartalmazott.

7 Feltétlenül megemlítendő, hogy - jóllehet Szombathely 1407-ben kiadott privilégiumlevele pontosan szabályozta a városi polgárok és a földesúr kocsmáltatási jogát, gyakorlatilag a középkortól kezdve - ha nem is folyamatosan, de gyakran volt vita város és földesura között a borméréssel kapcsolatban. így volt ez a 16. század 40-es éveiben, amikor ifj. Draskovics György győri püspök a szombathelyiek több kiváltságát - közöttük a bormérési jogot - megsértette és korlátozta.

8 A város a királyhoz és az országgyűléshez fordult panaszával, amelynek nyomán az 1647:113. te. elrendelte azok kivizsgálását.

9 Az ezt követően született megállapodás tárgyunkat illetően a következőket tartalmazta: Kiss Gábor - Tóth Endre - Zágorhidi Czigány Balázs: Savaria-Szombathely története a város alapításától 1526-ig. Szerk. Engel Pál. Szombathely, 1998. 154-156. p. (Szombathely története, 1.) 4 Horváth, 1993. 244. p. Vas Megyei Levéltár (továbbiakban: VaML) Szombathely város hegyközségének iratai (továbbiakban: Szvhkir.) Hegyközségi jegyzökönyvek (továbbiakban: Hkjkv.) 6 Horváth, 1993. 247. p. VaML Szvhkir. Hegyközségi rendszabályok (továbbiakban: Hkrsz.) 1644., 1646. Kuncz Adolf. Szombathely-Savaria rend. tanácsú város monographiája. 1. rész. Szombathely, 1880. (továbbiakban: Kuncz, 1880.) 94. p. Magyar Törvénytár. 1608-1657. évi törvényezikkek. Szerk. Márkus Dezső. Bp., 1900. 497. p. 72