Szarka Gyula: A váci püspökség gazdálkodása a török hódítás korában, 1526-1686 - Váci Történelmi Tár 5. (Vác, 2008)

RÖVIDÍTÉSEK - IV. A PÜSPÖKSÉG GAZDÁLKODÁSA A TÖRÖK URALOM ALATT

de az érseki megyéhez tartoznak. Tiltakozott az érsek az ellen is, hogy Krusith bérlő Újlak,

328 Piliny (Pilin),

329 Vasárosterenye (Kisterenye), Kazár,

330 Homokterenye (Nagyterenye), Vizslás,

331 Andrásfalva (Zagyvapálfalva), Salgótarján, Sámsonháza, Verebély (Mátraverebély), Bárkány (Nagyés Kisbárkány), Hártyán (Sóshartyán), Megyer (Nógrádmegyer) falvaktól tizedet követel, noha a falvak Nagy-Nógrád megyében vannak, és az érseki megyéhez tartoznak.

332 A következő évben (1571) is bérli Krusith a váci püspökség kis-nógrádi tizedeit, a tizedterületi viszálykodás folytatódott. Krusith tizedet követelt Szántó, Apácafalva, /Alsószátok, Tolmács, Debercsény, Rétság, Nagy- és Kisromhány, Bodony (Kétbodony), Horpács, Tereske, Bánk Kis-Nógrád megyei faluktól, ami ellen az érsek tiltakozott. Jogát tartotta az érsek Ecset (Kisecset), Jenő (Diósjenő), Szomolya, Nógrádalja, Berki, Borsosberény, Kispatak (Patak) tizedeihez, s tiltakozott Krusith tizedkövetelései ellen, mivel e falvak Kis-Nógrád megyében vannak ugyan, de az érseki megyéhez tartoznak, a tized nem illeti a váci püspököt. Tiltakozott az érsek az ellen is, hogy Krusith a váci püspöki megyéhez számítván tizedet követelt Újlak, Csóri, Herencsény, Surány, Koplány, Pilin, Vasárosterenye, Kazár, Homokterenye, Vizslás, Andrásfalva, Salgótarján, Verebély, Bárkány, Hártyán (Sóshartyán), Nógrádmegyer (Nógrád megyei) faluktól, amelyek az érseki megyéhez tartoznak. Az érsekség 1571. évi összeírása (Liber sancti Adalberti) is ingadozik, hogy egyes vitás falvak mely megyéhez tartoznak: így Csórit, Herencsényt, Koplányt hol Kis-Nógrád megyeinek, hol Nagy-Nógrád megyeinek említi.

333 A viszálykodás évekig tart; 1572-ben az országgyűlés elé kerül. A rendek március 15-i felterjesztésükben foglalkoznak vele. Mivel mind a váci püspök, mind az esztergomi érsek jogát tartja egyes Nógrád megyei községek tizedéhez, olvasható a felterjesztésben, s azt a szegény nép keserüli meg, mert mindkét főpap külön bérbe adja a falvak tizedét, s azt az utóbbi években kétszer vetették meg. A rendek hivatkozással Mátyás király törvényére (1486: 45. tc), mely elrendeli, hogy mikor két főpap viszálykodik a dézsmák tulajdonjoga miatt, a ldrály a bíró, kérték Miksát, hogy ezt az igazságtalan állapotot szüntesse meg.

334 1572. március 22-én a ldrály azt válaszolta az országgyűlés felterjesztésére, hogy az esetet a legrövidebb időn 328 Vizslás határában. 329 Szécsény közelében. 330 Vizslástól délkeletre. 331 Kisterenyétől északra. 332 EPL Arch, saec, Acta radicalia, O., Nr. 650. 333 OL U. et C, 45-26. (1591); MARSINA-KUSIK 1959, I. 352., 358-359. (1571). 334 MOE V. 352.