Vác 1956-ban és a megtorlás időszakában; Forrásgyűjtemény II. - Váci Történelmi Tár 4. (Vác, 2006)

ÉLETRAJZI ADATTÁR

szövetkezeti boltvezető, ezután főzö-füstölő a Váci Húsipari Vállalatnál. 1957. január 27-töl a Váci Sport Egyesület alelnöke. 1956-ban a Váci Osszüzemi Fonadalmi Tanács tagja és a Váci Húsipari Vállalat Munkástanácsának - Mészáros Istvánt távollétében helyettesítő - elnöke. Az 1956. november 21-én megválasztott végleges vállalati munkástanács tagja, majd december 7-től elnöke. 1956. október 25-én részt vesz a szovjet emlékművek ledöntésében. November 4-én a bevonuló szovjet csapatok ellen fegyveres támadást szervez. A városban rendszeresen fegyverrel jár. Röplapokat szerkeszt, részt vesz a decemberi kétnapos sztrájk megszervezésében. 1956 novemberében másokkal együtt felkeresi Csorosz Béla lakását, ahol kommunisták és ávéhások rejtőzködtek. Tűzharc alakul ki a kint levők és bentiek között. 1957. augusztus 23-tól 1958. február 7-ig előzetes letartóztatásban van. A Pest Megyei Bíróság egyes személyek ellen, azok népi demokratikus meggyőződése miatti izgatás büntette miatt 1 év börtönbüntetésre és 200 forint pénzbüntetésre ítéli. Forrás: ÁBTL 3.1.9., V-145405., 103.; ÁBTL 3.1.9., V-148868., 1-7.; ÁBTL 3.1.9., V-143782, 36, 56.; VVL PENOMAH Váci Gyár. ig. ir, sz. n, 1. 131/1957.; VVL PENOMAH Váci Gyára külön kez. ir, nov. 21, dec. 7. jkv.; ÚVN 1957. febr. 1, 5. sz.; PML PMB ir, B. VI. 1884/1957.; BÖŐR 1997, 178. SZIEBIG JÓZSEF (Tereske, 1923. október 28-2003. február 21., a. n. Boskó Rozália; Vác, Mikszáth K. u. 7.) Kisiparos családból származik. Iskolai végzettsége kovács. 1943-tól több helyen segéd, bevonulása előtt a csepeli Weiss Manfréd gyárban dolgozik. 1944 októberében bevonul katonának, és a 24-es felderítőknél szolgál, majd angol hadifogságba kerül. 1952-ben költözködik Vácra. Kovács a Dunai Hajógyárban. A Váci Osszüzemi Munkástanács tagja és a Dunai Hajógyár Munkástanácsának elnöke. A városban általában felfegyverkezve (dobtáras géppisztoly, pisztoly, 2-3 kézigránát) tehergépkocsival, oldalkocsis motorral közlekedik. Október 24-én felszólítja az üzemeket a tüntetésre, sztrájkra, s e célból személyesen is felkeresi a Forte-gyárat, a fonógyárat és a Cipész Ktsz-t. 1956. október 25-én leveri a hajógyár kapuin levő vörös csillagokat, szétszakítja a vörös zászlókat, eltávolítja a nemzetiszínű zászlókból a népköztársasági címert. Lefoglalja az üzemi hangosrádiót, és röpgyülést hív össze, amelyiken megválasztják a munkástanácsot. Részt vesz az 1956. október 25-i tüntetés szervezésében. A hajógyárban sztrájkot szervez. Az 1956. október 25-i felvonuláson 500 darab nemzetiszínű kokárdát és rendezői karszalagot oszt ki a városban. Részt vesz a Március 15. és a Konstantin téri szovjet emlékmű ledöntésében, majd a rendőrségi épület előtti tüntetésen. 1956. október 26-án vezetésével 10-15 fős csoport lefoglalja a nyomdát. Ezt követően a nyomdai munkákat (plakátok és röplapok nyomása) három napon át - Kristóf Béla nevében - ö engedélyezi. 1956. október 27-én részt vesz a fegyházi rabok kiszabadításában. Ekkor fehér karszalagot visel és tehergépkocsin közlekedik. 1956. október 30-ig új gyárörséget szervez. A munkástanács a vezetésével 22 baloldali dolgozót bocsát el, és tervezi, hogy minden kommunistát eltávolít az üzemből. Ezt megakadályozzák a gyár dolgozói (?) azzal, hogy kormánybiztost kérnek az üzembe. 1956. november 14. után is a sztrájk mellett áll ki. 1956. november