Vác 1956-ban és a megtorlás időszakában; Forrásgyűjtemény II. - Váci Történelmi Tár 4. (Vác, 2006)

334. 1957. március 1. Az Új Váci Napló tudósítása a Forte-gyári zászlócseréről Vörös zászló a Forte-gyáron Az üzemi MSZMP tagjai és dolgozói - Kádár Jánosnak, a Forradalmi MunkásParaszt Kormány miniszterelnökének salgótarjáni beszéde után

1035 - megértették, hogy mi a magyar munkásosztály igazi nemzeti hagyománya. A múlt héten kitűzték az üzemben a munkásság történelmi vörös zászlaját. Az ellenforradalmi kísérlet idején a piros zászlók raktárban maradtak. Ez is igazolja, hogy kik voltak és mit is akartak, akik október 23-a után meg akarták dönteni a munkásosztály hatalmát. Nem szabadságot és nem szocializmust akartak, hanem ellenforradalmat. A mai fiatal nemzedék közül sokan nem tudják, hogy szüleik súlyos büntetéseket kaptak a piros zászló használatáért. Horthy csendőreinek szemét vér borította el, még akkor is, ha valaki piros rózsát vagy szegfűt tűzött ki. A piros nyakkendőért már pofonokkal kezdték a beszélgetést, és szerencsés volt, aki nem a járásbíróságon kötött ki. A piros szín pedig a szabadság színe volt és marad örökké. Piros zászló alatt harcoltak és harcolnak ma is, akik szabadságot akarnak. Az ellenforradalmárok a magyar 48-as szabadságharc lánglelkű költőjét, Petőfi Sándort is megtagadták, aki a piros zászlót ismert költeményében így méltatta: „Pirosló arccal és piros zászlókkal..." Petőfi Sándor, Ady Endre, József Attila és a magyar szocialista szabadság mellett foglaltak állást a Forte-gyár dolgozói, mikor a piros zászlót kitűzték. Gádorosi Ferenc j ÚVN 1957. március 1., 9. szám 5 Kádár János 1957. február 2-án mondta el itteni beszédét, amelynek során Nagy Imrét az ellenforradalmi felkelés szításával vádolta és árulónak nevezte.