Vác 1956-ban és a megtorlás időszakában; Forrásgyűjtemény I. - Váci Történelmi Tár 4. (Vác, 2006)

FORRÁSOK (1-324.)

sokat töltött velünk egy irodában, s a problémák zömét vele is átbeszéltük, illetve [a] megbeszéléseken jelen volt. Ugyancsak meg lehetne találni azokat a tiszt elvtársakat, akik jelen voltak az irodában akkor, amikor Oláh hadnagy a fegyvereket (pisztolyokat és lőszerfeket] egy nagy oldaltáskában az irodába áthozta.

352 A börtön parancsnoka egy-két nap múlva Gerencsér őrnagy utasítására, úgy emlékszem, újra elfoglalta beosztását. Ha jól tudom, még mi adtunk oda őrséget is (tiszteket is). Majd utána ismét visszakerült a börtönparancsnok a laktanyába, mert ahogy hallottam tőle, dr. Kristóf felmondott neki és helyette a régi börtönigazgatót bízta meg.

353 Ezekről azonban konkrétan nem tudok. A börtönparancsnok és köztünk való elvtársi viszonyt bizonyítja, hogy engem kért meg pl. arra is, hogy a feleségéhez juttassam el az októberi illetményét, mert Csepelen lakik, s bár a tőlünk Pestre menő kocsival bemehetett volna, nem mert hazamenni, mivel akkor úgy hallotta, Csepelen zür volt. A fizetését én el is küldtem. A másik dolog, aminek a dátumára pontosan nem emlékszem, a katonai tanács megalakulásának napja.

354 Egyik nap (27., 28., vagy 29.) távmondati parancs érkezett Budapestről, hogy minden alakulatnál meg kell alakítani a katonai tanácsokat, ez úgy délelőtt, vagy déli órákban érkezett. Erre, hajói tudom, küldöttel kellett képviseltetnie magát a városi tanácsnak is. A távmondat részletesen megszabta, hogy hogyan kell a választást végrehajtani és milyen szerepet kell a tanácsnak a parancsnok mellett betöltenie. Amikor ezt megbeszéltük, akkor egyöntetű volt az az álláspont, hogy irányítólag kell hatni, hogy minél több kommunista bekerüljön, akikre számítani lehetett. A tanácstól két küldött jött ki az alakulathoz. Ugyanakkor jött ki a tüzérekhez is. Nálunk az egyiket Pölcznek hívták, valamelyik vállalatnál könyvelő, a másikat nem ismerem név szerint, úgy tudom, egy hajógyári munkás

355 volt. Pölcz bevezető beszédet mondott. Beszélt a pesti ifjúságról, a pesti katonákról, akik egyből a nép mellé álltak, majd rátért az alakulatra, hogy az nem hajlandó ugyanolyan kiállást tanúsítani. Felhozta a benzinkút esetet, ahol a híradósok elárulták a népet, meg beszélt Gerencsér őrnagyról, hogy a nép közé lőtt. Szóval egész beszédében hangulatot akart kelteni, s végeredményben a parancsnok ellen akarta fordítani az ezred hangulatát. Ezután megkezdődött a választás. A küldöttek közfelkiáltással akarták lebonyolítani. Az én javaslatomra jelölőbizottságot választottak előbb. Az indokokat a küldöttek elfogadták, mert a jelölőbizottságokba minden zászlóalj és századtól 52 Vö. az 54. sz. forrással! 53 Erre vonatkozóan csak egy, közvetett adattal rendelkezünk. Vö. a 349. sz. forrással, továbbá 1. dr. Debreczeni Jenő életrajzi adatait! 154 A munkás- és katonatanács október 30-án alakult meg. L. erre a 90., 91. sz. forrást! 155 Valószínűleg Rácz István