Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)

Tartalom

62 VÁC AZ ÁRPÁD-KORBAN (895-1 301) Szent Margit jegyzőkönyvbe fog­lalni a személyéhez kapcsolódó csodákat. E szentté avatási jegy­zőkönyvben olvasunk az ismeretlen nemze­tiségű, anyanyelvű Be­nedek váci szabóról és a német Elza asszony­ról, akik mindketten hálával telve tettek tanúbizonyságot Margit szentsége mellett. Ez alapján bizonyos, hogy az 1270-es évek elején már éltek németek Vácon. Hospes nek, azaz vendégnek hívták őket is máshová települt társaikkal együtt. A váci német város la kóinak kiváltságlevele nem maradt ránk, de szerencsés módon következtethetünk tartalmára. 1272-ben Fülöp váci püspököt Nógrád várme­gye ispánjává tette az uralkodói kegy, és királyi adományként a püspökség birtokába került Nógrád vára és az alatta levő település. 1284- ben Fülöp utóda, Tamás püspök a tágas, nagy te­rületű nógrádi várba felköltöztetett, többségében német telepesei számára kiváltságlevelet adott, mely a kutatók véleménye szerint a korábban a vá­ciak számára készített privilégium alapján íródott. Ebből kikövetkeztetve a váciak is a letelepedés után - a házépítés, az otthonteremtés, a szőlőül­tetés idejére - több évig adómentességet kaptak, ennek letelte után házanként egy meg­határozott összeggel adóz­tak. (E szerint nem számított, hogy kinek mekkora a jövedelme, mennyi a ter­mése, a püspök ezzel nem törődött.) A jövevények szabadon választhatták meg saját papjukat és a vezetőjüket, a falunagyot, akiket csak jóváhagyás végett kell bemutatni a földesúrnak. Ha a földbért megfizette, bárki szabadon elköltözhet, nincs más kötelezettsége. A bevándorlás érdekében bárki szabadon beköltözhetett a településre, vehetett ott házat, egyéb javakat. Az örökös nélkül el­hunytak birtokai, javai nem a birtokosra szállnak a korabeli szokásnak megfelelően, hanem ezek bár­kire szabadon hagyományozhatók. Szabad vásárt tarthattak, amelyre a kereskedők szabadon jöhet­tek és áruikat vámmentesen árulhatták. A peres ügyekben az ítélkezést a birto­kos átengedte a falunagynak, ő, illetve megbízottja csak a jelentősebb ügyekben, lo­pás, gyújtogatás és gyilkos­ság esetén vette át az ítél­kezés vezetését. E mellett- nógrádiakhoz hasonlóan- a váciak számára is lehet­séges volt, hogy a püspöknek járó adót két vagy három részletben - a kijelölt ünnepekkor - fizessék meg. A német város a mai Március 15. tér környé­kén, a tatárok által földig rombolt korábbi falusias jellegű település helyén, a dunai átkelő mellett jött létre. Az elnyújtott háromszög alaprajzú főtér közepén, a korábbi templom helyén építették fel az új, kőből készült templomot, amelyet Szent Mihály arkangyal tiszteletére szenteltek fel. A korábbi szokást folytatva - és az egyházi előírásokat A középkori Vác-Németváros makettje templom faragott oszlopfője (PMMI-TIM)

Next

/
Oldalképek
Tartalom