Üzenet, 1941 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1941-07-01 / 3-4. szám

elosszák FATALPU CIPÓ A nagy idők kitermelik a nagy embereket és nagy találmányo­kat. Míg a hadseregek acél-hernyótalpakon dübörögnek végig Európán, Magyarországon valaki feltalálta a fatalpu cipőt, hogy a pesti polgárok abban düböröghessenek végig az aszfalton. Mondanunk sem kell, hogy a jelentések szerint az uj tatain sem­miben sem marad el a bőrből való őse mögött, sőt sok tekintet­ben felül i.s múlja: igy pl. egy külön vízmentes lemezzel vízhat­lanná tehető (mintha a bőrre nem lehetne még egy lemezt sze­relni!) Igazán nagyon örvendetes hir ez, csak azt nem értjük, hogy ha mindez igaz, akkor miért a bőrt és mért nem a fatalpa­kat viszik el a németek. ÚGY IGAZ AZ EGYIK, MINT IGAZ A MÁSIK! AM. T. I. jelentése szerint “Zomborban Grba volt polgár­­mester a szerbek hűségét- tolmácsolta a magyar állameszméhez. Kijelentette többek közt. hoír'r a szeriek ■'> háború előtt a ma­gyar uralom alatt is jól érezték magukat és most teljes bizalom hatja át őket. Bácska szerb lakossága hálás a magyar állam atyai gondoskodásáért és feltétlenül hűséges a szentistváni gon­dolathoz. A város katonai parancsnoka válaszában hangsúlyozta, hogv nincsenek első, másod és harmadosztálvu állampolgárok, a ma­gyar haza minden becsületes és államhü polgárral—nemzetiség­re és vallásra való tekintet nélkül — egyformán bánik”. TÁRSADALMI FEJLŐDÉS “Magyarországon mindjobban tért hódit az a törekvés, mely a nagy közületeknek é,s bányavállalatoknak a sertéshizlalásba valö bekapcsolására irányul”. Ez a hir kissé meglepő első olva­sásra pedig voltaképen nem egyéb, mint a társadalmi fejlődés egy lépcsőfoka. Kezdetben voltak a szép békeidők, mi­kor a bányavállalatok csak egy pár igazgatót és részvényest hizlaltak, azután jött a fasizmus, mikor egv csomó léhütöt is hizlalni kellett, azután jött a fegyverkezés, mikor a hadiipart is hizlalni kellett, jött a zsidótörvény és egy pár ösmagvart is hiz­lalni kellett, jöttek végül a németek és most még disznókat is kell hizlalni. Az a gyanú merül fel bennünk, hogy ha egyszer netalán a munkások is hizókurát akarnak tartani, nem igen fotr ják kivárni tudni, hogy ez az evolúciós folyamat őket is sorra­­vegye. — 30

Next

/
Oldalképek
Tartalom