Útitárs, 1975 (19. évfolyam, 1-6. szám)
1975-09-01 / 5. szám
ÚT/TfífíS Százötven éve született Jókai Mór, a nagy magyar mesememondó, s a romantika kimagasló magyar képviselője A magyar irodalom nagyjai közt, a prózai műfaj képviselőinek élén ott találjuk még ma is, hetvenkilenc évvel a halála után, Jókai Mór nevét. Hosszú életében alig felülmúlható tevékenységgel, mintegy 200 művel — novellával, elbeszéléssel, humoreszkkel, regénnyel — gazdagította a magyar irodalmat. írói fellépése óta nemzedékek hosszú sorát látta el szórakoztató, oktató és nevelő olvasmánnyal. Benne tisztelhetjük minden azóta beállott gazdasági és társadalmi változások ellenére az egyik legolvasottabb magyar regényírót. Azon kevesek közé tartozik, akinek a szelleme és művei a magyar határokon túlra is kiáradt s művei több nyelven (angol, német, francia, szláv) is megjelentek. Nagy alkotásai nyomán méltán nevezhetjük — minden ellene és művei ellen felhozott kritikák ellenére — a legnagyobb magyar elbeszélőnek. Jókai Mór 1825. február 18-án született Komáromban. Születési évének időszakára esik Magyarországon a reformkor kezdete, az irodalomban a romantika diadala, a nemzeti liberalizmus és a tudatos polgáriasodás kibontakozása. Az ezt követő évek gazdasági és szellemi élet átalakítására törő kor neveli és formálja az ifjú Jókait. Köztiszteletű református, elpolgáriasodott nemesi család gyermekeként nő fel, vallásos, meleg és meghitt családi légkörben. Apja Jókai József ügyvéd, az árvák gondviselője Komáromban. Itt alakul ki jelleme, erkölcsi felfogása, polgárias, liberális, demokratikus gondolkozása, mely egész életére és működésére kihatással volt. Szülővárosában, Komáromban és Pozsonyban jár gimnáziumba, majd Pápán a református kollégiumban folytatja tanulmányait. Itt ismerkedik meg Petőfivel. A pápai Református Főiskola irodalmi önképzőkörében, melyet a diákok akkor „Képző-társaság nak neveztek, kezdi meg irodalmi tevékenységét. Mint önvallomásaiban írja: .....hetenként irodalmi műveket olvastunk fel, azokat bírálva kiadtuk . .. egy „Tavasz“ című almanachhot is szerkesztettünk s akadt rá kiadónk is, ebben jelent meg első elbeszélésem". Kecskeméti joghallgató korában (1842 — 44), ahol Petőfivel ismét találkozott, barátságuk még szorosabbra fűződött. Az itteni tartózkodás nagy hatással volt a fiatal Jókaira. Kecskeméten, e •törzsgyökeres magyar városban, a nagy parasztközösségben és nem utolsó sorban költő barátja eszméinek hatására, került igazán közel a nép leikéhez. Itt lett — mint maga mondja — igazán magyar író. Jogi tanulmányait 1846- ban fejezte be Pesten; még abban az évben megjelenik első nagy sikerű romantikus regénye. Az ifjúság körében népszerűsége egyre nő, s 1847- ben a „Tizek Társasága“ folyóiratának, az „Életképekének szerkesztője lett. Barátjával, Petőfivel, a márciusi napokban Jókai Mórt is a tizenkét pont megfogalmazói körében találjuk. 1849-ben Kossuthot még elkíséri toborzó útjaira, de a szabadságharc utolsó szakaszában forradalmi tettekben már nem vesz részt; a Békepárt politikáját támogatja. Világos után mégis bujdosni kényszerül, míg felesége, Laborfalvy Róza színésznő közbenjárására 1852-ben amnesztiát nem kapott. Visszatér Pestre és kizárólagosan az írásnak élve, lázas tevékenységet fejt i'i. Különböző újságok — „Remény", „Délibáb“, „Vasárnapi Újság“ — munlatársa lesz, színkritikus és 1858-ban öz „üstökös" alapítója. Termékeny irodalmi tevékenysége mellett 1861-ben a iberális Szabadelvű Pártban képviselő lesz és e téren is nagyot alkot. 1863- ban a „Hon" című folyóirat alapítója. Különböző irodalmi társaságok tagja esz, maid a Tudományos Akadémia is tagjává választja; 1896-ban a Felsőház örökös tagja lesz. Mint a magyar irodalom legismertebb, legolvasottabb elbeszélője, mesekirálya, húnyt el 79 éves korában 1904. május 5-én Pesten. Jókainak legtermékenyebb írói korszaka a hatvanas és hetvenes évekre esett. írásaiból mindvégig kiemelkedő téma a magyar történelmi múlt és a magyar társadalom alakulása, a polgárság kibontakozása és az ország gazdasági feilődése. Az 1848-as magyar forradalomnak több regényében állít emléket. „A látható Isten“ című írásában így ír a 48-as eseményekről: „. . .Én láttam e napnak istenarcát s fényétől még most is elvakul a szemem, ha visszatekintek rá. Ottjárt előttünk, tűzoszlop képében, mint a szolaaság házából menekülő Izrael előtt. Láttam ezredévek bálványait egyszerre összeomlani, eayes embereket a tegnapi énjükkel ellenkezővé teremtődni, láttam egy korszakot egy perc alatt megszületni, láttam egy szolganépet egy varázsszóra szabad nemzetté átalakulni.“ Romantikus, idealista szemlélet jellemzi írásait. Optimizmusa, szinte kimeríthetetlen fantáziája, elvarázsló feszültséggel köti le olvasóját. Müveiben vigaszt és erőt akar adni népének. Fantasztikus és nem ritkán utópista, túlzásokig elmenő ábrázolásai műveit igen élvezetes olvasmánnyá teszik, de éppen emiatt sokszor érte irodalmárok kritikája. Ez azonban olvasóit alig érdekli. Ezek újra és újra előveszik könyveit és elragadtatják magukat azzal a varázzsal, mely belőlük árad. A Jókaivarázs halála óta sem halványult el. Könyvei ma is a legolvasottabbak közé tartoznak; csak 1945-től 1969-ig mintegy tízmillió példány jelent meg, míg ez idő alatt Móricz Zsigmond és Mikszáth Kálmán műveiből körülbelül ötmillió példányt adtak ki. Ebből következtethető, hogy a magyar olvasó ma is szereti Jókait, azaz a nemzeti hagyományokat, s élvezettel olvassa a viharos, szenvedésekkel telített nemzeti múlt mesébe burkolt esményeit, noha tudja, hogy ezek nem tények, hanem csak illúziók; mégis érdeklik és szórakoztatást jelentenek neki. — Jókai mondanivalója tehát nem korhoz kötött, varázsa időt álló, talán halhatatlan. — Péter — BUDAPEST, Magyarország. Június 1-én rendezte meg az Evangélikus Egyház azt az ünnepélyt, amelyen a gályarabokról emlékeztek meg. Dr. Fabiny Tiior teológiai tanár tartott emlékbeszé- Jlet és bemutatták Szokolya Sándornak erre az alkalomra írt kompozícióját „Kantáta a gályarabok emlékére“, a É zerző vezényletével. BUENOS AIRES, Argentína. D. Leskó Bélát, a Buenos Aires-i Evangélikus Főskola gyakorlati tanárát választották meg az Argentin Lutheránus Tanács elnökévé. STOCKHOLM, Svédország. A svéd gyülekezetek 90 ezer dollárnyi összeget adtak össze a missziói vasárnapon. Ez az összeg minden eddigi rekordot felülmúl. A Svéd Egyház ugyanakkor 190 ezer dollárt juttatott el az Egyházak Világtanácsa „Fejlesztési Alapjának".
