Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)
2022-10-08 / 233. szám
www.ujszo.coml 2022. október 8. RÉGIÓ Felújították az egykori gőzmalmot Az épület megvétele 90 ezer, a felújítás közel 600 ezer euróba került (A szerző felvétele) TORNYAI BIANKA Átadták az egykori gőzmalom felújított épületét, ahol megnyílt az állandó kiállítás Az alsószeli gőzmalom címmel. A Galántai Honismereti Múzeum raktárként használja az épületet a jövőben. ALSÓSZELI Száz évvel ezelőtt, 1922-ben alsó- és felsőszeli, valamint környékbeli részvényesek gőzmalmot építettek Alsószeliben. A részvénytársaság létrehozásának gondolata 1920-ban fogalmazódott meg az alapítókban, a malom 1923-ban kezdett működni. Az épület megmentésének és felújításának ötlete Takács Mihálytól, a Galántai Honismereti Múzeum igazgatójától származik, aki az igazgatói poszt megpályázásakor fogalmazta meg ennek szükségességét, mivel a múzeumnak nem volt megfelelő raktára, az egykori malom épülete pedig évtizedek óta elhanyagoltan állt. A múzeumigazgató a megnyitón mondott beszédében kiemelte, a múzeum több mint 50 évvel ezelőtti megalakulása óta végre sikerült megfelelő helyet találni a gyűjtemény szakszerű tárolására. „Napjainkra sajnos alig maradt fenn néhány darab az eredeti berendezésből, amely az Európa-szerte híres budapesti Ganz gépgyárban készült. A malom 1960-ig, az államosításig működött, utána a Jednota Fogyasztási Szövetkezet átalakította, levéltárként és belső üzemi raktárként használta az 1990-es évek közepéig. A Nagyszombat Megyei Önkormányzat mint a Galántai Honismereti Múzeum fenntartója 2019-ben megvásárolta az intézmény raktározási igényeinek kielégítésére. A felújítás közel két évig tartott, idén szeptemberben készült el” - mondta el Takács Mihály. „Kívánom, hogy a felújított épület betöltse funkcióját, ami nem más, mint az emlékezés, és hogy a község, valamint a régió szolgálatára legyen” - fogalmazott Jozef Viskupic, Nagyszombat megye elnöke az épület ünnepélyes átadásán. Berényi József, megyei alelnök nem titkolta megilletődöttségét, hiszen - mint fogalmazott- alsószeli lakos lévén személyes kapcsolat fűzi az épülethez. „A falon látható az alapító okirat másolata, amelyen a Kajos, a Pónya, a Pancza nevek szerepelnek, akiknek leszármazottaik itt élnek közöttünk. Úgy vélem, a községnek egyedül nem lett volna annyi pénze, hogy megvalósítsa a felújítást, de közösen sikerült elérni ezt a célt. Az épület megvásárlása 90 ezer, a felújítás közel 600 ezer euró volt” - fejtette ki az alelnök, hozzátéve, hogy nagyon jó érzéssel és büszkeséggel tölti el, hogy egy nagy értéket hagynak itt az utókornak. Diana Gruberová és Pukkai Judit, a Galántai Honismereti Múzeum munkatársai összefoglalták az állandó kiállítással kapcsolatos tudnivalókat. A jelenlévők megtudhatták, hogy Az alsószeli gőzmalom című tárlat azokból az eszközökből áll, amelyeket a térség műmalmaiban használtak. Látható egyebek mellett tisztító-, osztályozó- és őrlőberendezés, mérleg, felvonó, a 20. század első feléből származó hengerszék, daráló, valamint a környék műmalmainak okiratai. A malom alsó szintjének termében a falakra helyezett paneleken sok érdekességet olvashatunk a régi malomról, a molnár mesterségről, az épület történetéről és annak felújításáról. Az ünnepélyes szalagátvágás után Takács Mihály emlékplaketteket adott át mindazoknak, akik sokat tettek a projekt megvalósításáért, majd a jelenlévők körbejárhatták az épület impozáns termeit. A malom udvarán a felújítás emlékére platánfát ültettek el. Díjazták a kivételeset alkotó gútaiakat Tizen vehettek át díjat (A szerző felvétele) VATAŐŐIN PÉTER A Gútai Városi Művelődési Központban ünnepélyes keretek között osztották ki a Pro Űrbe és a Polgármesteri díjakat. Az esemény házigazdájaként felszólaló polgármester, Horváth Árpád (Szövetség) elmondta, a díjazottak számára az a tevékenység, amelyben kiemelkedőt alkottak, a kiteljesülést jelentette. „Egyfajta megszállottság ez, amelyet csak olyan valaki él át, akinek a sport, a zene, a művészet, az irodalom, az oktatás vagy a szociális segítség maga az élet” - fogalmazott. Az elismerések átadása előtt a város két neves szülötte, Becse Szabó Ilona és Nagy István közösen adott elő több ismert műdalt, amelyeket nagy lelkesedéssel fogadtak a jelenlevők. A Pro Űrbe díjakat személyesen Máté Tibor, a mezőgazdasági szövetkezet korábbi vezetője, illetve a városi sportélet egyik fontos képviselője, Reicher János művészkovács, Gogh Mihály, a sportbizottság egykori elnöke, illetve Paszmár János vehették át a VMK színpadán. Vadkerti Imre énekest ünnepélyes köszönetnyilvánításban részesítette a képviselő-testület. Budapesti fellépése miatt nem tudott jelen lenni, felesége képviselte őt a gútai eseményen. A Polgármesteri díjat ezúttal hárman kapták meg: Gogh Margit, a Jednota nyugdíjas helyi szervezet volt vezetője, Kürti Mónika, a Mi Gútánkért Polgári Társulás vezetője, valamint Bandri János, zenész. I 3 Közösen a klímavédelemért PANNONHALMA/| ALSÓSZELI/FELSÖSZELI/ | PALÁNTA I t n Testvérvárosi műhelyfoglalkozáson vett részt az alsószeli, a felsőszeli iskolások és a galántai gimnazisták egy csoportja Pannonhalmán, ahol négy ország diákjai próbáltak válaszokat keresni a klímaváltozásból adódó problémákra. Október első hétvégéjén Pannonhalmán tartották az Európa a Polgárokért program támogatásával azt a testvérvárosi műhelyfoglalkozást, amelyen a részt vevő diákok a klímavédelemmel foglalkoztak. Három országból, Szlovákiából, Olaszországból és Németországból érkeztek diákok a rendezvényre, a foglalkozásokon, amelyeket a négy partnertelepülés, Pannonhalma, Alsószeli, a németországi Engen és az olaszországi Moneglia közösen szervezte. Szlovákiát az alsószeli alapiskola, a felsőszeli Széchenyi István Alapiskola tanulói és a galántai gimnázium diákjai képviselték. „A szakmai programon elsősorban a fenntartható városi közlekedést és a fenntartható energia kérdéskörét járták végig három különböző dimenzióban a diákok, úgy mint család, iskola és lakókörnyezet. A partnertelepülések jó gyakorlatait és érdekes előadásokat hallgathattak meg, majd a Széchenyi István Egyetem oktatóinak szakértői támogatásával csoportokban dolgoztak a megadott témák feldolgozásán. A zárórendezvényen bemutatták a hétvégén elkészült munkájukat. A legnagyobb tanulság a diákok számára az volt, hogy megtapasztalhatták, mennyire fontos az idegen nyelv tanulása, hiszen a háromnyelvű társaságnak közösen kellett a feladatokat elvégeznie” - hangsúlyozta Maly Mónika, a Kodály Zoltán Gimnázium angol szakos tanára, aki kísérőként vett részt a rendezvényen. Az alkotóműhelyekben született prezentációk és ötletek elektronikus kiadványban jelennek meg, melynek célja, hogy hozzájáruljon a partnertelepülések lakosainak környezeti neveléséhez. (tb) r Egyedülálló anyáknak: első a lakhatás projekt Érsekújvárban A hátrányos helyzetben lévő, kisgyerekes családokat szeretnék elsőként megfelelő otthonhoz juttatni Érsekújvárban (A szerző illusztrációs felvétele) SZÁZ ILDIKÓ A gyermekeiket egyedül nevelő, önfenntartó anyáknak szeretnének méltóbb lakhatási körülményeket nyújtani a járási székhelyen a Housing first - Első a lakhatás elnevezésű program keretében. Megüresedett városi lakások felújításával segítenék az önerőből nem boldoguló, veszélyeztetett, hátrányos helyzetű családokat az otthonteremtésben. ÉRSEKÚJVÁR Az Első a lakhatás programot Kádek Norbert, Érsekújvár alpolgármestere és Denisa Felixová, a városi hivatal szociális és oktatásügyi osztályának vezetője terjesztette be, a projekt kidolgozásában a szociális osztály alkalmazottai is részt vettek, akik terepmunkásként foglalkoznak a társadalom peremén élő családokkal. A beterjesztett anyag indoklásából kiderül, hogy Érsekújvár 2021-2027-es évekre kidolgozott II. Szociális szolgáltató közösségi tervének a részét képezi az ideiglenes, átmeneti szükségszállások mielőbbi létrehozása. A városi lakásalap felmérésekor kiderült, hogy 18 megüresedett önkormányzati lakás van Érsekújvárban, melyek a jelenlegi állapotukban nem lakhatók. Rendkívül rossz műszaki állapotban vannak, ezért hármat választottak ki közülük, amelyeket 2023-ban felújítanának. Az önkormányzati ülésre beterjesztett jelentés szerint a három lakás felújítására mintegy 50 ezer euróra lesz szükség. További két lakást újítanának fel abból az összegből, amely a város transzparens számlájára érkezett a jótékonysági gyűjtés során, a számlán lévő összeg egy részét az ukrán menekültek megsegítésére fordították. A transzparens számlára a legnagyobb összeget, több mint 25 ezer eurót a japán testvérvárosból, Sinshiroból kapták, a Newcastles of the World szervezettől, melynek Érsekújvár is tagja. Augusztus végén 27 377,53 euró volt a transzparens számlán, ebből mintegy 20 ezer eurót fordítanának két további lakás felújítására és a családok igényeinek megfelelő berendezésre. Az Első a lakhatás nevű, kísérleti jellegű program keretében elsőként a gyermekeiket egyedül nevelő érsekújvári anyákat szólítják meg. A lakáspiacon nem sok esélyük van saját tulajdonú otthonhoz jutni a kellő bevétellel nem rendelkező, többgyerekes anyáknak. Albérletet sem szívesen adnak ki ilyen csonka családoknak, mert nem látják megalapozottnak, hogy az anya képes lesz havonta törleszteni a rezsiköltséget és a bérleti díjat. A hátrányos helyzetű családok némelyike emiatt a Vág menti úton lévő szociális szálláson húzza meg magát, ez a hely azonban nem tartós és nem megfelelő megoldás a kisgyerekes családok számára. Az Első a lakhatás program keretében méltó és megfelelő otthonra lelő családokat szociális dolgozók, pszichológusok és más területen munkálkodó szakemberek is segítik. A megszólított veszélyeztetettek közé tartoznak az otthoni erőszak áldozatai, a szükségszálláson élő menekültek, a rokonoknál, vagy a gyerekek számára nem igazán megfelelő szállásokon meghúzódok. Továbbá az olyan családok, amelyeket a kilakoltatás veszélye fenyeget. Később, több megüresedett lakás felújítását követően, sorra kerülhetnek az éjjeli melegedőben vagy a hétvégi házakban meghúzódó hajléktalanok.
