Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)

2022-09-06 / 206. szám

RÉGIÓ 2022. szeptember 6. | www.ujszo.com szaktantermekben kezdhették a tanévet KÜRTHY JUDIT Egy nagyberuházás kereté­ben öt új szaktantermet adtak át Nagymegyeren, a Bartók Béla Alapiskolában, interak­tív táblákkal és teljesen új be­rendezéssel. Ekecsen is több tantermet felújítottak. NAGYMEGYER/EKECS Sok településen, ahogy Nagyme­gyeren és Ékecsen is hétfőn tartották az ünnepélyes tanévnyitót. A nagy­megyeri Bartók Béla Alapiskolá­ban összesen 541 diák kezdte meg a 2022/2023-as tanévet, 29 osztállyal és 70 kollégával. „Idén annyival volt kicsit más a tanévkezdés, hogy több év után végre elkészültek a szaktanterme­ink. Ezzel egy 2018. július 1-én alá­írt projekt valósult meg. Elnyertük ugyan a pályázati összeget, viszont nagyon nehéz volt kivitelezőt talál­ni. Az IROP-projekten keresztül el­nyert összeg pontosan 182 000 euró volt, amiből sikerült kialakítanunk az öt szaktantermet” - mondja Soó­­ky Marián, az iskola igazgatója. Az építkezés két részből állt. Az átépítési munkálatokat 45 000 euróért végez­ték el, amiben például benne volt az új alapzat kiöntése is a helyiségek­ben. Az öt új terem, a műszaki/tech­Kedves volt a fogadtatás Teljesen felszerelt interaktív angolte­rem várta a diákokat Nagymegyeren nikai, a fizika, biológia, angol oktatá­si és számítástechnikai szaktanterem teljesen új berendezést kapott. Idén 72 kisiskolás iratkozott be, a halasz­tásokkal együtt 56 első osztályos ta­nuló kezdte meg a 2022/2023-as tan­évet az intézményben. Ekecsen is felújított helyiségekkel várták a gyerekeket. Az Arany János Alapiskolában nyáron megújult az el­ső, azaz a B épület első része, az első lépcsőházban megtörtént az elektro­mos hálózat cseréje is. Kifestették a Idén éppen annyi első osztályos tanuló kezdi meg tanulmányait Ekecsen, mint amennyien tavaly elballagtak (A szerző felvételei) tantermeket, valamint a két napközis termet is. „Egyik tantermünk új pad­lóburkolatot is kapott, ami mostan­tól pályázati támogatással az iskolai könyvtár olvasóterme is egyben. Ki­festettük még a tornaterem öltöző­jét, és más szükséges felújításokat is végeztünk. A legnagyobb munka je­lenleg is tart még, ugyanis új kazá­nok kerültek a kazánházba és ezzel egyidejűleg a kazánház is teljesen megújult” - mondja Csápai Zsuzsa, az ekecsi Arany János Alapiskola igazgatója. „Egy osztályt, a rajzter­met a Czafrangó Szylvia Művészeti Alapiskola rendezett be a festés után, ahol délutánonként képzőművészeti oktatás veszi majd kezdetét. További fejlődés még, hogy a nagymegyeri, a Janiga József Művészeti Alapisko­lában tanuló ekecsi zeneiskolások al­só tagozatának elméleti oktatása itt helyben történik majd” - teszi hozzá. Az intézmény 13 osztállyal és 4 nap­közis csoporttal, összesen 209 diák­kal indította a 2022/2023-as tanévet. Aranylázban, 2000 méter magasan A tárnák helyszíne a kép jobb oldalán rézsűt végigfutó ösvénynél - látkép a Kriván-szakadék (Krivánsky Hab) nyugati oldaláról a zöld turistaúton (A szerző felvételei) vataSőin Péter A nemesfémek utáni hajsza a legkülönfélébb helyekre elcsalta már az embereket. Nem volt ez máshogy a Kár­pát-medencében sem, ahol például a Kriván (2495 m) csúcsa alatt 50 méterrel is arany után kutattak a sziszifu szí munkát végző bányászok. MAGAS-TÁTRA A Magas-Tátra felsőbb régióinak néhány helyütt századokra vissza­nyúló emberi története van. A csú­csok közül a Kriván játszotta ebben (is) az egyik legfontosabb szerepet. Gyakorlatilag évszázadokon keresztül bányásztak aranyat és más nyersanya­got a lejtőin - de mindig csak igen so­vány sikerrel. Sziszifusz a Krivánon A hegység egyik legjobb ismerője, a néhai Árno Puskás is írt a hegymá­szókalauzként szolgáló könyvében (Vysoké Tatry, Horolezecky sprie­­vodca, Diel X. Bratislava, 1989) a tárnákban zajló egykori munkákról. A forrásai alapján valószínűsíthető, hogy már Luxemburgi Zsigmond idején megjelentek a hegyen az első bányászok, Corvin Mátyás uralkodá­sa alatt azonban már egészen bizto­san folyt a munka a Kriván nyugati oldalán - például a Rút-szakadék­­nál (Skaredy zl’ab). A valódi fordu­lópontot - abogy oly' sok mindenben - azonban a török hadsereg hódítá­sai hozták el. A katonai kiadások fi­nanszírozása érdekében I. Ferdinánd próbálta felpörgetni a királyság terü­letén zajló nemesfémbányászatot - természetesen állami felügyelet alatt. Utódja, Miksa idejében létesültek a Kriván déli lejtőin a hellyel-közzel ma is felfedezhető járatok. Közülük a Terézia nevű volt a leghíresebb, ahol antimonitot, cinket — s ahogyan azt korábban a TASR-nek Ivan Bo­­hus publicista fejtegette -, ezüstöt bányásztak mindössze 50 méterrel a csúcs alatt. A használható nyers­anyagot aztán Vázsecen (Vazec) ke­resztül szállították a körmöcbányai pénzverő műhelyekbe. Igen ám, de a rengeteg munka el­lenére a nyereség sovány hasznot hajtott az államnak. Már Miksa ide­jében egy nemesi család, a Szmre­­csányiak kapták meg a bányászati jogot, amely végül egészen a 18. szá­zadig kézről kézre vándorolt a külön­böző famíliák körében. Utolsóként a Csorbán (Strba) működő evangélikus lelkész, Jozef Fornet próbált szeren­csét a 18. század végén, de mindösz­­sze a kiadásainak felét tudta fedezni a kinyert nyersanyaggal. Ezzel végül és végleg lezárult a kriváni „arany­láz” több száz éves, kínlódásokkal teli története. A csúcsot 1794-ben megmászó francia diák, Baltazar Hacquet úgy nyilatkozott, az itteni bányák meg­nyitásának ötlete nem egy valódi bá­nyásztól, hanem csakis tudatlan vagy hazug emberektől származhatott. Puskás úgy tudja, a történeti mér­leg szerint a nyereség átlagban csak a mindenkor befektetett összeg har­madát volt képes fedezni. Aki számára nem ismeretlen a Ma­gas-Tátra, az könnyen elképzelheti, mennyire mostoha körülmények között dolgoztak itt a bányászok. A rendszerint szűk tárnákban köz­lekedve a kemény kőzettel kellett fo­lyamatosan viaskodniuk, hogy példá­ul a kis darabokban fellelhető arany nyomára bukkanjanak. A mindenkor sajátosan viselkedő magashegyi idő­járásnak is folyamatosan ki voltak szolgáltatva. Tudni a hegyhez és a bá­nyászathoz kapcsolódó népmondákról is. Az egyik szerint a Kriván volta­képpen azért „dőlt meg”, s nyerte el jellegzetes alakját, mert a bányászok aláásták, s a kőzetek ennek hatására elmozdultak. Egész napos túra A csúcs a Magas-Tátra legnép­szerűbbjei közé tartozik, így sokan keresik fel a nyári szezonban. Amit néhány hete a Tengerszem-csúcsról írtunk, az értelemszerűen vonatko­zik a Krivánra is: legjobb mindjárt hajnalban kezdeni a túrát, hogy az­tán csak lefele tartva találkozzunk a tömegekkel. Fia a bányák még itt-ott megmutat­kozó bejáratait is látni akarjuk, akkor célszerű vagy a Csorba-tótól induló piros jelzést (egy irányban 10 km, öt óra időtartam és 1100 m-es szinte­­melkedés), esetleg a Fehér-Vág és az 537-es út kereszteződésétől húzódó kék jelet (egy irányban 7,2 km, és három és fél órás időtartam a csú­csig, 1200 m-es szintemelkedéssel) követni. A bejáratok nyomait 2000- 2200 méter tengerszint feletti ma­gasságban találjuk, még mielőtt elér­nénk a Kriván-szakadék (Krivánsky zl’ab) szélén található kereszteződést. A tárnák bejáratait a Palzman bá­nyák (Palzmanove bane) név jelöli a turistatérképeken. A csúcstúrához a Három-forrás (Tri studnicky) felől is hozzáfogha­tunk. A zöld jelzést követve innen csak 6,6 km-re van a végcél, cserébe viszont 1300 méteres szintkülönb­séget kell leküzdenünk. Akárhon­nan megyünk fel a talán legkarak­teresebb tátrai csúcsra, a bányákban görnyedő egykori emberekkel ellen­tétben mi legfeljebb a kellemes fá­radtság kíséretében ereszkedhetünk vissza az emberi világba. A Kriván-szakadék (Krivánsky Hab) a csúcsról: a tárnák bejáratai a bal olda­lon árnyékba burkolózó szakaszon vannak

Next

/
Oldalképek
Tartalom