Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)
2022-09-06 / 206. szám
RÉGIÓ 2022. szeptember 6. | www.ujszo.com szaktantermekben kezdhették a tanévet KÜRTHY JUDIT Egy nagyberuházás keretében öt új szaktantermet adtak át Nagymegyeren, a Bartók Béla Alapiskolában, interaktív táblákkal és teljesen új berendezéssel. Ekecsen is több tantermet felújítottak. NAGYMEGYER/EKECS Sok településen, ahogy Nagymegyeren és Ékecsen is hétfőn tartották az ünnepélyes tanévnyitót. A nagymegyeri Bartók Béla Alapiskolában összesen 541 diák kezdte meg a 2022/2023-as tanévet, 29 osztállyal és 70 kollégával. „Idén annyival volt kicsit más a tanévkezdés, hogy több év után végre elkészültek a szaktantermeink. Ezzel egy 2018. július 1-én aláírt projekt valósult meg. Elnyertük ugyan a pályázati összeget, viszont nagyon nehéz volt kivitelezőt találni. Az IROP-projekten keresztül elnyert összeg pontosan 182 000 euró volt, amiből sikerült kialakítanunk az öt szaktantermet” - mondja Soóky Marián, az iskola igazgatója. Az építkezés két részből állt. Az átépítési munkálatokat 45 000 euróért végezték el, amiben például benne volt az új alapzat kiöntése is a helyiségekben. Az öt új terem, a műszaki/techKedves volt a fogadtatás Teljesen felszerelt interaktív angolterem várta a diákokat Nagymegyeren nikai, a fizika, biológia, angol oktatási és számítástechnikai szaktanterem teljesen új berendezést kapott. Idén 72 kisiskolás iratkozott be, a halasztásokkal együtt 56 első osztályos tanuló kezdte meg a 2022/2023-as tanévet az intézményben. Ekecsen is felújított helyiségekkel várták a gyerekeket. Az Arany János Alapiskolában nyáron megújult az első, azaz a B épület első része, az első lépcsőházban megtörtént az elektromos hálózat cseréje is. Kifestették a Idén éppen annyi első osztályos tanuló kezdi meg tanulmányait Ekecsen, mint amennyien tavaly elballagtak (A szerző felvételei) tantermeket, valamint a két napközis termet is. „Egyik tantermünk új padlóburkolatot is kapott, ami mostantól pályázati támogatással az iskolai könyvtár olvasóterme is egyben. Kifestettük még a tornaterem öltözőjét, és más szükséges felújításokat is végeztünk. A legnagyobb munka jelenleg is tart még, ugyanis új kazánok kerültek a kazánházba és ezzel egyidejűleg a kazánház is teljesen megújult” - mondja Csápai Zsuzsa, az ekecsi Arany János Alapiskola igazgatója. „Egy osztályt, a rajztermet a Czafrangó Szylvia Művészeti Alapiskola rendezett be a festés után, ahol délutánonként képzőművészeti oktatás veszi majd kezdetét. További fejlődés még, hogy a nagymegyeri, a Janiga József Művészeti Alapiskolában tanuló ekecsi zeneiskolások alsó tagozatának elméleti oktatása itt helyben történik majd” - teszi hozzá. Az intézmény 13 osztállyal és 4 napközis csoporttal, összesen 209 diákkal indította a 2022/2023-as tanévet. Aranylázban, 2000 méter magasan A tárnák helyszíne a kép jobb oldalán rézsűt végigfutó ösvénynél - látkép a Kriván-szakadék (Krivánsky Hab) nyugati oldaláról a zöld turistaúton (A szerző felvételei) vataSőin Péter A nemesfémek utáni hajsza a legkülönfélébb helyekre elcsalta már az embereket. Nem volt ez máshogy a Kárpát-medencében sem, ahol például a Kriván (2495 m) csúcsa alatt 50 méterrel is arany után kutattak a sziszifu szí munkát végző bányászok. MAGAS-TÁTRA A Magas-Tátra felsőbb régióinak néhány helyütt századokra visszanyúló emberi története van. A csúcsok közül a Kriván játszotta ebben (is) az egyik legfontosabb szerepet. Gyakorlatilag évszázadokon keresztül bányásztak aranyat és más nyersanyagot a lejtőin - de mindig csak igen sovány sikerrel. Sziszifusz a Krivánon A hegység egyik legjobb ismerője, a néhai Árno Puskás is írt a hegymászókalauzként szolgáló könyvében (Vysoké Tatry, Horolezecky sprievodca, Diel X. Bratislava, 1989) a tárnákban zajló egykori munkákról. A forrásai alapján valószínűsíthető, hogy már Luxemburgi Zsigmond idején megjelentek a hegyen az első bányászok, Corvin Mátyás uralkodása alatt azonban már egészen biztosan folyt a munka a Kriván nyugati oldalán - például a Rút-szakadéknál (Skaredy zl’ab). A valódi fordulópontot - abogy oly' sok mindenben - azonban a török hadsereg hódításai hozták el. A katonai kiadások finanszírozása érdekében I. Ferdinánd próbálta felpörgetni a királyság területén zajló nemesfémbányászatot - természetesen állami felügyelet alatt. Utódja, Miksa idejében létesültek a Kriván déli lejtőin a hellyel-közzel ma is felfedezhető járatok. Közülük a Terézia nevű volt a leghíresebb, ahol antimonitot, cinket — s ahogyan azt korábban a TASR-nek Ivan Bohus publicista fejtegette -, ezüstöt bányásztak mindössze 50 méterrel a csúcs alatt. A használható nyersanyagot aztán Vázsecen (Vazec) keresztül szállították a körmöcbányai pénzverő műhelyekbe. Igen ám, de a rengeteg munka ellenére a nyereség sovány hasznot hajtott az államnak. Már Miksa idejében egy nemesi család, a Szmrecsányiak kapták meg a bányászati jogot, amely végül egészen a 18. századig kézről kézre vándorolt a különböző famíliák körében. Utolsóként a Csorbán (Strba) működő evangélikus lelkész, Jozef Fornet próbált szerencsét a 18. század végén, de mindöszsze a kiadásainak felét tudta fedezni a kinyert nyersanyaggal. Ezzel végül és végleg lezárult a kriváni „aranyláz” több száz éves, kínlódásokkal teli története. A csúcsot 1794-ben megmászó francia diák, Baltazar Hacquet úgy nyilatkozott, az itteni bányák megnyitásának ötlete nem egy valódi bányásztól, hanem csakis tudatlan vagy hazug emberektől származhatott. Puskás úgy tudja, a történeti mérleg szerint a nyereség átlagban csak a mindenkor befektetett összeg harmadát volt képes fedezni. Aki számára nem ismeretlen a Magas-Tátra, az könnyen elképzelheti, mennyire mostoha körülmények között dolgoztak itt a bányászok. A rendszerint szűk tárnákban közlekedve a kemény kőzettel kellett folyamatosan viaskodniuk, hogy például a kis darabokban fellelhető arany nyomára bukkanjanak. A mindenkor sajátosan viselkedő magashegyi időjárásnak is folyamatosan ki voltak szolgáltatva. Tudni a hegyhez és a bányászathoz kapcsolódó népmondákról is. Az egyik szerint a Kriván voltaképpen azért „dőlt meg”, s nyerte el jellegzetes alakját, mert a bányászok aláásták, s a kőzetek ennek hatására elmozdultak. Egész napos túra A csúcs a Magas-Tátra legnépszerűbbjei közé tartozik, így sokan keresik fel a nyári szezonban. Amit néhány hete a Tengerszem-csúcsról írtunk, az értelemszerűen vonatkozik a Krivánra is: legjobb mindjárt hajnalban kezdeni a túrát, hogy aztán csak lefele tartva találkozzunk a tömegekkel. Fia a bányák még itt-ott megmutatkozó bejáratait is látni akarjuk, akkor célszerű vagy a Csorba-tótól induló piros jelzést (egy irányban 10 km, öt óra időtartam és 1100 m-es szintemelkedés), esetleg a Fehér-Vág és az 537-es út kereszteződésétől húzódó kék jelet (egy irányban 7,2 km, és három és fél órás időtartam a csúcsig, 1200 m-es szintemelkedéssel) követni. A bejáratok nyomait 2000- 2200 méter tengerszint feletti magasságban találjuk, még mielőtt elérnénk a Kriván-szakadék (Krivánsky zl’ab) szélén található kereszteződést. A tárnák bejáratait a Palzman bányák (Palzmanove bane) név jelöli a turistatérképeken. A csúcstúrához a Három-forrás (Tri studnicky) felől is hozzáfoghatunk. A zöld jelzést követve innen csak 6,6 km-re van a végcél, cserébe viszont 1300 méteres szintkülönbséget kell leküzdenünk. Akárhonnan megyünk fel a talán legkarakteresebb tátrai csúcsra, a bányákban görnyedő egykori emberekkel ellentétben mi legfeljebb a kellemes fáradtság kíséretében ereszkedhetünk vissza az emberi világba. A Kriván-szakadék (Krivánsky Hab) a csúcsról: a tárnák bejáratai a bal oldalon árnyékba burkolózó szakaszon vannak
