Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)
2022-09-08 / 208. szám
www.ujszo.coml 2022. szeptember 8. KÖZÉLET 3 Egyre kevesebb lakás épül egyre drágábban A második negyedévben átadott lakóingatlanok 70 százaléka családi ház volt (TASR-felvétel) MOLNÁR IVÁN Pozsony. A világjárvány és az ukrajnai háborús konfliktus okozta gazdasági mélyrepülés, az építőanyag- és snergiaárak látványos növekedése a lakásépítésre is rányomja a bélyegét. A második negyedévben kevesebb építési engedélyt adtak ki, a lakóiingatlanok ára pedig tovább nőtt. „Az idei második negyedévben 6420 lakás építésére adtak ki engedélyt, nagyjából 4 százalékkal kevesebbre, mint egy évvel korábban” - mondta el lapunknak Jana Morhácová, a Statisztikai Hivatal szóvivője, aki szerint az engedélyek nagyjából 60 százalékát családi házakra adták ki. A második negyedévben visszaesett azonban az átadott lakások száma is. Az említett időszakban 4685 lakást vehettek használatba a tulajdonosaik, ami szintén csaknem 4 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól. Az átadott lakóingatlanok 70 százaléka családi ház volt. Rágiós különbségek Az egyes régiók között a lakásépítés szempontjából is látványos különbségek vannak. A nyolc szlovákiai megye közül négyben kevesebb lakást adtak át az egy évvel korábbinál. A legnagyobb, több mint egyharmados visszaesést Pozsony megyében regisztrálták, ahol a lakásépítés üteme már több negyedévre visszamenőleg alaposan lelassult. Ezzel szemben a legdinamikusabban, az előző évhez képest közel 40 százalékos növekedést Nyitra megye érte el, csaknem a harmadával több lakás épült azonban Trencsén megyében is. Szédületes árvágta A lakáspiacon egyre nagyobb gondot okoz az infláció is. „Az idei második negyedévben a lakóingatlanok építési költségei 16,6 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest, ami 2010 óta a legnagyobb növekedés. Mindez pedig meglátszik a lakóingatlanok fogyasztói árán is” - nyilatkozta Morhácová. Szerinte a látványos növekedés elsősorban az új építésű ingatlanok soha nem látott, több mint 20 százalékos éves drágulásával magyarázható, míg az öregebb lakások és családi házak ára átlagosan 13 százalékkal nőtt. Az ingatlanárak Szlovákia összes régiójában emelkedtek, az egyes régiók között azonban a drágulás ütemét tekintve is jelentős különbségek vannak. A legjelentősebb, több mint 20 százalékos átlagos drágulást Besztercebánya, Kassa és Nagyszombat megyében mérték. Az árszínvonalat itt is elsősorban az új ingatlanok húzták felfelé. Besztercebánya megyében például ebben a szegmensben 42 százalékos árugrást mértek. Az egyedüli kivétel Kassa megye volt, ahol a régebbi lakások átlagára éves szinten 28 százalékkal nőtt, szemben az új építésűek 16 százalékos drágulásával. Nyitra megyében ugyanakkor az ingatlanárak az említett időszakban minimális mértékben, kevesebb mint 3 százalékkal nőttek. Szeptember közepére ígérik az omikron elleni oltást BUGÁRANNA Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) múlt héten jóváhagyta az omikron variánsra kifejlesztett két új oltóanyagot. Vladimír Lengvarsky (OLaNO-jelölt) egészségügyi miniszter bejelentette, az első szállítmány hamarosan megérkezik Szlovákiába, az oltást pedig a hónap közepén kezdhetik meg. A Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) legújabb felmérése alapján mindössze a beoltottak fele venné fel az újabb védőoltást. Pozsony. Az uniós gyógyszerfelügyeleti szerv szeptember elsején adott zöldet a Pfizer-BioNTech és Modema által gyártott vakcináknak, melyek a koronavírus omikron változata ellen is hatékony védelmet nyújtanak. Az újonnan jóváhagyott szerek az eddig használt vakcináknak az omikron variáns BA.l-es alváltozata elleni védekezéshez igazított verziói. „A vakcinák frissítve vannak, hogy jobban illeszkedjenek a SARSCóV-2 keringő változataihoz. Az átalakított oltóanyagok kiszélesíthetik a védelmet a különböző változatok ellen, ezért várhatóan hozzájárulnak a Covid-19 elleni optimális védelem fenntartásához, annak ellenére, hogy a vírus fejlődik” - állítják az uniós intézmény szakértői, majd hozzáteszik: a Pfizer és a Moderna eredeti vakcinái továbbra is hatékonyan megelőzik a súlyos megbetegedést, a kórházi ellátás szükségét és a koronavírus okozta elhalálozást, ezért az Európai Unióban továbbra is használni fogják őket az oltási kampány részeként, főként elsődleges védőoltásként. Európában és Szlovákiában már az omikron variáns újabb változata dominál, amely a BA.5-ÖS megjelölést kapta. 50 óv felett Az egészségügyi tárca vezetője hétfőn közölte, az omikronhoz igazított vakcina első szállítmánya várhatóan a hét végére érkezik meg hazánkba, az év végéig pedig 1,1 millióval számolnak. Lengvarsky szerint a szükséges adminisztratív ügyek lebonyolítását követően feltehetően szeptember közepétől lehet igényelni. A tervek szerint a jelentkezés terén nem lesz jelentős változás, továbbra is a www.korona.gov . sk weboldalon keresztül zajlik a regisztráció. A minisztérium sajtóosztálya hangsúlyozta, az érdeklődők előzetes bejelentkezés nélkül is felvehetik az oltást, a szabad időpontok listáját heti rendszerességgel frissítik az intézmény internetes oldalán. Az EMA javaslata alapján 12 évnél idősebb személyek kaphatják meg a következő dózist, de mivel kiegészítésként szolgál, ezért feltétel, hogy az első két „alapoltással” rendelkezzen az érdeklődő. Ez azt is jelenti, hogy 3. vagy 4. oltásként egyaránt szolgálhat, akár a kamaszok esetében is, az első két adagot azonban az eredeti készítményből kell beadatni. Szlovákiában 50 évnél húzták meg a korhatárt, a fiatalabbaknak egyelőre várniuk kell. Kivételt képeznek az immunhiányban szenvedők, akik már a 12. életév betöltése után igényelhetik a védőoltás modernebb fajtáját. A minisztérium kivár Az eddigi információk szerint az „emlékeztető dózist” legkorábban a betegség legyőzésétől számított 3 hónap elteltével lehet felvenni, valamint az egészségügyi minisztérium meghatározta azt is, hogy a két oltás között legalább 4 hónapnak kell eltelnie. Ebben egyébként némi eltérés fedezhető fel az EMA ajánlásához képest - az uniós szerv szerint elegendő, ha legalább 3 hónap telik el az utolsó oltástól számítva. A közleményben azonban kiemelik, a nemzeti illetékes szervek hatáskörébe tartozik annak meghatározása, hogy kinek, mikor és melyik oltás érhető el. Az egészségügyi tárcánál rákérdeztünk, körülbelül mikor lesz elérhető a második kiegészítő dózis a fiatalabb korosztály számára, erre a kérdésünkre azonban nem kaptunk konkrét választ. „Miután a vakcinák gyártói elküldik a teljes hivatalos dokumentációt, az egészségügyi minisztérium szakmai útmutatót készít a módosított vakcinával való oltásra vonatkozóan, mely tartalmazni fogja az oltással kapcsolatos kritériumokat” - áll a minisztérium állásfoglalásában, mely arra enged következtetni, pár héten belül kiderül, mely korcsoportok számára lesz elérhető az omikronhoz igazított szer. A negyedik oltásra július 20-tól lehet jelentkezni, az Egészségügyi Információk Nemzeti Intézete (NCZ1) adatai alapján augusztus közepéig 13 ezren igényelték a második emlékeztető adagot. Az aktuális oltási adatok „technikai problémák” miatt nem elérhetők a hivatalos weboldalon, ezért az intézmény sajtófelelősénél érdeklődtünk afelől, mennyien döntöttek a további adag mellett, lapzártánkig azonban nem érkezett válasz. Ami a nem kívánt tüneteket illeti, az EMA szakértői szerint nincs lényeges különbség az eredeti oltóanyaghoz képest. „Az átalakított vakcináknál megfigyelt mellékhatások hasonlóak az eredeti vakcináknál megfigyeltekhez, általában enyhe tüneteket okozhatnak, amelyek rövid ideig tartanak” - tájékoztatott az EMA. A módosított, koronavírus elleni oltást egyelőre csak az ötven évnél idősebb személyeknek engedélyezték. Kivételt képeznek az immunhiányban szenvedők, akik már a 12. életév betöltése után igényelhetik. (TASR-felvétel) Oltási hajlandóság Az SAV közvélemény-kutatásából, melyet 1891 fő megkérdezésével hajtottak végre, kiderült: elsősorban attól függ, hogy az emberek hajlandóak-e felvenni az újabb oltást, hogy miként álltak az előző dózisokhoz. Az oltottak fele egyetért a következő oltással, 14%-uk még nem döntött, a válaszadók ezen csoportjának harmada viszont azt mondta, nem kér a következő adag vakcinából. Az oltatlanok közül csupán 2% lenne hajlandó felvenni a védőoltást, további két százalék még bizonytalan, 96% viszont továbbra is elutasítja a vakcinát. Az átoltást támogatók kategóriájában a férfiak aránya (55%), valamivel magasabb a nőkénél (45%). A válaszadók kétharmada városban .él, 43%-uk pedig felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Az oltást ellenzők 56%-a nő, 29%-a egyetemi végzettséggel rendelkezik, s közel 60%a városban él. • A következő oltás elfogadásával kapcsolatban leggyakrabban a saját egészség védelmét emelték ki (70%), de a szeretteiket is sokan (62%) féltik. A társadalom egészségét a megkérdezettek 42%-a említette, míg az egyharmaduk a mindennapi életüket érintő nehézségeket szeretnék elkerülni, miközben 19% a munkájával indokolta az álláspontját. Az oltás ellen felhozott érvek között szerepelt a vakcina ismeretlen hosszú távú hatása (61%), annak mellékhatásai (59%), illetve a betegségen való átesés (39%). A válaszadók harmada elutasítja a gyógyszercégek „bizniszének” támogatását, 27%-ának meggyőződése, hogy az oltás átverés, s nagyjából ennyien gondolják azt, hogy megfelelő immunrendszerrel rendelkeznek, ami elegendő védelmet nyújt. Közel 15% mondta azt, hogy egészségügyi okok miatt nem venné fel az oltást.
