Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)
2022-05-18 / 114. szám
Széles Sándor: A Széchenyi István Egyetem részvétele az Insula Magna program kulcsa Kézzel fogható eredményei lesznek a Szigetköz és a Csallóköz fejlesztését célul kitűző Insula Magna programnak, amelynek kulcsa a Széchenyi István Egyetem részvétele - állítja Széles Sándor, Győr-Moson-Sopron megye kormánymegbízottja. Hangsúlyozta: nagy segítség, hogy az intézmény kutatói birtokában vannak a nemzetközi tapasztalatoknak, ismerik a világban zajló trendeket, és a hétköznapokban látják a térség problémáit. Hónapok óta zajlik a munka az Insula Magna Komplex Vízgazdálkodási és Fenntartható Fejlesztési Programban, amelynek célja a Szigetköz és a Csallóköz fejlesztése. Miért van erre szükség? A Szigetköz a Duna elterelése óta eltelt három évtizedből kettőben fehér folt volt Magyarország területfejlesztési térképén. Sokáig minden kormány tabuként kezelte ezt a kérdést a rendszerváltás emblematikus ügyének számító Bős- Nagymaros következtében. A helyi szereplők hiába képviseltek politikai színezettől fiiggedenül egységes álláspontot, hogy mit kellene tenni, alig értek el eredményt. Az áttörés 2010 után következett be, amikor a második Orbán-kormány elfogadta a még 2000-ben megfogalmazott célrendszer megvalósítását. Ennek elkészítésében annak idején én is részt vettem: arra tettünk javaslatot, hogy erőforrásainkat hogyan lehetne a legjobban hasznosítani. Nem akartunk mást, mint utolérni a többi térséget. Az Insula Magna program abban különleges, hogy a kormány, illetve az Innovációs és Technológiai Minisztérium megadja a lehetőséget a Szigetköznek, hogy a többi térséghez képest ne csak azonos, hanem magasabb szintre kerüljön. A közlekedésiinífastruktúra-fejlesztés esetében például nem az a cél, hogy építsük be azt, ami máshol jól működik, hanem hogy teljesen új szemlélettel, kutatók bevonásával, a lehető legmodernebb eszközökkel a legjobb megoldások szülessenek. A Szigetköz ilyen szellemi támogatást korábban soha nem kapott. A programban a Széchenyi István Egyetem meghatározó szerepet játszik. Mekkora segítséget jelent ez? Ez a program sikerének a kulcsa. A kutatók mindig előbbre és többet lámák, mint a hétköznapi döntéshozók. A szakmai munkacsomagok a turizmustól a közlekedésfejlesztésen át a vízgazdálkodásig mind a Széchenyi István Egyetem oktatóira-kutatóira épülnek, akik birtokában vannak a nemzetközi tapasztalatoknak, ismerik a világban zajló trendeket. Fontos, hogy ők nem Budapesten, hanem helyben élnek, és a hétköznapokban látják a Szigetköz problémáit. Az általuk kidolgozott fejlesztési javaslatokat egy tudományos tanácsadó testület véleményezi majd, figyelembe véve a pénzügyi realitásokat. A cél, hogy a jónak ítélt elképzelések megfelelő ütemezéssel megvalósuljanak. Mennyire optimista, hogy ez így is történik? Nagyon, hiszen egyértelműen érezhető a kormány és a minisztérium elkötelezettsége. A Széchenyi István Egyetem arra kapott forrást, hogy minden szakmai területet megvizsgálva komplex programot készítsen a Szigetköz fejlesztésére. A vízgazdálkodás megoldása a legfontosabb, és erre felfűzve kell javaslatot tenni a többi területre, így például a mezőgazdaságra, a közlekedésre vagy a turizmusra. Nem elméleti, hanem nagyon is gyakorlati kutatásokról van szó, amelyeknek kézzel fogható eredményei lesznek. A program nemcsak a Szigetközről, hanem a szomszédos, szlovákiai Csallóközről is szól. Mennyire számít újdonságnak ez a fajta egységes szemlélet? A két térség között korábban is voltak együttműködések, de jobbára csak helyi - civil és önkormányzati - szinten. Ebbe a programba viszont most minden érintett szervezet bekapcsolódik mindkét oldalon. Végre asztalra kerülhet a szlovákok által 1992-ben megfogalmazott javaslat a vízgazdálkodási rendszer kiépítésére, és kiderülhet, hogy ez milyen befektetést kívánna, és milyen haszonnal járna a térség számára. Igaz, annak idején három » Névjegy Széles Sándor 2011 óta tölti be Győr-Moson-Sopron megye kormánymegbízotti tisztét. 1998-tól 2010-ig a szigetközi Máriakálnok polgármestereként tevékenykedett, és ugyanebben az időszakban a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlésnek is tagja volt. 1986-ban a mosonmagyaróvári karon szerzett agrármérnöki diplomát, és így a Széchenyi István Egyetem öregdiákja. duzzasztó megépítése szerepelt az elképzelésekben, most pedig a modellezési technika fejlődésével már valószínűleg négy lenne az ideális. Erre nyitott a magyar kormány, és úgy tűnik, Szlovákia is. Mindenki belátta, hogy a bősi erőmű megépült, üzemel, és a hajózás is megoldódott. Ideje tenni azért, hogy megőrizzük az itt lévő természeti erőforrásokat, és azokat optimálisan kihasználjuk. A végeredmény az lehet, hogy a most egymástól és az Oreg-Dunától elzárt szigetközi és csallóközi ágrendszer újra összekapcsolódhat? Igen. Az Öreg-Duna medersülylyedése és a folyó 1992-es elterelése következtében négy méterrel csökkent a folyó vízszintje, emiatt kifolyna a víz a mellékágakból, ha nem lennének mesterségesen lezárva. Az ágrendszer így a vízi turisták, de ami sokkal fontosabb, az ott élők és a halak számára nem átjárható. Egymástól elzárt víztestek - csak a magyar oldalon mintegy hatvan - alakultak ki, ami a biodiverzitás, a szaporodás, a géncsere lehetőségét zárja el az élővilág elől. Az Insula Magna program révén a teljes szigetközi-csallóközi ágrendszer újra élő, egységes víztömbbé válhat. Hancz Gábor Négy fenékküszöb a kiindulópontja minden fejlesztésnek „Az Insula Magna projekt kiindulópontját a vízügyi fejlesztés jelenti, az ártér rehabilitációja, az ágrendszer vízszintszabályozása, négy fenékküszöb elhelyezése az Oreg-Dunában. Ha megépül, stabilitást jelent a környezet számára. Ez a indulópontja a projekt többi elemének” - erről beszélt a program egyik munkacsoportjának vezetője. A szlovák partner elvi egyetértése megvan a négy fenékküszöbre, viszont csak elvi engedélyezési tervig kell eljutni a projekt végére. ASzéchenyi-egyetem és a Szigetköz Natúrpark Egyesület csallóközi workshopot szervezett májusban Bősön, ahol a két szomszédos natúrpark együttműködési lehetőségeiről, az Insula Magna projekt lehetőségeiről, hatásairól esett szó. Bős polgármestere, Fenes Iván köszöntőjében hangsúlyozta: a program a régió jövőjét szolgálja. „Az Insula Magna projektben az adatgyűjtés kapcsán több térségi szereplővel egyeztetünk, megszólítjuk a csallóközi településeket, a folyamatot az egyetem koordinálja. Ezt nyár végéig szeretnénk lezárni. Azt reméljük, hogy olyan programok, javaslatok indulnak el, melyek pontszerű hatásokkal lesznek megvalósulásukkal a Csallóközre - mondta Pető Péter, a Szigetköz Natúrpark Egyesület elnöke. Dr. Mezei Katalin, a győri Széchenyi-egyetem docense, az egyik munkacsoport vezetője az Insula Magna szigetközi és csallóközi lehetőségeiről és hatásairól beszélt. A komplex kérdéseket kezelő programban - többek közt - megoldandó feladatként szerepel a Szigetköz és a Csallóköz ökológiai összekötése, árvízvédelme és talajvízszint-rendezése. A hosszú távú fejlesztési koncepció kialakításáról elmondta, hogy alapja maga a Duna. Az ártér rehabilitációra rácsadakozva fenntartható programot kell kialakítani a területegység számára, mely a kétoldali partnerségben megvalósítható. A Szigetköz és a Csallóköz európai mintaadó fejlesztési terület, hisz páradan természetí kincs, az egyeden szárazföldi deltavidék Európában. A fenntarthatóság is fontos elem, a gazdasági és társadalmi tényezőkre is oda kell figyelni a környezet mellett. „Bármi történik az egyik oldalon, annak biztosan hatása lesz a másikra is - fejlesztéseinket ehhez kell igazítanunk” - jelezte. Elmondta: a kiindulópontot a vízügyi fejlesztés jelend, az ártér rehabilitációja, az ágrendszer vízszintszabályozása, négy műtárgy elhelyezése. Ha ez megépül, stabilitást jelent a környezet számára. Ez a kiindulópont a projekt többi elemének. S hogy miben kérik a csallóközi polgármesterek segítségét? A fenntarthatóság, aktív turisztika, társadalmi együttműködések mentén a helyzetfeltárásban és projektjavaslatok összegyűjtésében. ,A szlovák környezetvédelmi minisztérium hogyan állt a fenékküszöbökhöz? Ez ugyanis nagyban érintene bennünket” - kérdezte és jelezte Álló Donát vajkai polgármester. „A Kis-Csallóköz szempontjából ez létkérdés, elszigetelve élünk, a szlovák állam nem foglalkozik velünk. A turizmus fejleszthető, de a környezet nem használható.” Mezei Katalin úgy válaszolt: tudomása szerint a szlovák partner elvi egyetértése megvan a négy fenékküszöbhöz. „Elvi engedélyezési tervig kell eljutnunk a projekt végére, ez még nem a megvalósításról szól” - mondta, hozzátéve, hogy amikor ez a kérdés „élesbe fordul, lehetnek ezzel kapcsolatban még egyeztetések.” Az eredeti terv ugyanis arról szól, az Öreg- Duna medrében két fenékküszöböt a szlovák, kettőt a magyar állam építhetne. ,A fenékküszöbökkel a Kis-Csallóközben a talajvízszint is emelkedne?” - kérdezte egy másik polgármester. A válasz szerint a beavatkozások jótékony hatással lesznek a talajvízszintekre, ezeken a pontokon vízszintemelkedések lehetnek, amely a talajvízszintet is emeli - modellvizsgálatok is ezt igazolják. Ez helyben gazdasági érdek is. Makai Martina, az Innovációs és Technológiai Minisztérium képviseletében arról tájékoztatott, hogy a magyar és a szlovák vízügy elkészített három hatásvizsgálatot: felszín alatti, feletti és az ökológiait is a Szigetközre és a Csallóközre. Erre alapozva mondta, hogy „a Csallóköznek még a Szigetköznél is fontosabb érdeke lenne a négy fenékküszöb megvalósítása.” Többek közt felszín alatti kapcsolatok is újra létrejönnének a két tájegység között. Elhangzott, hogy fontos a helyben élők támogatása, hisz mivel határfolyóról van szó, a magyar forrásból tervezett két fenékküszöbhöz is szükséges a szlovák hatóságok engedélye. ,Az Európai Bizottság közös, kiemelt uniós projekteket indított el: a Duna az egyik ilyen, olyan kutatási lehetőség, melyben a bizottság szeremé eredményt is látni, konkrét beavatkozást. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság két dokumentációt is beadott ezzel kapcsolatban. Szeretnénk elérni, hogy a térség uniós kincs legyen.” Cséfalvay Attila DP220277
