Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)
2022-03-09 / 56. szám
www.ujszo.coml 2022. március 9. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 9 Több az álláslehetőség, a béremelkedés nagy részét azonban elviszi az infláció A legalacsonyabb béreket továbbra is a szálláshely-szolgáltatásban és vendéglátásban fizetik, az átlagfizetés ezekben az ágazatokban még a tavalyi év utolsó negyedévében is a szlovákiai átlagbér alig 54%-át (713 euró) tette ki (TASR-felvétel) MOLNÁR IVÁN Pozsony. A gazdasági növekedés szempontjából Szlovákiának nincs nagyon mivel büszkélkednie, a jó hír azonban, hogy a Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése szerint az állástalanok már a tavalyi utolsó negyedévben is könnyebben találtak munkát, és a bérek is nőttek. Az infláció azonban megkeseríti az életünket. Szlovákia gazdasága a tavalyi utolsó negyedévben 1,4 százalékkal, 2021 egészét tekintve pedig 3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest - derül ki a Statisztikai Hivatal legfrissebb, kedden közzétett felméréséből. „Az utolsó negyedév teljesítménye a várakozásoknak megfelelően alakult, a növekedés főként a belföldi keresletnek köszönhető” - mondta el lapunknak Matej Hornák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője, aki szerint a világjárvány miatt továbbra is jelentős visszaesést tapasztalhattunk a beruházások esetében. Szlovákia a sereghajtó Uniós összehasonlításban a bruttó hazai termék (GDP) növekedése szempontjából Szlovákia a sereghajtó. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat kedden ismertetett végleges számításai szerint a negyedik negyedévi éves GDP-növekedés 4,6 százalék volt az euróövezetben, és 4,8 százalék az Európai Unióban. Eves szinten minden EU-s tagország GDP-je emelkedett a december végével záródott három hónapban, a legkevésbé azonban Szlovákiáé, az Eurostat számításai szerint csupán 1,2 százalékkal. Éves összevetésben a tavalyi utolsó negyedévben a legnagyobb mértékben, 10,5 százalékkal Szlovénia gazdasága nőtt, továbbá 10-10 százalékkal Írországé és Máltáé. Az Eurostat adatai szerint Magyarország GDP-je 7 százalékkal nőtt a tavalyi utolsó negyedévben az egy évvel korábbihoz képest. Sok a tartósan állástalan „A munkanélküliségi ráta 2021 egészét tekintve Szlovákiában elérte a 6,8%-ot. A tavalyi év utolsó negyedévében azonban ez az érték már alacsonyabb, 6,6% volt, vagyis az év folyamán fokozatosan csökkent az állástalanok száma. A tavalyi év utolsó negyedévében így nagyjából 183 ezer embernek nem volt állása” - nyilatkozta Jana Morhácová, a Statisztikai Hivatal szóvivője. A hivatal elemzői azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy a tartósan munkanélküliek száma tovább nőtt. „A járvány elsősorban a tartósan állás nélkül levőket érintette” - mutattak rá az elemzők, hozzátéve, hogy az elmúlt év végére a tartós munkanélküliek az összes állástalan több mint 68%-át tették ki, vagyis nagyjából 125 ezren voltak képtelenek hosszabb ideje munkába állni. A tartósan állástalanok aránya 2021 eleje óta nő; 2021 első negyedévében a 12 hónapnál hosszabb ideje állástalanok a munkanélkülieknek még csak a 45%-át tették ki. Az állástalanok száma az előző évhez képest tavaly egyébként csak a 49 év feletti korcsoportokban nőtt - a legjelentősebb mértékben az 50-54 éves korcsoportban, több mint 58%kal. Más korcsoportokban csökkent a számuk, leginkább a 25 év alattiak körében, 15,7%-kal. A legtöbb állástalan korábban az iparban, a kereskedelemben és az építőiparban dolgozott. Csaknem 50 ezer állástalan azonban még soha életében nem dolgozott, ők a munkanélküliek több mint egynegyedét teszik ki. A tavalyi utolsó negyedévben a munkanélküliek száma öt megyében csökkent az előző évhez képest, a többi megyében viszont nőtt. A legnagyobb mértékben, mintegy 20%-kal, Kassa és Besztercebánya megyében nőtt a számuk. A legjelentősebb csökkenést Pozsony (41,1%kal) és Trencsén megyében (30,8%kal) regisztrálták. A munkanélküliek aránya Besztercebánya (11%), Kassa (10,8%) és Eperjes megyében (10,4%) a legnagyobb. Többen dolgoznak „A munkaerőpiac a változékony gazdasági helyzet ellenére jól tartotta magát, különösen az év második felében” - figyelmeztet Hornák. A Statisztikai Hivatal felmérése szerint a tavalyi utolsó negyedévben javult a foglalkoztatottság az előző év azonos időszakához képest. A növekedés elérte a 0,7%-ot, a foglalkoztatottak száma így 2,614 millió körül mozgott. A gazdaság 18 megfigyelt ágazata közül 2021 negyedik negyedévében tízben emelkedett a munkavállalók száma. A foglalkoztatás főként a feldolgozóiparban nőtt, míg a szolgáltatóiparban csökkent. A szlovák munkaerőpiac legfontosabb ágazatában, az iparban a munkavállalók száma 1,1%-kal, 721 ezer főre nőtt az előző évhez képest. Bórfaló infláció A szlovákiai fizetések tavaly már gyorsabban nőttek az előző évhez képest. A tavalyi utolsó negyedévben a bruttó havi átlagbér 6,9 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, elérve az Í331 eurót. Ez utóbbi már a járvány előtti szintet, vagyis a 2019 utolsó negyedévében mért átlagfizetést is 154 euróval haladta meg. A tavalyi év utolsó hónapjaiban azonban a magas infláció már elvitte a bérnövekedés jelentős részét, így a reálbérek csak 1,3%-kal nőttek. „Ez a legalacsonyabb növekedés 2020 második negyedéve óta, amikor a reálbérek hosszú idő óta először csökkentek a világjárvány miatt” - állítják a Statisztikai Hivatal elemzői. Látványos különbségek A legalacsonyabb béreket továbbra is a szálláshely-szolgáltatásban és vendéglátásban fizetik, az átlagfizetés ezekben az ágazatokban még a tavalyi év utolsó negyedévében is a szlovákiai átlagbér alig 54%-át (713 euró) tette ki. Az átlagbér ezzel szemben továbbra is az IT-ágazatban (2278 euró) a legmagasabb. Az iparvállalatoknál 1386, az energiaiparban 2014, a mezőgazdaságban 986, az építőiparban 869, a kereskedelemben 1202, az oktatásügyben 1368, az egészségügyben 1615, a bankszektorban 2011 euró volt a havi bruttó átlagbér a tavalyi utolsó negyedévben. Regionális szempontból Pozsony vezet, 1600 eurós bruttó átlagbérrel. Nagyszombat megyében ugyanez 1223, Nyitra megyében 1126, Besztercebánya megyében 1173, Kassa megyében 1292, Eperjes megyében pedig csupán 1081 euró. Ez vár ránk Mire számíthatunk az elkövetkező időszakban? „A kiélezett ukrajnai konfliktus, a bevezetett szankciókkal és az ellátási láncokra nehezedő nyomással együtt lassítja a világméretű válságból való gazdasági kilábalást, ami a gazdasági növekedés lassulását és az infláció emelkedését eredményezi. Az általános hatás azonban továbbra is a konfliktus további alakulásától, valamint a Nyugat és Oroszország közötti kapcsolatok végleges rendezésétől függ” - mondta el Hornák. Eubomír Korsnák, az Uni- Credit Bank elemzője szerint az ukrajnai helyzet elmérgesedése miatt Szlovákia idén a tavalyinál alacsonyabb, nagyjából 2,5 százalékos gazdasági növekedésre számíthat. Ha azonban tovább romlik a geopolitikai helyzet, akkor akár le is állhat a gazdaság növekedése. Ha betiltanák az orosz gázszállítást, Szlovákia nagy bajban lenne GAZDASÁGI HÍRMORZSA Az orosz gázszállításokat jelenleg nem lehet hatékonyan helyettesíteni - jelentette be Pavol Kubík, a szlovák eustream gázszállító vállalat szóvivője, az Oroszországból Európába irányuló gázszállítások leállítását szorgalmazó politikusok nyilatkozataira reagálva. Pozsony. „Mindenekelőtt szeretnénk kifejezni mélységes támogatásunkat Ukrajnának. Az ottani kollégáinkkal együtt továbbra is biztosítjuk a szállításokat” - áll a szlovák gázszállító nyilatkozatában. Eszerint az eustream az európai országok által bevezetett szankciókat szükséges és hatékony eszköznek tekinti az Ukrajnát ért támadások mielőbbi leállítása érdekében. Az EU által Oroszországgal szemben alkalmazható egyéb intézkedések közül azonban az eustream nem tartja megfelelőnek a gázimport felfüggesztését, mivel ez szerinte az EU-ra és Szlovákiára is rendkívül negatív hatással lenne. „Véleményünk szerint jelenleg nem lehet hatékonyan helyettesíteni az orosz gázszállításokat, és azok leállítása az EU-nak nagyobb kárt okozna, mint Oroszországnak. Az ellátás egyértelműen csökkenne, aminek különböző regionális következményei lennének” - állítja Kubík. A gázszállító társaság szerint Oroszország naponta mintegy 420 millió köbméter gázt szállít Európának (beleértve az Egyesült Királyságot és Törökországot is), ami jelenleg a napi európai fogyasztás mintegy 21%-ának felel meg. Más források (Norvégia, Azerbajdzsán és Észak-Afrika) az eustream szerint a teljes kapacitásukhoz közeli mennyiségű gázt szolgáltatnak. Az egyetlen rugalmas alternatíva a cseppfolyósított földgáz (LNG), de ez nem tudja ellensúlyozni Oroszország hiányát az ellátási oldalon. „Becsléseink szerint a jelenlegihez képest naponta legfeljebb 145 millió köbéternyi többletgáz szállítható Európába” - tette hozzá a szóvivő. A vállalat szerint az orosz gázimport megszűnése nyilvánvalóan gázhiányt okozna Európában, jelentős fogyasztáskorlátozásra lenne szükség, és mind a földgáz, mind a villamos energia esetében példátlan dráguláshoz vezetne. „Ez beláthatatlan gazdasági károkat okozna, amelyek valószínűleg messze nagyobbak lennének az Oroszországnak okozott károknál” - hangsúlyozta az eustream. A szállítmányozó cég szerint mindennek ráadásul regionális szempontból jelentősen eltérő hatása lenne. Míg a nyugat-európai országok diverzifikáltabb ellátással rendelkeznek, addig régiónk országai nagymértékben függnek az orosz gáztól, ami Szlovákiára hatványozottan érvényes. (mi, TASR) Még soha nem volt ilyen drága a búza Chicago. Kedden történelmi csúcsot döntött a búza jegyzése a chicagói terménytőzsdén (CBOT), megdöntve az eddigi, a 2008-as élelmiszerválság idején mért rekordot. A búza 13,635 dollárra drágult vékánként (1 véka = 35,239 liter), vagyis jelenleg 77 százalékkal kerül többe, mint az idei év elején. Az elemzők szerint Oroszország és Ukrajna a világ legnagyobb gabonanövény-exportőrei, és kettejük konfliktusa veszélyezteti a világpiac búzaellátását. (TASR) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Angol font 0,8318 CT Lengyel zloty 4,9103 Cseh korona 25,642 CT Magyar forint 388,28 Horvátkuna 7,5715 CT Román lej 4,9494 Japán jen 126,03 KJ Svájci frank 1,0111 ] Kanadai dollár 1,3978 Q USA-dollár 1,0892 Privatbank* 1,12—1,06 26,23—24,95 Poatabank 1,12-1,06 26,55-24,51 402,78-371,80 Szí. Takarékpénztár 1,13-1,05 26,21-24,80 406,08-371,10 Tatra banka 1,13-1,05 26,50-24,71 412,44-373,16 CSOB 1,12-1,06 26,34-25,03 Áltaiánoa Hitelbank 1,12-1,05 26,36-24,73 404,02-369,22 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok)
