Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)

2022-02-21 / 42. szám

RÉGIÓ www.ujszo.coml 2022. február 21. I 3 Pályázat Mátyusföld új logojának elkészítésére TORNYAI BIANKA Pályázatot írt ki a nemrég ala kult szervezet lógó készítésé­re. A pályázók szabad kezet kapnak a megvalósításban, a nyertes pénzjutalomban ré­szesül. GALÁNTA A galántai Városi Hivatal iktatójá­ban személyesen, vagy a városházá­nak címezve postai úton adhatják le a pályázók a tavaly októberben alakult Mátyusföld Területi Idegenforgalmi Szövetség lógójának terveit. A ver­senypályázat célja, hogy elkészüljön a lógója a szervezetnek, amely a re­gionális turizmus fellendítéséért, az ágazatban dolgozók közötti együtt­működés elősegítésére, a környék látnivalóinak népszerűsítésére jött léjre. „A lógó lényege, hogy egysze­rű legyen és sokatmondó, lehetőleg a Mátyusföldről szóljon, az itteni régi­ót valamilyen módon megjelenítse. A készítőknek semmiféle feltétele­ket nem adunk meg, teljesen rájuk bízzuk, milyen technikát használ­nak” - tájékoztatott Horváth Zoltán, a Mátyusföld Területi Idegenforgal­mi Szövetség elnöke. A felhívás alap­ján a lógónak a régió érdekességeit, földrajzi, történelmi, kulturális érté­keit kell megjelenítenie, elsősorban a következő témakörökben: kulturá­lis emlékhelyek (várak, kastélyok), néprajzi hagyományok, tradicioná­lis népi iparművészeti termékek, fo­lyók, ásványvízforrások és fürdők, szabadidős tevékenységek, például kerékpárturizmus, evezés, lovaglás. A beadási határidő 2022. március 31. A pályamunkákat az elnökségi tagok fogják elbírálni, a nyertes munkát készítő 500 euró jutalmat kap. Hor­váth Zoltán hozzátette, a 12 alapító­hoz egyre több település csatlakozik. A szervezet teljesen politikamentes és emberközpontú. Jelenleg a legfőbb célja, hogy minél több szervezetet, települést bevonjon az együttműkö­désbe, de a hónap végén már szeretne pályázatokba is bekapcsolódni. Még bővülhet a 2 millió eurós fejlesztési terv Jóváhagyták a 2022-es tervet, ám márciusban még bővíteni fog­ják néhány fejlesztéssel - legfel­jebb 200 ezer euró értékben. Pontosan 2 156 652 eurót tesz ki jelenleg Gúta város rövid távú terve. Több, eredetileg 2021-re ter­vezett fejlesztés is átkerült az idei évre. Ezekre és az újakra, össze­sen 24 tételre van anyagi fedezete az önkormányzatnak - fejtette ki Finta Zoltán, a Városi Hivatal ve­zetője. Hozzátette: előreláthatólag 100 és 200 ezer euró között lehet még bővíteni a tervet. Horváth Árpád (Szövetség) polgármester az ülésen felhívta a figyelmet ar­ra, hogy márciusban még nagyjá­ból öt olyan prioritásnak minősü­lő - s még az őszi önkormányza­ti választás előtt megvalósítható - fejlesztéssel bővíthetik a listát, amelyről a képviselők konszen­zust alakítanak ki. A legnagyobb kiadást az új la­kópark első utcájának vízvezeték­rendszere jelenti egy 200, illetve egy 600 ezer eurós költségvetési tételre szétbontva. Másodikként egy csaknem 190 ezer euróba ke­rülő hulladékszállító gépjármű szerepel, ezt követi a Corvin Má­tyás Alapiskola területén tervezett sportpályára vonatkozó 154 ezres tétel. Összességében komoly költ­séget jelent több projektdokumen­(Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) táció elkészítése, amelyek együt­tesen közel 199 ezer euróba fog­nak kerülni. Ami a lehetséges további fejlesz­téseket illeti, a képviselők több ja­vaslattal éltek. Halász Béla például emlékeztetett, a törvényi változá­sok miatt új területfejlesztési tervre van szüksége Gútának. Ez nagy­jából 75 ezer euróba fog kerülni, Kidolgozása két és fél évig tart, ám a munka első szakaszát már most el kellene kezdeni. Angyal Béla a Bernolák utca aszfaltburkolatának cseréjét szorgalmazta, míg Hájas Tamás egy univerzális, több célra használható teherautó megvételé­re tett javaslatot. Ferencz László pedig a Pacsérok városrész vízve­zetékhálózatának bővítését tartja szükségesnek. (vp) Megújulását várja a 800 éves kistemplom SZÁSZI ZOLTÁN Somorja jelenlegi keleti külte­rületén, egy feltételezhetően a török kori pusztításokban és azokat követő járványokban elpusztult helység, egy 1238- ban még falunak említett tele­pülés állt, amely később ma­jorsággá alakult át. A régi tér­képeken is jól láthatóan egy folyémellékágak közti kisebb dombra épült az egykori Sá­­mot. Temploma különleges érdekesség, és remélhetőleg sorsa is jobbra fordul a koráb­bi évszázadok elhanyagoltsá­gához képest. 8M A csallóközi templomok 19. szá­zadi leírását elvégző Ipolyi Arnold 1859-ben a Magyar műemlékek című, az Archeológiái Közlemények folyóiratban megjelent írása igen fon­tos forrás Sámot és temploma törté­netének kutatásakor. A helyről A tudós püspök az első magyar műemlékvédők egyikeként azt írja róla, hogy a hely már egy 1238-ban keletkezett okiratból ismeretes, en­nek forrását az Új Magyar Muzeum 1858-as évfolyamának 406. oldalán adja meg. Ipolyi úgy tudja, Sámot a későbbiekben IV. Béla adományaként a pozsonyi káptalan tulajdonába ke­rült. IV. László pedig 1277-ben ezt az adományt megerősítette. Egy 1302- ben keletkezett irat ismételten, és mint a pozsonyi káptalan régibb bir­tokaként említi Sámotot. Amikor Ipo­lyi Arnold az 1850-es évek közepén errefelé járt, azt tapasztalta, hogy a somorjai plébánia emlékkönyvei sze­rint Sámot Somorja fiókegyházaként szerepelt, de arról is olvasott említést, hogy egykor önálló plébániája volt. Ipolyi az önálló plébánia kérdésében kételkedik, mert kutatásai alapján a pázmányi plébániajegyzék így nem említi Sámot egyházát. Több freskót rejthet Sámoton egykor pozsonyi várjob­bágyok laktak, de a 19. század köze­pén már csak pusztaként említették, egy gazdasági udvar, néhány cse­lédház és a mellettük lévő kis temp­lom alkotta Sámotot. Ipolyi leírása óta szinte alig változott a hely, amely nem más, mint egy román kori épí­tésű templom. Az sem kizárt, hogy nemzetségi alapítású. Tájolása a szo­kott keleti irányú, szentélye félkörű záródású, a félkör alakú apszis felső peremén tégla fogazatos fríz díszí­ti az épületet, ez a díszítés a tégla­lap alaprajzú hajón is tovább folyta­tódik. Érdekesség, hogy a templom lábazata is eredeti, s az is egyedivé teszi Sámot templomát, hogy az észa-Téli napfényes arcát mutatja Sámot temploma (Somogyi Tibor felvétele) ki oldalon lévő sekrestye egykorú a templommal, nem későbbi hozzá­építés. A templom építőanyaga fő­leg égetett tégla, láthatóan csupán a boltívek gyámívei és a keresztelő­medence készültek kőből. Bejárata ma a nyugati oldalon van, de egykor délen volt, ezt befalazták, ma vako­latban jelzik a helyét. Ablakai úgy­nevezett lőrésszerű ablakok, három a hajón, három a szentélyen és egy a sekrestyén található. Az apszis egy­szerű boltíves, hátsó részében hár­mas karéjú, boltozata íves, a bordák találkozásánál viszont nincs zárókő. A hajó mennyezete jelenleg egyenes. A diadalív félköríves, román stílusú, egy-egy kidomborodó falazott perem található rajta. Az eredeti belső dí­szítéséből ma csupán néhány festett felszentelési kereszt mutatkozik a va­kolat és a meszelés alól, és a régi, egy darabból faragott keresztelőmeden­ce külső felületén láthatók festésnyo­mok. A 2015-ben elvégzett régészeti és műemlékvédelmi feltárás azonban azt jelezte, valószínűleg a láthatónál sokkal több freskó van még a sok év­század festékrétegei alatt, remélhető­leg hamarosan sor kerül felújítására. Sámot falu pusztulása, majorsággá való visszafogyása az építéstől elmúlt közel nyolcszáz év alatt a templom fokozatos elhagyását hozta magával. Ipolyi szerint „.. .A templom egyéb­ként már alig használtatik, talán egy­szer az éven át tartatik még benne isteni tisztelet...” A templom körüli temetőt a 16. században még hasz­nálták, a régészeti feltárás erre muta­tott rá. Az Ipolyi által is lejegyzett 19. századi oltárfelirat szerint Antióchiai Szent Margit kegyelmébe ajánlották egykor Sámot templomát. Tájoló Somorja Sámot részébe a Bucsuháza felé vezető 1375-ös mellékúton lehet eljutni, a sámoti templom a 48.033/7.385 GPS-koordi­­nátáknál található. A vódőszent Antióchiai Szent Margit az Ár­pád-házi királyok egyik kivételesen kedvelt szentje volt, a Patrona Regi, a Királyság védelmezője címet visel­te. Kultusza különösen akkor éledt fel, amikor II. Endre király hazatérve szentföldi hadjáratáról magával hoz­ta Margit koponyaereklyéjét. Ettől az időtől fogva számos újonnan épített templom választotta az áldott állapot­ban lévő asszonyok és a szülő nők vé­delmezőjét patrónájának. Antióchiai Szent Margit a legendárium szerint kamaszlányként, alig 15 évesen szen­vedett vértanúhalált a keresztényi hi­tért valamikor 304-ben, Diocletianus császár idején, az utolsó nagy keresz­tényüldözéskor. A régiót jellemző attribútumokat kell tartalmaznia az új lógónak (A szerző illusztrációs felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom