Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)

2022-02-16 / 38. szám

KÖZÉLET Inkább a polgármesterek önfényezése, mint objektív tájékoztatás közpénzen A rimaszombati Gömöri Hírlap a maga 31,78 százalékával országosan is a legrosszabb helyezést érte el (Somogyi Tibor felvétele) CZÍMER GÁBOR Pozsony. A magyar nyelvű városi lapok között is több olyan van, amely inkább ká­ros a helyi társadalomra, mint hasznos, állítja a Transpa­rency International Slovensko (TIS) elemzáse. Az adófize­tők pónzáből kiadott újságo­kat ugyanis a polgármeste­rek önmaguk propagálására használják. A 83 vizsgált ön­­kormányzati lap közül a rima­­szombati Gömöri Hírlap órtá­­keláse a legrosszabb. Ráadá­sul a kiadványra aránytalanul sok pánzt költ a város. A közpénzek átláthatóságát vizsgá­ló civil szervezet, a TIS kedden hozta nyilvánosságra azt az éves jelentését, amelyben a 100 legnagyobb telepü­lés önkormányzati lapjainak tartalmi minőségét, objektivitását és finanszí­rozását vizsgálták. Ezen városok kö­zül 84 ad ki saját újságot, amelyek közül sok ingyenes, minden helyi háztartásba eljuttatott kiadványként működik. Ezen lapok szerepe most jelentősen felértékelődik, hiszen ősz­szel tartják az önkormányzati és a megyei választást, a polgárok pedig gyakran csak ezekből az újságokból szerezhetnek tudomást a helyi ügyek­ről. Michal PiSko, a TIS igazgatója szerint ezért is jelent problémát, hogy sok polgármester a saját szócsövének használja az adófizetők pénzéből fi­nanszírozott helyi lapot. A TIS az önkormányzati újságok vizsgálatakor egy sok szempontból álló módszertant dolgozott ki, amely alapján egy „hasznossági indexet” rendelnek egy-egy kiadványhoz. A százalékban megadott index kö­zépértéke, vagyis az 50 százalék alatti minősítést szerző lapokat sorolják ab­ba a kategóriába, amelyek a kiegyen­súlyozatlanság hiánya, vagy más ko­moly hiányosság miatt inkább káro­sak a helyi közösség számára, mint hasznosak. A vizsgált 84 lap közül 28 tartozik ide. A taglalt kiadványok átlaga 52 százalék, amely egyébként csekély előrelépést jelent a 2018-ban mért 49 százalékhoz képest. Nagyvárosi lapok A legjobb értékelést, 76,93 száza­lékot a kassai Kosice v skratke ne­vű lap érte el, de 70 százalék felett van Besztercebánya és Eperjes váro­si kiadványa is. Pisko azonban arról is beszélt, általánosan igaz, hogy a kérdéses periodikumok a helyi pol­gármester ellenőrzése alatt állnak, a lapok egyharmada egyenesen el­ismerte, hogy a megjelenő cikkek­ről a polgármester is dönt. A vizs­gált lapok több mint fele semmiféle, a polgármesterre vonatkozó kritikus véleményt nem tartalmazott, és a város vezetőjéről indokolatlanul sok képet közölt. Az igazgató kiemelte, ez azért is problémás, mert a Focus ügynökség kutatása szerint a lakosok túlnyomó többsége, közel nyolcvan százaléka nagymértékben megbízik ezekben a lapokban. Rámutatott, an­nak ellenére, hogy ezeket az újságo­kat közpénzből adják ki, nincs olyan jogszabály, amely egyfajta közszol­­gálatiságot, kiegyensúlyozottságot írna elő a számukra. A TIS elemzé­sében azt írja, a szóban forgó 84 lap­ra összesen 2,3 millió euró közpénzt költenek el. „Ez azonban csak egy nagyon hozzávetőleges szám, hiszen sokan nem küldték meg nekünk a pontos költségeiket, hanem csak a nyomtatás költségeit bocsátották ren­delkezésünkre” - mondta Pisko, és hozzátette, akár egy nagyságrenddel is nagyobb lehet az az összeg, amit az ország önkormányzatai a helyi la­pok kiadására költenek. A magyar lapok A TIS az elemzése során hét olyan kiadványt is vizsgált, amely kétnyel­vűén jelenik meg. Ezekben általában ugyanaz, vagy jórészt megegyező tartalom olvasható szlovák és ma­gyar nyelven. Ugyancsak az elemzés tárgyát képezte a szenei Sencan nevű lap, amelyben több magyar cikk van, az újság nagyobb része pedig szlovák nyelvű. Az érsekújvári, a somorjai, a szenei, a párkányi és a dunaszer­­dahelyi lap a kritikus 50 százalékos határ felett van, de az utóbbi két ki­advány csak néhány tized százalék­kal került a küszöb fölé. Három magyarlakta város, Fülek, Komárom és Rimaszombat kétnyelvű önkormányzati lapja esetében azon­ban az elemzés jelentős hiányosságo­kat mutatott ki, ezeknek az értékelé­se jelentősen 50 százalék alatt van. A TIS szerint ezek az újságok töb­bet ártanak, mint használnak. Sőt, a rimaszombati Gömöri Hírlap a ma­ga 31,78 százalékával országosan is a legrosszabb helyezést érte el. Rimaszombati gondok Az országosan legrosszabb ér­tékelést szerző Gömöri Hírlapról a TIS elemzője, Eubos Kostelansky el­mondta, ezzel a kiadvánnyal rendsze­resen visszaél a város polgármestere, Jozef Simko. Rimaszombat első em­bere, aki egyébként a fasiszta ESNS listáján szerzett parlamenti mandá­tumot, többször személyes támadást intézett az újságban a politikai ellen­feleivel szemben. A TIS elemzésé­ből az is kiderül, hogy a vizsgált la­pok közül ebben a kiadványban volt a legtöbb ilyen személyeskedő táma­dás. Az újságban Simko parlamen­ti asszisztensének saját rovata van. Ahogy arról mi is beszámoltunk, egy alkalommal azok a rimaszombati vá­rosi képviselők, akik Simko ellenzé­két alkotják, csak jelentős késéssel kaptak teret arra, hogy reagáljanak a polgármester ellenük intézett táma­dására. A civil szervezet szerint Sim­ko az adófizetők pénzéből fenntar­tott lapot jelentős mértékben önmaga népszerűsítésére használja. Kostelansky rámutatott, a Gömöri Hírlap az ország talán legdrágább vá­rosi lapja. 2020-ban valamivel több mint 72 ezer euróba került a rima­­szombatiaknak az újság kiadása, mi­közben csak havonta egyszer 3000 példányban nyomtatják azt ki. Azóta már nem is hordják ki az újságot, csak a város bizonyos pontjain érhető el. Az elemző összehasonlításként Kas­sa város lapját említette, amely szin­tén évente 70 ezer euróból és ugyan­csak havonta jelenik meg, ugyanak­kor 100 ezer példányban nyomtatják azt ki. Kostelansky azt is elmondta, a rimaszombati önkormányzat azt ál­lítja, a szóban forgó költségek nagy részét, több mint 44 ezer eurót az új­ság munkatársainak bérére fordítják. A lapban szereplő információk sze­rint három személy dolgozik a kiad­vány előállításán. Az önkormányzat által a TIS-nek megküldött adatok szerint a három munkatárs egyébként az önkormányzat alkalmazottja, az újságot emellett készítik. Az ügyben kerestük a város pol­gármesterét, de nem tudtunk kap­csolatba lépni vele. Ugyanakkor si­került beszélnünk a rimaszombati önkormányzat egyik képviselőjével, Cziprusz Zoltánnal, aki egyébként a Szövetség elnökségi tajga is egyben. Cziprusz tavaly a lap további mű­ködése mellett kardoskodott, amikor az önkormányzat megpróbálta fel­függeszteni azt. A városi képviselő most elmondta, szerinte sem haté­kony, hogy csak 3000 példányban jelenik meg a lap. Úgy látja, jobb lenne visszatérni a korábbi helyzet­hez, amikor 9000 példányt nyomtak az újságból. Ezzel ugyanis szerin­te nem növekedne nagymértékben az előállítási költség, hiszen ennek nagy részét a magyar és a szlovák munkatárs, valamint a grafikai szer­kesztő bére teszi ki. „Szerintem, ha kéthetente nyomtatnák 9000-es pél­dányszámban, a minőség is javulna” - tette hozzá Cziprusz, arra a kérdé­sünkre válaszolva, miért működik a lap a városvezetés szócsöveként. ____________A KÉTNYELVŰ VÁROSI LAPOK MINŐSÍTÉSE____________ Castrum Novum Érsekújvár 59,5 % Somorja és Vidéke Somorja 59,28 % •Senőan Szene 56,1 % Párkány és Vidéke Párkány 50,77 % Dunaszerdahelyi hírnök Dunaszerdahely 50,45 % Füleki Hírlap Fülek 46,35 % Komáromi Lapok Komárom 43,27 % Gomon Hírlap Rimaszombat 31.78% Forrás: Transparency International Slovensko. *A lap néhány magyar nyelvű cikket tartalmaz Védelmi megállapodás: tovább feszül a húr Az SaS feljelentést tesz a ren­dőrségen rémhírterjesztés, felbujtés és rágalmazás meg­alapozott gyanúja miatt. Az ügy azokat a parlamenti kép­viselőket érinti, akik a múlt héten jóváhagyták az USA ás Szlovákia közt megkötött vé­delmi megállapodást, és aki­ket a következő napokban több fenyegetés is ért. A védelmi szerződés már a parla­mentben is nagy káoszt okozott, de a kedélyek a javaslat elfogadása után sem csillapodtak. Több ellenzéki po­litikus a közösségi oldalán közzétette azoknak a képviselőknek a névso­rát, akik a megállapodás jóváhagyása mellett tették le a voksukat. Eubos Blaha, a Smer alelnöke a „hazaáru­lók névsoraként” emlegette a listát, Milan Uhrík, a szélsőséges Republi­ka elnöke pedig „a szégyen tábláza­tának” nevezte a közzétett dokumen­tumot. A Hlas a közösségi oldalán szintén megosztotta az említett táb­lázatot. Blaha ráadásul a képviselők lakhelyét is megosztotta. „Hadd lás­sa egész Szlovákia, hol laknak azok az árulók, akik háborúba kergetnek bennünket a testvéri orosz nemzet ellen” - írta a Smer alelnöke. Ján Benőik, az SaS képviselője a keddi sajtótájékoztatóján elmondta, a bejegyzéseket számos gyűlölködő reakció követte. Néhányan már abla­kok betöréséről, gumiabroncsok ki­szúrásáról, házak felgyújtásáról és falhoz állításról beszéltek. Benőik szerint a közösségi oldalon terjedő agresszió a valós életbe is átszivá­rog. Ennek egyik bizonyítéka, hogy néhány képviselő háza mellett már hazaárulással kapcsolatos feliratok is megjelentek. „Úgy gondoljuk, hogy Blahának és a többi politikusnak is vállalnia kell a felelősséget azért, amit írnak és megosztanak a közös­ségi oldalakon” - jelentette ki a kép­viselő. Anna Zemanová, az SaS frakció­­vezetője úgy gondolja, Blaha átlépett egy határt azzal, hogy a képviselők lakcímét is közzétette. „A Főügyész­ségnek már a múlt héten cseleked­nie kellett volna, amikor ez az egész elkezdődött, függetlenül attól, hogy egyetértenek-e a megállapodás jó­váhagyásával, vagy sem” - jegyezte meg Zemanová. Peter Pellegrini, a Hlas vezetője kedden kijelentette: ugyan elítéli a képviselők elleni fizikai vagy bármi­lyen más típusú erőszakos cseleke­detet, viszont továbbra sem gondolja hibának, hogy megosztották a kép­viselők névsorát. „Vállalniuk kell a felelősséget azért, ahogy szavaztak” - mondta a korábbi miniszterelnök. A közösségi médiában egyébként továbbra is heves vita zajlik a védel­mi megállapodásról, emiatt pedig az amerikai hadsereggel kapcsola­tos álhírek is új erőre kaptak. A je­lenségre már a rendőrség is figyel­meztetett. Az álhírekkel kapcsolatos Facebook-oldalukon (Hoaxy a pod­­vody - Polícia SR) a testület hang­súlyozta, a következő napokban amerikai katonák vonulnak majd át az országon, ám ennek semmi köze sincs az újonnan aláírt szerződés­hez. „Szlovákia fegyveres erői több mint egy év után befejezik a Saber Strike nemzetközi gyakorlat előké­születeit, amely az ország területén a hivatásos katonák védelmi képes­ségeinek gyakorlását és együttmű­ködését hivatott lehetővé tenni egy nemzetközi csoportosulásban” - ol­vasható a rendőrség bejegyzésében. Az említett nemzetközi akció már­cius 1. és 14. között valósul meg, és összesen 3000 katona vesz részt benne, akik a gyakorlat után elhagy­ják az országot. (nar) Anna Zemanová szerint a Főügyészségnek már cselekednie kellene a meg­fenyegetett képviselők ügyében (TASR-feivétei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom