Új Szó, 2021. december (74. évfolyam, 276-300. szám)

2021-12-17 / 290. szám

www.ujszo.coml 2021. december 17. KÖZÉLET 3 Továbbra sem zárkóztak fel a déli kórházak Az általános kórházak listáján a galántai intézmény lett a sereghajtó (TASR-felvétel) NAGY ROLAND Pozsony. Az INEKO gazda­ságkutató intézet órtókelóse alapján a magyarlakta régiók­ban található kórházak - egy kivétellel - továbbra sem tar­toznak a legjobb ellátást nyúj­tó intézmények közé, főként a középmezőnyben találhatók. Ami az egyetemi kórházak listáját illeti, az élen nincs meglepetés, idén is a Besztercebányai F. D. Roosevelt Egyetemi Kórház lett a legjobbra ér­tékelt intézmény. Sorozatban immár negyedszer büszkélkedhet ezzel az elismeréssel, a maximálisan elérhető 100 pontból 65,4-et szerzett. Az INE­KO elemzői ugyan elismerik, hogy a koronavírus-járvány következtében a betegellátás minősége az előző évek­hez képest romlott, főleg az elhalasz­tott műtétek miatt, azonban ez min­den kórházról elmondható. Amiben a besztercebányai kórház továbbra is erős, az az elvégzett műtétek száma (csak a Pozsonyi Egyetemi Kórház­ban végeznek több operációt, ám a fő­városi intézmény sokkal nagyobb), a komplex egészségügyi problémákkal kezelt betegek száma, valamint az in­tézmény átlátható irányítása. Miriam Lapuníková, a kórház igazgatója az eredménnyel kapcsolatban azt mond­ta, a jó helyezés manapság, ezekben a járványtól terhes időkben rendkívül sokat jelent az intézmény személy­zetének. „Mindenkinek köszönettel tartozom, akikkel együtt dolgozha­tok” - mondta az igazgató. Déli középmezőny A második helyen a Rózsahegyi Központi Katonai Kórház végzett. Az elemzők szerint ezzel az intéz­ménnyel a legelégedettebbek a bete­gek, és a többi kórházhoz képest idén itt esett vissza legkevésbé a betegel­látás minősége. A harmadik helyen a Turócszent­­mártoni Egyetemi Kórház áll, ahol a besztercebányai intézményhez hason­lóan rendkívül komplex műtéteket vé­geznek, ennek eredményeként pedig az orvosok is kifejezetten tapasztalt­nak mondhatók. A képzeletbeli dobogóra idén sem került fel a Pozsonyi Egyetemi Kór­ház (UNB), amely 2018-ban még az utolsó előtti helyen állt, azóta viszont stabilan tartja magát a lista első fe­lében. A magyarlakta területeken talál­ható egyetemi kórházak a középme­zőnyben foglalnak helyet: a Nyitrai Egyetemi Kórház a hetedik, az Ér­sekújvári Egyetemi Kórház pedig a nyolcadik lett. Az utolsó, 11. helyen a kassai Louis Pasteur Egyetemi Kór­ház zárt. Általános kórházak A kassaiaknak azonban így sem kell aggódniuk, hiszen a városukban található az ország legjobbra érté­kelt általános kórháza. A Kassa-sacai AGEL Kórház idén is az élen végzett, csakúgy, mint 2020-ban és 2019-ben. Az elemzők rámutatták, hogy az in­tézmény két mutatóban emelkedik ki a mezőnyből, mégpedig az orvosok tapasztalatában és a páciensek elége­dettségében. Az INEKO szerint az sem elhanyagolható tényező, hogy a kórház nem kap büntetéseket az Egészségügyi Felügyeleti Hivataltól (UDZS) a rosszul elvégzett beavat­kozások miatt. Pavol Rusnák, az intézmény igaz­gatója az eredménnyel kapcsolatban a csapatmunka fontosságát emelte ki. „A díj megszerzése ebben a nehéz időszakban nemcsak a vezetőség, ha­nem elsősorban az egészségügyi dol­gozók érdeme. Hatalmas köszönet és a személyes elismerésem a csapat minden egyes tagjának. Annak ki­emelten örülök, hogy a világjárvány okozta hatalmas fáradtság ellenére to­vábbra is úgy tekintenek a munkájuk­ra, mint egyfajta hivatásra, és mindent megtesznek a páciensek egészségé­ért” - vélekedett Rusnák. Komáromban javulás A tavalyi évhez képest a második helyen szintén nem történt változás, az ólublói kórház megőrizte a pozíci­óját. Az INEKO szerint az intézmény az ellátás minőségében és a betegek elégedettségében is kiemelkedő, de a gazdálkodásban és az átláthatóságban remekel igazán. Ami a magyarlakta területek ál­talános kórházait illeti, Komárom­ban figyelhető meg az egyik legna­gyobb javulás. Az előző évben az intézmény a tizennegyedik helyről a hetedikre ugrott, idén pedig a hete­dik pozícióból egészen a képzeletbeli dobogó harmadik fokára került. Az elemzők elmondása alapján a Komá­romi AGEL Kórház a betegek elége­dettségében javított hatalmasat, de az is segített a helyezésén, hogy kifeje­zetten komplex műtéteket végeznek az intézményben. Galánta sereghajtó A többi dél-szlovákiai kórház azon­ban már nem büszkélkedhet ilyen jó eredményekkel. Viszonylag jó helye­zést ért még el a rimaszombati kór­ház, amely a tavalyi helyezéséhez ké­pest csak egy helyet rontott, idén a hatodik lett. A többi déli kórház viszont csak a lista második felében található. A du­­naszerdahelyi kórház mindössze a 18., a tőketerebesi kórház a 22., a Lévai AGEL Kórház a 25., a galántai Szent Lukács Kórház pedig a 33., vagyis az utolsó helyen végzett. A kórházakkal kapcsolatos részle­tes értékelést és pontozást a kdesalie­­cit.sk honlapon olvashatják. Ivan Korcok külügyminiszter: Engem nem lehet provokálni CZÍMER GÁBOR Ivan Koröok (SaS-jelölt) az évértékelő beszédében ki­emelte, olyan témákat nyi­tott meg, amelyek „felverték a port" a magyar kormény­­nyal való viszonyban. Arról is beszélt, emiatt a szlová­kiai magyar politika és sajtó egy része igyekszik őt rossz színben feltüntetni, valamint kiállt Pavol Hamuik budapes­ti nagykövet mellett, aki talál­kozott Márki-Zay Péter ellen­zéki vezetővel. A szlovák külügyminiszter az évér­tékelőjében arról beszélt, az ország szomszédjaival való viszony jó. En­nek kapcsán a szlovák-magyar kap­csolatokról elmondta, 2021-ben arra törekedett, hogy olyan témákat nyis­son meg, amelyekről addig nem be­széltek. „Ez volt az oka, hogy októ­ber 5-én Pozsonyba hívtam Szijjártó Pétert és nyíltan megneveztem azo­kat a kérdéseket, amelyekben nincse­nek válaszaink” - mondta a magyar külügyminiszterrel való találkozóról, amelyről mi is részletesen beszámol­tunk. Korcok ezekkel a témakörök­kel kapcsolatban előrelépésről beszélt. Szerinte ennek példája, hogy a ma­gyar állam visszalépett attól, hogy a környező országokban, így Szlováki­ában is termőföldet vegyen. Elszámolás Szijjártóval „Ugyanakkor vannak még olyan kérdések, ahol még várjuk a válaszo­dat” - folytatta a külügyminiszter, és a Magyarországról Szlovákiába ér­kező kulturális, oktatási és vállalko­zásfejlesztési támogatásokat említet­te. Arról is beszélt, sikerült felújítani a történelmi kérdésekkel foglalkozó bizottság munkáját. Mindezt annak érdekében, hogy azokról a témákról, melyekről a szlovák és magyar ol­dalnak különböző értelmezése van, a szakemberek beszéljenek és így el­kerüljék az átpolitizálásukat. A mi­niszter által említett értelmezés és a magyar történelemfelfogás akkor ke­rült a figyelem középpontjába, ami­kor Kövér László (Fidesz), a magyar parlament elnöke Somorján felavatta a Benes-dekrétumok nyomán 1947-Ivan Koröok (SaS-jelölt) külügyminiszter (Somogyi Tibor felvétele) ben meginduló erőszakos kitelepíté­sek áldozatainak emlékművét. Kövér a beszédében azt mondta, bocsánat­kérés nélkül nincs és nem lehet meg­bocsátás, amire a szlovák külügy dip­lomáciai jegyzéket küldött Magyar­­országnak. „Az év végén egyfajta elszámolást tartalmazó levelet küldök a magyar külügyminiszternek, hogy tudassam vele, hol tartunk ezekben a témákban” - tette hozzá. A problémát itthon látja A külügyminiszter szerint Szlová­kián belül van a politikumnak egy része, amely nem tudja elfogadni, hogy ő tényszerűen kommunikál a magyarországi féllel. „Nem tudják el­fogadni, hogy bizonyos dolgokat meg akarok oldani, és nem akarok úgy tenni, mintha egyes problémák nem is léteznének” - mondta. Koröok el­fogadhatatlannak tartja, hogy ha en­nek fényében nyilatkozik meg Szlo­vákia és Magyarország közti viszo­nyokról, akkor ezek a hazai politikai szereplők úgy állítják be azt, hogy a szlovákiai magyarság ellen támad. „Azt szeretném üzenni a hazai poli­tika ezen részének, mint külügymi­niszter nem hagyom, hogy provo­káljanak, nem fogok válaszolni erre a kérdésre, amely a sovinizmussal határos” - mondta, de nem nevezte meg, konkrétan kitől kapta a kérdéses támadásokat. Úgy látja, sok tekintet­ben Szijjártó az ő oldalán áll. „Úgy érzem, hogy a szlovák és a szlovákiai magyar politika főleg emiatt ideges” - tette hozzá. Arra a kérdésre, miként értékeli, hogy Gyimesi György a kormányzó OEaNO parlamenti képviselője ma­gyargyűlölőnek nevezte őt, Korcok azzal válaszolt, ezzel nem neki, ha­nem a kérdéses pártnak kell foglal­koznia. A miniszter szerint ebben az esetben a szlovák-magyar kapcsola­tok kárára próbál valaki politikai tő­két kovácsolni. „Azzal kapcsolatban, hogy ő, illetve egyes magyar nyel­vű portálok is ilyet mondtak rám, én csak azt kérdezem, vajon ki profitál ebből?” - kérdezett vissza a minisz­ter. Gyimesi, de a Szövetség vezetője, Forró Krisztián is bírálta a minisz­tert, mivel a budapesti szlovák nagy­követ, Pavol Hamzík találkozott Már­­ki-Zay Péter magyarországi ellenzéki vezetővel. „Az lett volna a problé­ma, ha a nagykövetünk nem lett vol­na ott” - állt ki a találkozó mellett Korcok, és rámutatott, a francia el­nök, Emmanuel Macron is találkozott Márki-Zayjal. A cikk teljes változatát lapunk hon­lapján, a www.ujszo.com oldalon tud­ják elolvasni. CZAKO LÁSZLÓVAL ES VILIAM NOVOTNYVAL A KÓRHÁZREFORMRÓL AZ ÚJ SZÓ-STÚDIÓB Premier december 17-én 19:00-kor az Új Szó Facebook-oldalán ÚJ SZÓ STÚDIÓ A

Next

/
Oldalképek
Tartalom