Új Szó, 2021. november (74. évfolyam, 252-275. szám)
2021-11-29 / 274. szám
www.ujszo.coml 2021. november 29. RÉGIÓ I 3 Százéves emlékek - képeslapokból nyílt kiállítás Széles körben ismert és egyedülálló darabokat is tartalmaz Karaffa Attila magángyűjteménye (A szerző felvétele) Elkészült az érsekújvári koszorú KISS BARTALOS ÉVA A Csallóközi Múzeumból a világhálóra költözik a Szerdahelyi szemmel című kiállítás. A kijárási korlátozás miatt ugyanis bezárt a múzeum, érdeklődés viszont van a város történelmi emlékeit is bemutató tárlat iránt. OUNASZERDAHELY A hónap elején nyitották meg a Karaffa Attila magángyűjteményéből származó történelmi képeslapokból összeállított kiállítást, amelynek egyes darabjait nyáron a városi sétányon is láthatta a nagyközönség. Az alpolgármester személyes emlékkel indítja a tárlatot, a múzeum kiállítócsarnokában néhai édesapja és bátyja mosolyog egy fekete-fehér fényképről, mögöttük ma már ismeretlen utcakép. „Egy idős nénitől kaptam az első képeslapom, amely a katolikus templom belsejét ábrázolja, ezután indult el a gyűjtési szenvedélyem. A helytörténet életem része lett, idősebb polgároktól kaptam képeslapokat, majd az online aukciós piacon kutattam tovább” - beszélt az évtizedek óta gyarapodó gyűjteményről az alpolgármester, hozzátéve, hogy a világ minden tájáról, például Texasból, Tajvanról és Olaszországból is szerzett képeslapot. Az olasz kapcsolat az egykori hadifogolytáborhoz köthető. A képeken kívül tárgyi emlékek, bélyegzők, dokumentációk és térképek is a gyűjtemény és a kiállítás részei. A tárlaton az 1800-as évek végétől egészen a múlt század második feléig követhető a város látképének alakulása a felnagyított képeslapokon. „Az volt a célom, hogy ne csak otthon porosodjanak a képek, hanem megmutassam őket az embereknek. Nincs mit szégyellenünk, hiszen láthatjuk, milyen gazdag múltú volt a kisvárosunk csodálatos épületekkel. A szocializmus alatt megváltozott a városkép, a múltat el kellett törölni és sok klasszikus épületet lebontottak, ezzel megváltozott Dunaszerdahely látképe” - folytatta Karaffa Attila. Emiatt olyan ikonikus épületek, mint a zsinagóga, vagy a Fehér kastély már csak a képeslapokon láthatók. Az alpolgármester szeretné kutathatóvá tenni a gyűjteményt, hiszen az a klasszikus felvételek mellett egyedülálló darabokat is tartalmaz. A tárlat az év elejéig nyitva tart, a megvásárolható képeslapok és mesekönyvek bevételéből egy mentálisan sérülteket segítő társulást támogatnak. A Covid-19 miatti rendelkezések azonban újratervezésre késztették a szervezőket, hamarosan a világhálón, virtuális kiállítás formájában is betekintést nyerhetnek a nézők abba, hogy milyen volt a város szerdahelyi szemmel. Felkerültek a díszek ós a gyertyák a Szentháromság-szobor köré épített adventi óriáskoszorúra. Idén a válságos koronavírus-helyzet miatt elmarad a közös ünnepi gyertyagyújtás, de a hagyományokhoz híven minden vasárnap újabb gyertya fénye teszi teljessé, fényesebbé az ünnepvárást. ÉRSEKÚJVÁR Az óriáskoszorú ötletadói a civil szervezeteket tömörítő KultúrKorzó és a 7-es számú Czuczor Gergely Cserkészcsapat tagjai. Az első koszorút 2011-ben készítették a város történelmi főterén, és a koszorú megáldásán, illetve a gyertyagyújtáson több mint százan vettek részt. A tavalyi év kivételével, minden évben hangulatos kultúrműsorral készültek az érsekújvári gyerekek és családok, barátok, kedves ismerősök vettek részt vasárnaponként a közös gyertyagyújtáson. Kis Péter, a KultúrKorzó alelnöke, lapunk munkatársa elmondta, a városi Brantner cégtől kölcsönbe kapott, zsákokba töltött pillepalackok adták a koszorúalapot, tőlük kapták a fenyőágakat is. Harminc zsák éri körbe a szobrot. A zöldfenyő és az ezüstfenyő szépséges fonatát az érsekújvári cserkészek díszítették fel különféle szalmafigurákkal, tobozból és krisztustövisből készült szalagokkal. Kantár Kristóf, az érsekújvári cserkészcsapat tagja elmondta, a szalmából és fából készült díszeket évek óta őrzik és ünnepekkor előveszik, átválogatják. Kis Szilvia, ugyancsak lapunk munkatársa süteménnyel kedveskedett a koszorút készítő lelkes csapatnak. A kijárási tilalom miatt úgy oldották meg a szombati díszítést, hogy a KultúrKorzó szervezete szerződést kötött a cserkészekkel, önkéntesekkel, akik így érvényes engedélyt kaptak a főtéri díszítésre. (száz) Idén elmarad a közös gyertyagyújtás Érsekújvárban a megszorító intézkedések miatt (Száz Ildikó felvétele) SZÁSZI ZOLTÁN Háznyi nagyságú bálványok, feltornyosult sziklalemezek, mohával benőtt repedések hálózata. Nyílás a mészkőfennsík oldalában, melyet hatalmas erők gyűrtek, törtek, formáztak látványossá. Az eltelt évmilliók és a víz közös munkájával a Gömör-Tornai-karszt legizgalmasabb, még mindig részben felfedezetlen részén kialakult rejtélyes földalatti üregeinek egyikét, az Ardéi-barlangot mutatjuk be. PELSŐCARDÓ (ARDOVO Időutazás úgy 5,3 millió évvel korábbra, a pliocén korszakba, amikor már a kontinensek nagyjából a helyükre kerültek, s bizonyos mozgások által a korábban tengervíz borította, területek kiemelkedrejtekhelye lángban. Ahol az ember is ősidőktől : fogva menedékhelyet talált magának, i Már az újkőkori bükki kultúra népe : is ismerte ezt a helyet, az Ardói-bar- i lang tehát már legkevesebb hétezer éve emberi lakhelyként szolgát. A kultúra népének rendkívül finom kiképzésű edényeit, azok töredékej it is megtalálták már Ardón, ahogy j más érdekességet is. Például a járat egy kiszélesedő részén, a sziklafalakon faszénnel készített kezdetleges barlangi jeleket, rajzokat is. Hogy mit üzennek ezek a jelek/rajzok, i még nem sikerült megoldani, kutatásuk még folyik. A bükki kultúra népe után előbb a késő bronzkor pilinyi kultúrájának a népe, majd a korai vaskor népe, a puhói kultúra embere is megtelepedett ezen a vidéken, élt a barlang védett helyiségeiben. Az őskori ember egykori lakhelyén ma a denevérek élnek figyelemreméltóan nagyszámú kolóniákban. Az Ardói-barlangban például kilencfajta denevér előfordulását jegyezték fel a természetvédők. Legnagyobb számban és rendszeresen a kis patkósdenevér egyedei telelnek itt, érdekesség még a kereknyergű patkósdenevér előfordulása is, amely inkább a délebbre lévő, melegebb vidékeket kedveli. Az Ardói-barlang különlegessége még az úgynevezett szálkafarkú nevű föld alatti rovar. Helyi különlegesség, hogy ezek a szálkafarkúak - amelyek egyébként pókszerű ragadozó életmódot folytatnak máshol - itt a barlangba bekerült kékmoszatokkal is táplálkoznak. Ezek miatt a különleges és védett állatok miatt is zárt a barlang, ahová csak a kutatóknak szabad a belépés. Az egyszerű látogató elégedjen meg a barlang szájánál való nézelődéssel! Az is felejthetetlen élmény! Ősi kultúrák, sziklarajzok, denevérek föld alatti tek s felszínre kerültek e mészkövek. Amelyek tulajdonképpen apró mészvázas tengeri állatkák vázából alakultak ki, nyomás, elmozdulás és vegyi hatások következtében. Ha az Ardói-barlang keletkezésének idejét próbáljuk meghatározni, akkor a késő pliocénig kell visszamenni. A Csetnek-patak akkoriban még keletnyugati irányba folyt, hatalmas tömegű víz és hordalék mozgását kell elképzelni és nem patak méretekben gondolkodni, hanem völgy méretű patakok erejében. Ez a hatalmas vízfolyás rengeteg hordalékot rakott le a tájon, s amikor a Pannon-medence elkezdett süllyedni, a Gömör-Tornai-karsztot képező mészkőformáció ezt ellensúlyozva emelkedni kezdett, a vízfolyások nekiütköztek az emelkedő sziklafalnak, s így alakult ki a Csetnek és a Sajó folyó mostani, észak-déli irányú folyóvölgye. A régi meder, a kelet-nyugati lassan kiszáradt, az időszakos vízfolyások lemosták a kavics és agyaghordalékokat, majd a víz - megtalálva a természetes útját - elkezdett mély vájatokat ásni, az oldódó mészkövet kioldani, a repedéseiben lerakodott hordalékokat kimosni. így alakulhattak ki a Gömör-Tornai-karszt jellegzetes karsztos jelenségei és az itteni barlangok. A folyamat tulajdonképen mai is élő és táj formáló, létező jelenség, mellyel régóta együtt él az ember is. Ardó barlangja ennek a tájformáló természeti jelenségnek szintén élő része. Az Ardói-barlang viszonylag könnyen megközelíthető, a Szilicei-fennsík keleti oldalában, Pelsőcardó kataszterében található védett és a látogatók elől zárt természeti képződmény. A barlang bejárata a közúttól néhány perces sétával elTájoló Az Ardói-barlangot a Pelsőc-Aggtelek közti 587-es úton kelet felé haladva lehet elérni, a gázszivattyú-állomás melletti réten a fennsík felé indulva a 48.521/0.420 GPS-koordinátáknál található a bejárat előtti tisztás. érhető, előtte háznyi nagyságú suvadással, morzsolódással levált sziklatömbök fogadják a gyaloglót. A barlang egy szinte függőleges repedésből kitáguló járatként nyílik, a bejárat három méternél is magasabb. A barlangot eddig 1492 méter hosszan sikerült feltárni, de további elágazások, szintek létezése nem kizárt. Mig a bejárata szinte puritán, addig a belső cseppkődíszítése egyedi módon szép, az úgynevezett borsókő sztalaktitok és sztalagmitok és a légiesen könnyednek tűnő cseppkő drapériák különlegesek ebben a bar-Megcsodálni való természeti jelenség az Ardói-barlang (A szerző felvétele)
