Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)
2021-08-12 / 185. szám
KOZELET 2021. augusztus 12.1 www.ujszo.com Bemutatkozott a KKA új vezetője BUGÁRANNA Alena Kotvanová, a Kisebbségi Kulturális Alap (KKA) új igazgatónője szerint az eddiginél hatékonyabban kellene kommunikálniatámogatáskérvényezőivel (A szerző felvétele) RÖVIDEN Elnapolták Kodner tárgyalását Pozsony. Október 27-re napolta el a Pozsonyi I. Járásbíróság Marián Kocner ügyének tárgyalását. A csalásért jogerősen 19 évre elítélt férfit most az egyszer hamis tanúvallomással, illetve azzal vádolják, hogy a rácsok mögül cetlikre írt üzeneteket juttatott ki, s ezekkel próbálta befolyásolni saját ügyének kimenetelét. A tegnapi tárgyaláson ismertették azt a szakértői elemzést, mely szerint a cetliken levő üzeneteket Kocner írta. (TASRJ Őiznár segített Kováéi knak Bazin. A volt speciális ügyész, Dusán Kovácik ügyének tárgyalása is folytatódott tegnap a bazini Specializált Büntetőbíróságon. Azzal vádolják, hogy speciális ügyészként együttműködött a maffiával, és 50 ezer eurós kenőpénzért hozzájárult ahhoz, hogy a Takácbanda főnöke szabadlábra kerüljön. A bíróság tegnap Jaromír Ciznár volt főügyészt is kihallgatta. Hangsúlyozta, semmit sem tud az állítólagos, Kováciknak kifizetett kenőpénzről. „Jószívű ember” - mondta a vádlottról Ciznár, aki soha nem tagadta, hogy Kováőikkal baráti viszonyban van. A tárgyalás után ingerülten reagált az újságírók néhány kérdésére, nem akarta elárulni azt sem, milyen kapcsolatban áll jelenleg Robert Ficóval, a Smer elnökével. Ciznár, aki távozott az ügyészségtől, jelenleg saját ügyvédi irodájában dolgozik. Kovácik tegnap sorozatban már harmadszor kérvényezte szabadlábra helyezését. Tavaly októberben tartóztatták le, azóta van vizsgálati fogságban. Újabb kérvényéről Pamela Záleská bíró holnap fog dönteni. (TASR, dp) 2 1_____________________ Pozsony. Átláthatóbb, nyitottabb és hatékonyabb tevókenységet várok az új vezetéstől - jelentette be tegnap Alena Kotvanová, a Kisebbségi Kulturális Alap (KKA) új igazgatónője. Kotvanová augusztus elsején foglalta el az igazgatói széket, a tegnapi sajtótájékoztató volt az első nyilvános szereplése, mely keretén belül ismertette terveit a KKA jövőbeli működésével kapcsolatban. Beszédében hangsúlyozta, igyekezni fog eleget tenni a nemzeti kisebbségek elvárásainak, valamint a kulturális minisztérium által támasztott követelményeknek egyaránt. Hozzátette, céljai között szerepel a transzparens működés biztosítása, de a pályázati folyamatot is szeretné mentesíteni a bürokrácia terhétől. Mindemellett fontosnak tartja a hatékonyabb kommunikációt a támogatás kérvényezőivel. Tények és tervek Kotvanová 2013 óta dolgozott a kisebbségi kormánybiztos hivatalánál, korábban a kormánybiztosi iroda igazgatója, majd a nemzeti kisebbségjogi főosztály vezetője volt. Emellett a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok bizottságának titkáraként is tevékenykedett. A nyilvános meghallgatáson, melyen egy héttagú szakmai bizottság értékelte az egyes igazgatójelölteket, Kotvanová nagy hangsúlyt fektetett az adatgyűjtésre és azok kiértékelésére. Ezt továbbra is fontosnak véli: „Fel kell mérni az aktuális állapotot a kisebbségi kultúra támogatására nyújtott dotációkat illetően. Ismernünk kell a számokat, és nem csak az idei évre jóváhagyott szerződésekkel, valamint kifizetett összegekkel kapcsolatban” - mondta, majd hozzátette, a korábbi támogatásokat és a jövőbeli hosszú távú pályázatokat is alaposan meg kell vizsgálni. Elmondta, alig két hete vette át az alap irányítását, de csapatával már el is kezdte a feltérképezést. Az adatok alapján kiderült, július végéig a szakmai tanácsok által támogatásra javasolt 1483 pályázat közül 205-tel kapcsolatban írták alá a szerződést, 98 esetében pedig már a kifizetés is megtörtént, körülbelül 560 ezer euró értékben. Augusztustól további 63 szerződést írtak alá, és 209 235 eurót juttattak el az egyes pályázatok megvalósítására. „Jelenleg tehát 9,5 százaléknál vagyunk” - mondta, majd emlékeztetett, a koronavírusjárvány negatív hatással volt a kisebbségi kultúrára, és az idén dolgozzák fel a 2020-as rendkívüli felhívást is, amelyre 441 ezer eurót különítettek el. „A Kisebbségi Kulturális Alapnak tehát ebben az évben több mint 9 millió eurót kellene kifizetnie. A mai napig 1,3 millió euró került kifizetésre” - folytatta. Kotvanová elismerte, tisztában van vele, hogy ezek a számok „nem a legjobbak”, de hangsúlyozta, ebben nagy szerepe van a pandémiának. Változás A parlament július elején jóváhagyta a képviselői javaslatként benyújtott törvénymódosítást, mely átírja a KKA szakmai bizottságaiba történő tagjelölés és választás feltételeit. A tagok kiválasztásában augusztustól azok a kisebbségi szervezetek vehetnek részt, amelyek szerepelnek az állami szerv által vezetett nyilvántartásban. Csak azok a szervezetek regisztrálhatnak a jegyzékbe, melyek aktív tevékenységet folytatnak a kisebbségi kultúra terén. A bizottság nagy jelentőséggel bír, hiszen a szakmai tanács dönt a támogatások odaítéléséről. A Bél Mátyás Intézet elemzésében rámutat, a törvénymódosítás a kisebbségek önkormányzatiságának korlátozását, illetve a bürokrácia növekedését eredményezi, a beharangozott pozitív hatás viszont elmarad. Az elemzés szerzői bírálták a törvényhozókat, amiért az érintett felek bevonása nélkül változtattak törvényt, és „a rólunk nélkülünk” elv érvényesült. „Az eredmény értelmetlen korlátozások sorozata, mint például a vállalatok szavazati jogának elvétele a szakmai tanácsok tagjainak megválasztását illetően” - áll az intézet állásfoglalásában. Az elemzés kidolgozói úgy vélik, a változtatás többet árt, mint használ. „A törvénymódosítás aláássa a támogatási rendszer demokratikus alapjait. Az ilyen átgondolatlan, elhamarkodott beavatkozás negatív hatással lesz a Kisebbségi Kulturális Alap működésére” - konstatálják. A nyilvántartás bevezetésével kapcsolatban megkérdeztük Kotvanovát is, aki egyelőre óvatosan nyilatkozik az üggyel kapcsolatban. „Nem tisztem, hogy elbíráljam a törvénymódosítást. Igazgatóként kötelességem következetesen betartani a törvényeket. Jelenleg ez a feltétele, hogy a szakmai tanácsokba történő jelölésben, illetve azok választásában részt lehessen venni. Azt a nézetet vallom, meg kell csinálnunk a nyilvántartást, értékelni azonban csak azt követően lesz lehetséges, hogy meglátjuk, hogy mennyire válik be a gyakorlatban” — mondta lapunknak Kotvanová. A törvénymódosítás beültetése az alap működésébe az új igazgató fő prioritásai között szerepel, hangsúlyozta, már csak néhány technikai részletet kell helyreigazítani, és a hét folyamán már valószínűleg elérhető lesz a kérvény a KKA weboldalán, mellyel a kisebbségi szervezetek kérhetik a jegyzékbe vételt. Kotvanová kitért a kommunikáció javításának szükségességére is, fontosnak tartja, hogy a pályázókkal, a kisebbségi kultúra képviselőivel, de az intézmény dolgozóival is sikerüljön hatékonyabb kommunikációt folytatni. A végzettség szempontjából sereghajtók a magyar megyék A főiskolai végzettséggel rendelkező alkalmazottak aránya a magyarok által legsűrűbben lakott megyékben, Nagyszombat és Nyitra megyében a legalacsonyabb, alig 45 százalékos (TASR-feivétei) MOLNÁR IVÁN Pozsony. A szlovákiai alkalmazottak iskolai vágzettságát tekintve szakadéknyi különbség van az ország egyes régiói között. Míg Pozsonyban a főiskolai végzettséggel rendelkezők dominálnak, ez utóbbiakból a legkevesebb a magyarok által legsűrűbben lakott megyékben van. A szlovákiai fizetések összehasonlításával foglalkozó Platy.sk portál legfrissebb felmérésében annak nézett utána, hogy az egyes régiókban milyen iskolai végzettséggel rendelkező alkalmazottak dominálnak. Az ehhez szükséges adatokhoz attól a 46 ezer válaszadótól jutott hozzá, akik az elmúlt egy évben felkeresték a portált, hogy összehasonlítsák a fizetésüket az adott munkakörben dolgozó többi alkalmazottal. „Nem meglepő, hogy a főiskolai végzettséggel rendelkezők aránya Pozsony megyében a legnagyobb, hiszen a fővárosban van a legtöbb olyan állás, amelynél megkövetelik a magasabb végzettséget. A portálunkat az elmúlt egy évben Pozsony megyéből felkereső alkalmazottak 68 százalékának volt főiskolai végzettsége” - mondta el Nikola Richterová, a Platy.sk anyaportáljának, a Profesia.sk-nak a szóvivője. Ami azonban meglepő, hogy a sereghajtókat ezúttal nem az ország másik csücskében kell keresnünk. A főiskolai végzettséggel rendelkező alkalmazottak aránya a Pozsonnyal szomszédos, a magyarok által legsűrűbben lakott megyékben, Nagyszombat és Nyitra megyében a legalacsonyabb, alig 45 százalékos. Hasonló a helyzet Trencsén megyében is, Besztercebánya megyében ugyanakkor ez már 50 százalék körül mozog, a többi régióban pedig ennél is magasabb. A csak középiskolai érettségivel rendelkezők aránya Trencsén és Besztercebánya megyében a legnagyobb. A Platy.sk portálon meghirdetett állásajánlatok többségének, egész pontosan a 60 százalékának a betöltéséhez elegendő a középiskolai végzettség. „Az érettségit az esetek 38 százalékában követelik meg, 23 százalékában pedig még ezt sem. Idén csupán az állásajánlatok ötödénél ragaszkodtak a munkáltatók a főiskolai végzettséghez. Mindezt figyelembe véve az sem csoda, hogy a főiskolát végzettek közül is egyre többen reagálnak az olyan ajánlatokra, amelyek az alacsonyabb végzettséggel is beérik” - tette hozzá Richterová.
