Új Szó, 2021. június (74. évfolyam, 124-149. szám)
2021-06-11 / 133. szám
www.ujszo.com | 2021. június 11. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Szemétügy A közösség felbomlásának egyik jele a gyenge társadalmi kontroll Ismerősöm lányai tanulmányi kiránduláson vettek részt. Az egyik a Louvre-ban, a másik egy szemétégető telepen (mert az egyik festészetet tanul, a másik környezetvédelmet). Az elsőnek is tetszett a kirándulás, de a másik napokig csak a telepről mesélt a szüleinek. Ha tudnátok, micsoda üzlet a szemét! Ez jutott eszembe, amikor olvastam, hogy egy kelet-szlovákiai faluban 350 tonnányi szemétlerakat keletkezett. Nem értek különösebben a szeméthez, de annyit tudok, hogy - leszámítva a kozmikus port - nem magától keletkezik, hanem valaki létrehozza. Hogy ezt ki hozta létre, nem tudni, mert illegális szemétlerakatról van szó. El sem tudom képzelni, mennyi az a 3 50 tonna, de a kép szerint töméntelen mennyiség, kész szeméthegy. Nem messze tőle vadonatúj, még vakolatlan ház és orgonabokrok. Azt meg végképp nem tudom elképzelni, hogyan lehetséges, hogy egy falu területén öt éven keresztül valakik ennyi szemetet hordtak össze, és senki sem látta őket. Vagy igen, csak valami okból hallgatnak? Vagy nem hallgatnak, csak egyszerűen tehetetlenek? Én még emlékszem azokra az időkre, amikor a Csallóközben is számtalan helyen volt „sutyiban” kidobott szemét. A nemrég elhunyt Baranyai Lajos újságíró kolléga riportsorozatot is írt erről, fényképekkel dokumentálva a valóságot. Szerencsére a helyzet e tájon sokat javult, bár még mindig vannak, akik nem restellik a természetbe üríteni a szemeteszsákjukat. De nem mindenhol tehetik ezt büntetlenül, mert vannak olyan települések, ahol a lakosság bejelenti, ha ilyesmit történik. Nagyon tetszett nekem egy kisvideó, amit a Facebookon láttam. Az egyik faluban a polgármesteri hivatal alkalmazottai kivonultak a helyszínre, összeszedték az illegálisan odapakolt szemetet, és elfuvarozták az illegális szemetelő házához. Becsöngettek. Senki sem mutatkozott. A kapu is zárva volt. Ekkor fogták a szemeteszsákokat és felsorolva, hogy mi minden található bennük, a kerítés fölött szépen bedobálták az illető udvarára. Kemény, de bizonyára hatásos, vagyis jó megoldás, bólogatott szinte mindenki, akinek elmeséltem a látottakat. Persze volt olyan is, aki sajnálkozni kezdett, mondván, hogyan érezhette magát szegény ember, amikor hazament és ott találta a szemetet az udvarán. Nem a szemetet, válaszoltam erre, hanem a szemetét. Csak egy betű a különbség, de nagyon fontos. Hatalmas irodalma van a társadalmi kontrollnak nevezett jelenségnek. A közösségek felbomlásának egyik mutatója épp a társadalmi kontroll gyengülése. Egyszerűen mondva: csak magunkkal vagyunk elfoglalva, s egyre kevésbé figyelünk egymásra. Pedig bizonyított tény, hogy ahol működik a társadalmi kontroll, a bűnözés is alacsonyabb. Ha tudják, hogy bármikor megmozdulhat egy függöny, az zavarja a potenciális elkövetőket. A szemetelőket is. Hacsak nincsenek többségben. MENJÜNK BE! SIS-székház (Kotrha) MENJÜNK! MIELŐTT OK JÖNNEK KI VALAMIVEL SLOVEN'S KA INFORMÁLNÁ sujíba Trump utáni transzatlanti újraindítás FELEDY BOTOND Joe Biden első külföldi útja Európába vezetett. Ez részben a koronavírusnak is köszönhető, hiszen eddig nem utazott, másrészt viszont fontos diplomáciai jelzés is. A Fehér Ffáz új lakója komolyan gondolja, hogy Európa és az Egyesült Államok összefogására van szükség ahhoz, hogy a Kínával folytatott stratégiai versenyben érdemi erőt lehessen felmutatni. Az amerikai elnök először Londonban beszélt Boris Johnson miniszterelnökkel, majd a G7-ek találkozóján vesz részt. Ez a nyugati nagy gazdaságokat tömörítő platform szintén két év kihagyás után rendezi meg csúcstalálkozóját. Közben Biden még beugrik Windsorba is a királynőhöz. Ezután következik egy legalább ennyire izgalmas kontinentális túra. Először Brüsszelben a NATO-tagállamok állam- és kormányfői ülnek össze, hogy megvitassák a katonai szövetség dolgait, elsősorban az orosz és a kínai kérdést. Minden tagot a hozzá közelebb eső veszély izgat jobban, ezt kell közös mederbe terelni; és fontos az is, hogy az afganisztáni amerikai kivonulás utáni közel-keleti helyzetről beszéljenek. A NATO- csúcstalálkozók szintén gyakori helyszínei a kis félrevonulásoknak, a rövid bilaterális találkozóknak, amelyek jelentőségét bő másfél év koronavírusos videókonferenciázás után aligha lehet lebecsülni. Egész pontosan egy kellemes meglepetés ez az egész utazássorozat: a felelős vezetők végre egymás szemébe nézhetnek, és a diplomáciai játszmák visszatérhetnek abba a mederbe, ahol le is lehet játszani őket. Talán éppen ezért vállalta Biden, hogy Vlagyimir Putyinnal is személyesen találkozik a brüsszeli megálló után, Svájcban, egy a Genfi-tó partján álló kétszáz éves villában. Biden azon kevés hivatalban lévő vezetők közé tartozik, aki már komoly világpolitikai és emberismereti tapasztalatokkal érkezett meg az elnöki székbe. Hiszen a nyolc év alelnökösködés és a korábbi kongresszusi évtizedek alatt már bőven begyűjthette ezeket, és persze az egyéb bizalmas információkat. Putyint is pályája kezdete óta követi, és már korábban kritikusabb volt vele szemben, mint demokrata társai. Az a szándéka már a választási kampány során elhangzott, hogy a kínai nyomással szemben ő a szövetségesekkel együtt kíván fellépni. Ez jelenti a NATO-t, az EU-t és persze számtalan további szövetségest Ázsiában, melyek közül egynéhányat vissza kell hódítani a Trump-korszak után. Ez persze mindig szolgálja az amerikai gazdasági érdeket is, hiszen beindul a fegyverbiznisz, és a 21. században az amerikai IT-szereplők is így szerezhetnek újabb piacokat. Ha ez stabilitást hozhat és kiszámítható, altkor a szövetségesek hagyományosan el szokták fogadni ezt a csomagot: vagyis a stabilitásért a védelmi költségekben való közreműködést - ami még így is sokkal olcsóbb, az elmélet szerint, mintha mindenki maga védekezne, külön-külön. Erről fogunk tehát többet tudni akkor, amikor Svájcból felszáll az Air Force One az amerikai elnökkel. FIGYELŐ Hangágyúkkal a migránsok ellen Görögország kitart amellett, hogy hangágyúkat használjon a migránsok ellen a Törökországgal közös határán, és azokat nem uniós pénzből szerelték fel. „A rendőrségnek a maga módján kell intéznie a dolgokat” - ezt válaszolta Nótisz Mitarákisz görög bevándorlásügyi miniszter a belügyekért felelős uniós biztos bírálatára, aki a határvédelem furcsa módjának nevezte zajkeltő eszközök bevetését. Az Európai Bizottság június elején kért magyarázatot Athéntől. A mobilizált hangágyúk két teherautóra szerelve váiják, hogy bevessék őket az Évrosz határfolyónál, ahol ez szükségessé válik. A hatóságok erős hanghullámokkal veszik elejét, hogy a menekültek átkeljenek a folyón Törökországból. A készülékek 162 decibeles zajt keltenek, ami nagyjából harmadával hangosabb egy dübörgő sugárhajtóműnél. Az uniós biztos hangsúlyozta: az Európai Bizottság hangágyúkra nem adott pénzt a görögöknek, de egyébként anyagilag támogatja a görög határvédelmet. (MTI) Az óráján látni, hogy nagyon lefogyott Kim Dzsong Un Rossz bőrben van az északkoreai diktátor, egyebek mellett a méregdrága karórájának szíja árulja őt el. Úgy tűnik, hogy Kim Dzsong Un nagyon lefogyott az elmúlt időszakban - jelentette a dél-koreai székhelyű, de amerikai NK News hírportál. Elemzése arra hívta fel a figyelmet, hogy Kim IWC Schaffhausen Portofino márkájú svájci karórája, melyet mindig visel, a szokottnál jóval szorosabban volt húzva a csuklóján. A képeket az észak-koreai állami média tette közzé. Az NK News a kommunista vezetőről és a 12 ezer dolláros órájáról készített közelképeket összehasonlítva arra jutott, hogy a 37 éves Kim jó pár kilót leadott. Nagyon súlyos kórdós Titkosszolgálatok régóta figyelik az észak-koreai vezető súlyát azért, hogy ennek alapján is becsléseket fogalmazzanak meg az észak-koreai rendszer stabilitásáról. A Kim-család kórtörténetében ugyanis előkelő helyen állnak a szívbetegségek. A Bloomberg idézte Colin Zwirkót, az NK News egyik elemzőjét, aki hangsúlyozta, hogy a titkosszolgálatok azért érdeklődnek ennyire Kim súlya iránt, mert szeretnék tudni, mi zajlik a színfalak mögött, betegeskedik-e a vezető, és hogyan befolyásolhatja egészségi állapota a térség biztonságának alakulását. Ez különösen fontos annak tükrében, hogy Észak-Korea atomfegyverekkel rendelkezik. Mósfól mózsa diktátor A dél-koreai hírszerzés novemberben arról számolt be, hogy Kim körülbelül 140 kilogrammos lehet, és nagyjából 50 kilót hízott azóta, hogy 2011 -ben hatalomra került. Kim egészsége legutóbb tavaly volt téma, miután húsz napig nem jelent meg a nyilvánosság előtt, még a nagyapja, a néhai államalapító Kim ír Szén születésnapi emlékünnepségét is kihagyta. Az esetet követően a nemzetközi médiában hírek röppentek fel arról, hogy esetleg szívműtéten esett át, egyes amerikai lapok pedig arról írtak, hogy meghalt. Az észak-koreai vezető most is közel egy hónapig nem szerepelt az állami médiában, csak akkor jelent meg hír róla, amikor hétfőn részt vett az állampárt gazdasági ügyekben tartott ülésén. A fotók is akkor készültek. Észak-Korea gazdasága mélyrepülésben van a koronavírus-járvány, az amerikai szankciók és a Kínával folytatott kereskedelme csökkenése miatt. (MTI)
