Új Szó, 2021. június (74. évfolyam, 124-149. szám)

2021-06-07 / 129. szám

6 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. június 7.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Tüntetés a Diákvárosért Drónnal is támadtak Marib. A jemeni húszi lázadók által kilőtt ballisztikus rakéta csapódott be szombaton egy benzinkút közelében a kor­mányerők kezén lévő Marib vá­rosában, a támadásban legalább tizenhét civil ember meghalt, köztük gyerekek, és öt civil se­besültje is van a rakétacsapás­nak. Az áldozatok száma várha- | tóan emelkedni fog. Röviddel a rakétacsapás után a lázadók egy, robbanóanyaggal megpakolt drónnal is támadást hajtottak végre, és megsemmisítettek két rohamkocsit, amely a helyszínre érkezett, hogy elszállítsa a se­besülteket. (MTI) Az elnökről mondanak vélemény Mexikóváros. Megkezdődött vasárnap a félidős kongresszusi és helyhatósági választás Mexi­kóban, a voksolást sokan Andrés Manuel López Obrador államfő eddigi három hivatali évét érté­kelő referendumnak tartják. Nagyjából 93,5 millió szavazó dönthet a törvényhozás alsóhá­zinak 500 képviselői helyéről, 15 állam kormányzójának a sze­mélyéről és több ezer település helyhatóságáról. Obrador elnök 2018-ban földcsuszamlásszerű győzelmet aratott az elnökvá­lasztáson. Azóta jelentősen nö­velte az állam szerepét az ener­giaiparban, számottevően csök­kentette az állam addig saját magára fordított kiadásait, és az így keletkezett forrásokat a sze­gényebb rétegekre és infrastruktúra-fejlesztésre köl­tötte. Ezzel egyidejűleg viszont gyengítette a végrehajtó hatal­mat ellenőrző fékek és ellensú­lyok intézményes rendszerét, visszatérően bírálta a független testületeket, többek között a nemzeti bankot, ami miatt bírá­lói megkongatták a vészharan­got, hogy veszélyes hatalom­koncentráció megy végbe Mexi­kóban. (MTI) Sírgyalázók zsidó temetőben Bukarest. Ismeretlen tettesek 16 síremléket döntöttek le a dél­romániai Ploiesti városának zsidó temetőjében, a rendőrség sírgyalázásáért indított eljárást. Három sírkő összetört. A rend­őrség a tettesek azonosításáért nyomozást indított. Az újabb temetődúlás hírét Silviu Vexler, a romániai zsidó hitközség el­nöke és parlament képviselője tárta közösségi oldalán a nyil­vánosság elé. „Meggyaláztak egy zsidó temetőt, csaknem húsz sírkövet döntöttek le, vagy törtek össze. Már megint. Egyi­ke a legundorítóbb cselekede­teknek, ezúttal Ploiesti-ben. Milyen indítéka lehet valakinek síremlékeket tönkretenni, olyan emberek emlékét meggyalázni, akik nincsenek már közöttünk? A gyűlölet és butaság legundo­rítóbb, legképtelenebb formája ez: nem találok más magyará­zatot erre a bűncselekményre” - idézte az Agerpres a parlamenti képviselő bejegyzését. (MTI) Magyarországon nem óhajtanak kínai elit egyetemet (TASR/AP-feivétei) MTI-TUDÓSÍTÁS Budapest. A Fudan-üggyel kezdjük Magyarország visszafoglalását a hatalomtól - jelentette ki Karácsony Gergely főpolgármester szombaton a fővárosi Kossuth téren, a kínai Fudan Egyetem budapesti campusának létrehozása ellen meghirdetett demonstráción. Az ellenzéki miniszterelnök-jelölti előválasztáson induló politikus, a Párbeszéd társelnöke azt mondta: megállítják a IX. kerületbe tervezett Fudan-beruházást, és minden olyan ügyben kiállnak, amelyben a kor­mány a 99 százalék helyett az 1 szá­zalékos kiváltságos érdeket fogja képviselni. Karácsony Gergely kö­zölte: Magyarországon a legnagyobb probléma most a jelenlegi hatalom, amelynek nincs erkölcsi célja. „A Fudan-ügy a Fidesz végső és teljes erkölcsi öngyilkossága” - fo­galmazott a főpolgármester. Hozzá­tette, ez az ügy leleplezi, hogy „min­den szavuk hazugság”, „minden ra­gaszkodásuk értékekhez valójában csak ravaszkodás”, „számukra sem­mi sem szent”. Karácsony Gergely szerint a Fudan-ügy arról szól, „uralkodhatnak-e Magyarországon olyanok, akik a politikát uralkodás­ként fogják fel szolgálat, helyett”; „lehet-e az országban olyan kormány hatalmon, amelynek az országból csak a hatalom a fontos”. „A Fudan-ügy arról szól, hogy ez a tízmilliós kis ország végre dönthet-e a saját sorsáról, hogy leszünk-e igen­is szabad nemzet” - közölte. A fő­polgármester szerint a kínai egyetem ügye „a napnál világosabban mutatja, hogy ez a kormány a nemzet szuve­renitásán a saját szuverenitását, a sza­bad rablását érti”. Karácsony Gergely kitért arra is, a kormány nem él azzal a lehetőséggel, hogy a koronavírus-járvány által meggyötört Magyarországot, a ma­gyar társadalmat és gazdaságot az Európai Unió visszatérítendő támo­gatásával „húzza ki a gödörből”, mert nem akarnak eladósodni. Ugyanak­kor bármikor eladósodnak, ha „orosz vagy kínai érdekekben kell a magyar adófizetők pénzéből eladósodni” - mondta. A főpolgármester hangsú­lyozta, nem a kínai emberek és nem Kína ellen tüntetnek, bár „egy világ választ el minket”, amikor emberi jo­gokról, demokráciáról beszélünk. „De megvan nekünk a magunk baja a diktátorokkal” - fűzte hozzá. Karácsony kiemelte, a Diákváros miatt gyűltek össze, és azért, mert nem akarnak 500 milliárd forintból a ma­gyar adófizetők pénzén felépített kí­nai elit egyetemet. Hangsúlyozta, nem akarják, hogy Magyarországon a múlt újra és újra legyőzze a jövőt. „Nem akarunk kompország lenni, ki akarunk kötni biztonságban a nyugati parton” - fogalmazott. Karácsony Gergely arra kérte a tüntetőket, hogy vegyenek részt a Fudan Egyetemről indított konzultációban, az ellenzéki előválasztásban, támogassák az azon győztes jelölteket, jövő tavasszal je­lentkezzek szavazatszámlálóknak, majd jövő áprilisban az országgyűlési választáson menjenek el szavazni. Baranyi Krisztina (Momentum- DK-MSZP-Párbeszéd-LMP), Fe­rencváros polgármestere a Fudan Egyetemet közpénzből létrehozott magánvállalkozásnak nevezte, és ki­emelte: ők a Diákváros felépítésére szerződtek, mert az a magyar egye­temeken tanuló, vidékről felvett és rászoruló hallgatóknak épülne. „Kína még a saját trójai falovát is a mi pén­zünkön építi meg” - fogalmazott. Jámbor András, a tüntetés főszer­vezője, ellenzéki országgyűlési kép­viselőjelölt azt mondta: sok ilyen ap­ró tettre van szükség annak meggá­tolásához, hogy az adófizetők pénzé­ből és egy hitelből olyan elit egyete­met hozzanak Magyarországra, ame­lyen magyar diák valószínűleg nem fog tanulni, és amely „elszipkázza” a legjobb tanárokat a magyar egyete­mekről, közölte: megakadályozzák, hogy eltöröljék a Diákváros projek­tet. Bereczki Áron (Hallgatói Szak­­szervezet) közölte: „az országot el­adósító elit egyetem nem a miénk”, és sosem lesz az, mert kizárólag az elit érdekeit szolgálja. „Számunkra az elit egyetem illúzió, a mi valóságunk je­lenleg a Magyarországon tomboló válság” - jegyezte meg. A „Tüntetés a Diákvárosért, a Fi­desz ellen!” címmel meghirdetett tüntetés résztvevői a Kodály körönd és a Hősök tere között gyülekeztek, majd az Andrássy úton, az Erzsébet téren, az Akadémia utcán és a Szé­chenyi téren át vonultak a Kossuth térre. Joe Biden a demokratikus értékeket védi A transzatlanti szövetség fontosságát hangsúlyozta első európai útja előtt az amerikai elnök. Washington. A demokratikus ál­lamok transzatlanti szövetségének megerősítését hangsúlyozta első eu­rópai útja és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való csúcstalálkozója előtt Joe Biden amerikai elnök. „Közösen fogunk reagálni arra a fenyegetésre, amelyet Oroszország jelent az európai biztonságra az Uk­rajna elleni agressziója óta” - fogal­mazott az amerikai elnök a The Wa­shington Post napilapban helyi idő Az USA elnöke kiáll az emberi jogo­kért (TASR/AP-felvétel) szerint szombaton megjelent ven­­dégkommentáijában. „Nem férhet kétség ahhoz, az Egyesült Államok elkötelezett amel­lett, hogy megvédi demokratikus ér­tékeinket, amelyeket nem lehet elvá­lasztani az érdekeinktől” - jelentette ki. Hozzátette, hogy Putyin elnökkel való találkozóján is világossá fogja tenni, Washington, az európai orszá­gok „és a hasonló lelkületű demok­ráciák” kiállnak az emberi jogok és az emberi méltóság mellett. Joe Biden azt is megjegyezte, hogy az Egyesült Államok nem akar konf­liktust Oroszországgal. A cél egy olyan stabil viszony kialakítása, amelynek keretei között Washing­ton és Moszkva együttműködhetnek egyes kérdésekben, például a fegyverzet-ellenőrzésben. Áz amerikai elnök szerdán utazik Európába, részt vesz a G7-országok csúcstalálkozóján és a NATO- tagállamok értekezletén. A látogatás záróakkordjaként június 16-án Genfi­ben kétoldalú találkozón vesz részt Putyin orosz elnökkel. A találkozót élénk érdeklődés kíséri, mert az amerikai-orosz viszony a megfigye­lők szerint többéves mélyponton van. Vlagyimir Putyin pénteken úgy nyi­latkozott, arra számít, hogy pozitív lesz a csúcstalálkozó kimenetele. (MTI) Sok civil vesztette életét Netanjahu a felbujtás ellen Hlajszve. Az Ajejarvadi folyó deltájánál, Ranguntól 150 kilomé­terre északnyugatra fekvő Hlajsz­ve faluban számszeríjakkal, kata­­pulttal, vadász- és légpuskákkal, földműves eszközökkel felfegy­verkezett helyi lakosok szembe­szálltak a fegyverek után kutató katonákkal, akik őrizetbe vettek egy helyi közösségi vezetőt, és a szemük láttára megverték. A ka­tonák tüzet nyitottak rájuk. Ha valóban húsz halottja volt az összecsapásoknak, amint arról hírt adott a helyi média, akkor ez volt az elmúlt két hónap legsúlyosabb összetűzése Mianmarban a civilek és a karhatalmi erők között. A Po­litikai Foglyokat Támogató Egye­sület (AAPP) mianmari jogvédő szervezet legutóbbi összesítése szerint a február elsejei katonai puccs óta a biztonsági erők leg­alább 845 embert öltek meg, és öt­ezernél több embert vettek önké­nyesen őrizetbe. Mianmarban a hadsereg február elsején, a parlament megalakulása előtt pár órával vette át a hatalmat, őrizetbe véve a kormányzó Nem­zeti Liga a Demokráciáért (NLD) számos politikusát, köztük a Nobel-békedíjas Aung Szán Szú Kji államtanácsost, az ország ak­kori de facto vezetőjét. A puccs óta rendszeresek a tömegmegmozdu­lások, amelyek ellen a hadsereg egyre keményebben lép fel. A tün­tetők egy része csatlakozott a puccs elleni polgári engedetlenségi mozgalomhoz (CDM), míg mások fegyvert ragadtak, és beálltak az etnikai gerillaszervezetekhez, amelyeknek egy része támogatja a katonai hatalomátvétel elleni megmozdulásokat. (MTI) Jeruzsálem. Benjámin Netanja­hu, az izraeli átmeneti kormány ve­zetője szerint a szabad vélemény­­nyilvánítás nem uszítás. Hangsú­lyozta: megpróbálják erőszakosnak és a demokráciára veszélyesnek be­mutatni a jobboldalt Izraelben. A Haarec című izraeli újság hírportál­jának beszámolója szerint Netanjahu felszólította híveit, „ne féljenek ne­kimenni” az újságíróknak, akik sze­rinte baloldali propagandában vesz­nek részt. A Likud párt vasárnapi frakcióülésén kijelentette: ha meg­alakul a Bennett-Lapid kormány, azt nagyon gyorsan megdöntik. „Nem szabad a jobboldal kritikáját uszítás­nak, a baloldal bírálatát a szólássza­badság legitim cselekedetének tekin­teni. Ezzel megpróbálják a jobboldalt erőszakos és a demokráciára nézve veszélyes keretbe foglalni” - mondta más politikusok és különösen a jobb­oldali Jobbra párt parlamenti képvi­selői elleni fenyegetések fokozódása kapcsán. „Minden oldalon elítélünk minden felbujtást és erőszakot, még akkor is, ha mások hallgatnak, ami­kor tombol az uszítás ellenünk, mint szombat este is” - mondta Netanja­hu, utalva a Balfour utcai rezidencia mellett közel egy éve minden szom­bat este távozását követelő tüntetők­re. , Az ország történelmében és a de­mokrácia történetében a legnagyobb választási csalásnak vagyunk tanúi” - utalt a várhatóan hamarosan megala­kuló Lapid-Bennett kormányra. „Van néhány nyomozóm, akik még soha nem láttak ekkora átverést, az emberek becsapva érzik magukat - tette hozzá. - Lehetetlen befogni a szájukat, tilos letiltani a Facebook- és Twitter-fiókokat, hogy elhallgattas­sák a csaló kormány elleni kritiká­kat”-fogalmazott Netanjahu. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom