Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)

2021-01-28 / 22. szám

4 I RÉGIÓ 2021. január 28. lwww.ujszo.com Tíz ikerpár jött a világra tavaly a galántai kórházban ETraWl A galántai Svet zdravia kór­házban tavaly 1141 gyermek született, a legtöbb, 107, október­ben jött a világra. A megszületett babák közül 543 lány, 598 fiú. Tíz édesanya adott életet ikerpárnak. Öt esetben volt az édesanya ko­ronavírussal fertőzött. Mind­egyik szülés problémamentesen zajlott, a babák egészségesen születtek. A kislányok legtöbbj e a Viktória, a Lea és a Mia nevet kapta, a kisfiúk leggyakrabban a Filip, a Tamás és a Samuel nevet kapták. A galántai kórház szülé­szetén a kismamáknak lehetősé­gük van szülésfelkészítő tanfo­lyamot végezni és saját szüléster­vet készíteni. Tavaly 125 kisma­ma állított össze ilyen tervet a szakmai személyzettel. A szülé­szeten laktációs tanácsadás is működik, illetve oktatás folyik az újszülöttek ellátásáról. Hangsúlyt fektetnek a korai kötődésre és az úgynevezett „skin to skin” mód­szerre, ami azt jelenti, hogy a ba­bák megszületése után azonnal az édesanyjuk hasára teszik őket. Az osztályon az első perctől kezdve együtt lehetnek az újszülöttek az anyukájukkal. A kórházból lég­zésfigyelőt kölcsönözhetnek a szülők az első időszakra. (mb) Emberközeli natúrpark SOMOGYI KATALIN Szlovákia első natúrparkjává válhat a Csallóköz. A közel­múltban megalakult Csallóköz Natúrpark Polgári Társulás ezt tűzte ki cóljául. SOMORJA Gyakran és különböző fórumokon volt szó arról, hogy jó lenne, ha a Szi­getközben már évek óta létező natúr­park természetes módon a Csalló­közben is folytatódna. Minden alka­lommal elhangzott az is, hogy ez csak elhatározás, eltökéltség és összefo­gás kérdése, hiszen bár Szlovákiá­ban nincs jogszabály, mely a natúr­parkok kialakításának jogi keretet adna, „ami nem tiltott, az engedélye­zett” alapon nincs akadálya annak, hogy megvalósuljon az elképzelés. „Évek óta próbálkozunk az önkor­mányzatokkal egy kistérségi össze­fogást létrehozni, ugyanakkor Pető Péterrel, a Szigetköz Natúrpark és a Magyar Natúrpark Szövetség elnö­kével már voltak közös aktivitásaink a határokon átívelő együttműködés terén. Egy erről a témáról tartott elő­adása után, több polgármester is je­lezte, hogy jó ötletnek tartják ezt a fajta összefogást, és szeretnének ezen a vonalon együttműködni. Ez adta az impulzust” - mesél a kezdetekről Hervay Rozália, Nagyszombat me­gye képviselője és a polgári társulás alapításának a kezdeményezője. A polgári társulás létrehozásával a csal­lóközi lett a Kárpát-medencén belül az első Magyarországon kívül be­jegyzett natúrpark. Projektekre várva Eddig 16 község és 2 civil szerve­zet kérte tagsági felvételét. Tuba La­jos elmondta, a társulás összehangol­ja a saját és a települések fejlesztéssel kapcsolatos elképzeléseit. Reális, emberközeli ötleteket és projekteket várnak a társulás alapítói, amelyek fejleszthetik a régiót és egyben mun­kalehetőségeket is teremtenek a he­lyieknek. Olyan projekteket, ame­lyeket egyedül nem, de közös össze­fogással megvalósíthatók lesznek. Nem utolsósorban mint polgári tár­sulásnak, több lehetőség kínálkozik pályázati pénzek elnyerésére, a kü­lönböző uniós forrásokból, a határo­kon átívelő együttműködés kereté­ben. 800 éves tölgy „Van egy 800 éves tölgyfa a Dé­­kány erdészház közelében. Ez lett a natúrpark szimbóluma. Nem messze ettől a tölgytől az alakuló gyűlés em­lékére elültettünk egy fiatal tölgyet és szeretnénk, ha a Natúrpark Polgári Társulás is legalább olyan hosszú életű lenne, mint az állhatatos tölgy” - mondja ismét Tuba Lajos. Az első körben Somorja, Bacsfa, Nagyszarva, Vajka, Doborgaz, Nagybodak, Felbár, Gelle, Csalló­­köznádasd, Baka, Bős, Csiliznyárad, Szap, Medve, Kulcsod és Csicsó kér­te tagfelvételét, de az alapítók várják további önkormányzatok, civil szer­vezetek, illetve vállalkozók jelentke­zését. Minél több település válik a társulás tagjává, annál összehangol­­tabban lehet megvalósítani a terve­ket, elképzeléseket. Magánszemé­lyek a hamarosan megalakuló Natúr­park Baráti Kör tagjai lehetnek, a tag­ság egyetlen feltétele, hogy tevéke­nyen segítsék a társulás működését, illetve a tagok részt vegyenek a bri­gádmunkákban. Hervay Rozália és Tuba lajos (Somogyi Tibor felvétele) Szigetközzel közösen „Szerénytelenség nélkül mondha­tom talán, hogy elég sok közünk volt a Csallóközi Natúrpark létrejötté­hez. Évekkel ezelőtt javasoltam Tuba Lajosnak a megalakítását. Tapasztalatokat gyűjtöttek nálunk a szigetközi natúrpark elindulása után, az itt összeállított anyagokat is felhasználták az induláshoz. Mi örömmel segítettünk a koronavírus ideje alatti online közgyűléseken is. Külön öröm, hogy Somorja - Mo­sonmagyaróvár testvérvárosa - megalapítója volt a Csallóközi Na­túrparknak és szervezetének. Az együttműködés - remélhetőleg már nem csak online térbe - még szo­rosabbra fűzhető a jövőbeni pályá­zati lehetőségeket is kihasználva a Duna két oldalán” - mondta Pető Péter, a Szigetköz Natúrpark Egye­sület elnöke. 884 gyerek született Dunaszerdahelyen Húsz év alatt több mint ezerrel csökkent Dunaszerdahely lakossága 22 733 lakossal zárták 2020-at Dunaszerdahelyen (A szerző felvétele) DUNASZERDAHELY Tavaly 882 szülést vezettek le a dunaszerdahelyi kórházban, ahol koronavírusos kismamák­ról is gondoskodtak az egész­ségügyi dolgozók. 461 kisfiú és 423 kislány szü­letett a Svet zdravia hálózat kór­házában, két anyuka ikreket ho­zott a világra. Jana Fedáková, a kórházhálózat szóvivője közöl­te, hogy júliusban született a legtöbb gyerek, 88. Tavaly a So­fia, Anna és a Zoé volt a legnépszerűbb lánynév a kór­házban, a fiúk közül a Dávid, az Adám és a Bence volt a leggya­koribb. Fedáková közölte, hogy az év folyamán négy Covid­­fertőzött anyuka kapott ellátást az osztályon. 2020-ban közel 50-nel keve­sebb baba született Dunaszerda­helyen, mint egy évvel koráb­ban. 2019-ben ugyanis 925 szü­lést vezettek le az osztályon, amire a korábbi öt évben nem volt példa. A kórházhálózat szó­vivője emlékeztetett, hogy Du­naszerdahelyen kedvező jár­ványügyi helyzetben szülés­előkészítésen vehetnek részt a kismamák, különféle szolgálta­tásokkal igyekeznek számukra kellemesebbé tenni a kórházi légkört, és a gyermek otthoni el­látását is segítik, légzésfigyelő monitorokat kölcsönöznek a fi­atal szülőknek. (béva) KISS BARTALOS ÉVA Annák, Dávidok és Dánielek népesítik be majd a csallóközi városokat. 2020-ban ezek voltak a legnépszerűbb nevek a régióban. A népesség tavaly is változatosan alakult. 22 733 lakossal zárták 2020-at Du­­naszerdahelyen, 3 5-tel csökkent a város lakossága. „A csökkenés fo oka, hogy tavaly 277 dunaszerdahelyi la­kos hunyt el, az újszülöttek száma pe­dig mindössze 186 volt. Az elhalálo­zások száma 2020-ban az egy évvel korábbi rekordot is meghaladta” - ol­vasható a városi hivatal honlapján. Tavaly 533-költöztek be, 477-en pe­dig el a városból. A lakossági sta­tisztikából kiderül, hogy húsz év alatt mintegy 1150-nel csökkent a hivata­losan bejelentett személyek száma. Bősön az év végén 5102 lakost tartottak nyilván a városi hivatalban, de rajtuk kívül még legalább kétszá­zan élnek a városban nem hivatalo­san, vagyis állandó, vagy bejelentett lakhely nélkül. 2020-ban 196 új la­kos jelentkezett be a városi hivatal­ban, és 55 újszülöttel gazdagodott a közösség, viszont 85 lakos elhunyt. Somorján alig változott a lakosok száma az elmúlt évben, Sármány Er­vin a városi hivatal vezetője közölte, hogy 2020 végén 13 484 lakosa volt Somorjának, 32-vel több, mint egy évvel korábban. A natalitás és mor­talitás aránya negatív, 105 lakos el­hunyt, de csak 88 született. Hivata­losan 279-cel nőtt a helyiek száma, de 1300 és 1500-ra becsülik azok­nak a számát, akik nem hivatalosan élnek a városban. Az önkormányzat például az oktatás elérhetőségével motiválja az új lakosokat, hogy je­lentkezzenek be állandó lakhelyre. „Helyszűke miatt nem tudjuk fel­venni a nem bejelentett lakosok gyerekeit óvodába, iskolába. Váro-Somorján az oktatással motiválják a városba költözőket, az ingatlanárak nehezítik a fiatal családok helyben tartását. sunkban nem annyira jellemző a fi­atalok elvándorlása, ha mégis, ak­kor az főleg a családi házak ára mi­att lehet, mivel azok rendkívül drá­gák. A környékbeli falvakban a csa­ládi házak olcsóbban elérhetőek” - jegyezte meg a hivatalvezető. Nagymegyeren csökkent tavaly a lakosság száma, többen költöztek el a városból, mint ahány új lakó ér­kezett, és többen hunytak el, mint ahány újszülöttet köszönthettek. 121 lakó költözött a városba, 144-en viszont elköltöztek, 66 gyerek szü­letett és 96 lakos hunyt el. Az év vé­gén 8378 lakosa volt Nagymegyer­­nek. A lakosság számának alaku­lásában eltérő tendenciák figyelhe­tők meg a városokban, a névadás szempontjából azonban egysége­sebb a kép. A lánynevek közül az Anna volt a legnépszerűbb Dunaszerdahelyen, Bősön és Nagymegyeren is ezt a nevet adták a leggyakrabban a kis­lányoknak. A fiúnevek közül a Dá­vid és a Dániel vezet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom