Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)
2020-11-20 / 269. szám
4 I RÉGIÓ 2020. november 20. I www.ujszo.com Nem írhatunk le bárkiről bármikor bármit NÉMETI RÓBERT Az olykor ártalmatlannak tűnő, jobbára a közösségi oldalakon megosztott álhírek miatt bárki bajba kerülhet. A koronavírussal kapcsolatos hoaxok vagy álhírek valótlan információkra épülnek, tudatos terjesztésüket a törvény bünteti. Lázár Tamás kassai ügyvédet kérdeztük. KASSA Mennyire gyakoriak az álhírek terjesztése miatt tett feljelentések, illetve bírósági eljárások? Mindenek előtt tisztáznunk kell, hogy mit követ el az, aki álhírt, tehát valótlan állítást terjeszt. Szlovákiában is biztosítottak az alapvető emberi jogok, és ezen alapvető emberi jogok közé tartozik a szólásszabadsághoz való jog is. Természetesen a szólásszabadság sem határtalan, nem mondhatunk vagy írhatunk le bárkire bármikor bármit. Ebből adódik a kérdés, hogy hol van a szólásszabadságom határa? Leegyszerűsítve, a szólásszabadsághoz való jog határa ott van, amit átlépve már mások egyéni jogaiba vagy a társadalmunk közös érdekeibe ütköznék bele. Az egyéni érdekeinket leginkább magunknak kell védenünk. Elsősorban úgy, hogy civil keresetet nyújtunk be a bíróságra azzal szemben, aki a valótlan állításaival megsérti a személyiségi jogainkat, tehát például a becsülethez vagy a jó hírnévhez való jogainkat. A személyiségi jogokat legfőképp a 40/1964 számú törvény, azaz a polgárjogi törvénykönyv 11. paragrafusa szabályozza. Amikor egy álhír terjesztésének káros hatása, az egyénre való tekintettel elér egy bizonyos szintet, azt már a jogrendünk szabálysértésnek minősíti. Például a 372/1990 számú törvény (a szabálysértésekről szóló) 49 paragrafusának 1 cikkelye a) pontja szerint: „Szabálysértést követ el az, aki más becsületét csorbítja úgy, hogy azt megsérti vagy belőle gúnyt űz.” Hozzá kell tennem, hogy becsületsértés miatti szabálysértési eljárásnak csak magánindítványként van helye, tehát az illetékes szervek, leginkább a járási hivatal, csak akkor fognak eljárni, ha a sértett azt indítványozni fogja. Ezért a szabálysértésért 33 euróig terjedő bírságot lehet kiszabni. Valótlan hír terjesztésével kapcsolatosan az követi el a legsúlyosabb jogsértést, aki rémhírterjesztés bűncselekményét követi el, ami 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A rémhírterjesztés bűntettéről a 300/2005 számú törvény (a büntető törvénykönyv) 361. paragrafusa rendelkezik. A személyiségi jogi civil perek eléggé gyakoriak, viszont a rémhírterjesztés bűncselekménye miatt indított büntetőjogi eljárások már kevésbé. Ilyen pereket leggyakrabban azokkal szemben indítanak, akik alaptalanul bombát jelentenek be valahol. Milyen veszélyeket rejt az álhírek terjesztése? Azt hiszem, ezt a kérdést alkotmányos szempontból a legjobb megközelíteni. A Szlovák Köztársaság egy demokratikus jogállam, amiben az államhatalom a polgároktól ered, akik azt leginkább a választott képviselőiken keresztül gyakorolják. Ez persze csak akkor működhet jól, ha a polgárok igaz információk alapján válasszák meg a képviselőiket, hisz az általuk hozott törvények fogják szabályozni mindennapi életüket. Tehát alkotmányjogi szempontból nagyon veszélyes, mert az álhírek texjesztése rombolja alkotmányos rendszerünk alapjait. Mi a helyzet a koronavírussal kapcsolatos álhírekkel? A helyzet eléggé aggasztó. A legnagyobb felháborodást köreinkben sajnos egy kassai ügyvédnő okozta. Nem volt hajlandó a kassai bíróságon felvenni az arcmaszkot, mondván, hogy a maszkviselési kötelezettség jogtalan intézkedéseken alapul. Hajthatatlan volt, ezért a Kassa-LázárTamás környéki Járásbíróság bírája kivezette az épületből. Máskor ugyanez az ügyvédnő telefonon utasította és tanácsokkal látta el telefonon keresztül egy ügyfelét, aki épp szülni készült. A kismama sem volt hajlandó maszkot viselni, és nem abszolválta a koronavírustesztet sem. Veszélybe sodorta ezzel a kórház többi páciensét és az egészségügyi dolgozókat, orvosokat, nővéreket, mindenkit. A Szlovák Ügyvédi Kamara mind a két esettel foglalkozik, és valószínűleg fegyelmi eljárást fog indítványozni az ügyvédnő ellen. Ezzel kapcsolatban legutóbb Ján Mazák (a Bírói Tanács elnöke), szavai fogtak meg, aki egy írásában a Covid-19 világjárványával kapcsolatban azt irta: „Az adott körülmények között a jogi okoskodás olykor talán olyan célszerű, mint halottnak a kabát.” És milyen igaza van! Jelenleg az orvostudományra van szükségünk és nem okoskodó jogászokra. Bár ügyvéd vagyok, de ha a Közegészségügyi Hivatal szakemberei azt mondják, maszkot kell viselni, mert az segít, akkor bizony felveszem, és nem fogok azzal foglalkozni, hogy ezt a kötelességet vajon jogilag kifogásolhatatlan módon rótta-e ki rám a Közegészségügyi Hivatal vagy sem. Szerintem ezt a jogi vitát, nagy valószínűséggel, egyébként is csak az Alkotmánybíróság fogja végérvényesen eldönteni. Addig is, hallgassunk az orvosokra, a tudósokra, és hordjunk maszkot! Milyenek a tapasztalatok idehaza és a nagyvilágban? Külföldön talán Dr. Andrew Wakefield brit orvos esete a legismertebb. Tőle ered az a tévhit, hogy a gyerekeknek beadott védőoltások autizmust okoznak. Kiderült ugyanis, hogy az 1998-ban publikált tanulmányának eredményeit, melyben párhuzamot vont a védőoltások és az autizmus között, egyszerűen meghamisította. Ezért kizárták a Brit Orvosi Kamarából és Nagy Britanniában már nem praktizálhat. Büntetőjogi eljárás tudtommal nem indult ellene. Szlovákiában legutóbb abban az ügyben indítottak eljárást, amikor egy fiatal férfi Nagyszombat megyéből azt állította a közösségi médiában, méghozzá százszázalékos bizonyossággal, hogy a sógornője ismerősénél 1000 eurót kínáltak, ha az elhunyt nagymamája halotti bizonyítványába beírhatják, hogy a koronavírus okozta a halálát. Állítása komolyságát próbálta fokozni és kijelentette, nyugodtan felkeresheti a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség, aNAKA is. Nagyon nagy meglepetésére a NAKA valóban felkereste és kihallgatta. Ott már azt állította, hogy erről az esetről csak közvetetten szerzett tudomást, és semmi többet nem tud róla mondani. Úgy tudom, büntetőjogi eljárás indult ellene, ami még nem zárult le. Büntethető a virtuális térben történő álhírterjesztés? A virtuális szférában is ugyanúgy sérthetünk személyiségi jogokat, követhetünk el szabálysértést vagy bűncselekményeket, mint levélben vagy szóban. Tehát igen, megbüntethetnek. Ha valaki például szándékosan oszt meg egy rémhírt a közösségi hálón úgy, hogy tudomása van a rémhír valótlanságáról és arról, hogy ez a hír komoly nyugtalanságot kelthet társadalmunk bizonyos csoportjában, akkor bizony ez a személy is a rémhírterjesztés bűntettét követi el. Ilyenkor nem igazán releváns, hogy ki ötlötte ki a rémhírt. Itt a terjesztésen van a hangsúly. Borászati-szőlészeti szakmai központ épül Muzslán BUCHLOVICS PÉTER Az új laboratóriumban a bor 40 féle paraméterót tudják majd vizsgálni, a digitális hálózattal és több mérőállomással működő meteorológiai központ pedig a szőlőbetegségek előfordulására is figyelmeztet. MUZStA Nyertes uniós pályázat alapj án 3 09 ezer eurós beruházásra készülnek a községben, az ország egyik legjobb borvidékén. Jövőre borászati-szőlészeti szakmai központ és borlaboratórium létesül a falu központjában található, felújításra váró épületben. Szolgáltatóház Ez tulajdonképpen egy szolgáltatóház lesz és egy regionális szakmai bázis a szőlészek és borászok számára - mondta el lapunknak Farkas Iván, Muzsla polgármestere. A felújított épületben borászati eszközöket és kellékeket is árulnak majd, a borlaboratórium pedig nemcsak az egész muzslai és párkányi borkörzetet, hanem még a magyarországi, kesztölci, nyergesújfalui, ÉszterFarkas Iván és Mészáros Béla gom környéki borászokat is kiszolgálná. „Ez egy roppant fontos szakmai kitörési pont. Környékünk a szőlő minősége és a termelt borok alapján Szlovákia legkiválóbb termesztői körzete, lényeges tehát, hogy a kistermelők, a kézműves borok előállítói és a kisebb pincészetek is be tudják majd vizsgáltatni a boraikat, mert eddig erre Pozsonyban vagy Budafokon volt csak lehetőségük” - taglalta a részleteket a polgármester. Farkas Iván hozzátette, a felújítandó épületben rendszeresen tartanak majd előadásokat, továbbképzéseket, szakmai konferenciákat is, ebbe a térség borászait és szőlészeit is bevonják. Korszerű, megfizethető Az épületben nemcsak a borlaboratórium nyújt majd speciális szolgáltatást, hanem az időjáráselőrejelző hálózat is, amelynek itt lesz a digitális, számítógépes központja. A rendszer a leggyakoribb szőlőbetegségekre is figyelmeztetni fog, telefonos alkalmazással és interneten keresztül is, így a szőlősgazdák tudni fogják, mikor, mi ellen kell védekezniük, mikor kell permetezni stb. A mérőállomásokat a szlovákiai oldalon öt, a magyarországi oldalon három helyre telepítik. A projektbe mindenképp bevonják a bátorkeszi szőlészeket, borászokat is, mert ott tömeges az igény az efféle szolgáltatásra. „Az időjárási értékekből és mérésekből egy adatbázist állítunk össze. Ez hosszú távon is megmutatja, hogy például Muzslán milyen az éghajlat, A leendő központ mennyi a napos órák száma egy évben és hasonlók. Ami szintén fontos információ lehet a borászoknak és a szőlészeknek. A laboratóriumban pedig tudományos módszerekkel a bornak több mint 40 paraméterét lehet kimutatni, ezek segítenek a borászoknak abban, hogy hogyan kezeljék tovább a boraikat” - mondta el az Új Szónak Mészáros Béla önkormányzati képviselő, a projekt munkatársa. Az új központból számítógépre és okostelefonra is kaphat értesítést minden borász, e-mailt és elemzést a saját boráról és az aktuális termesztési teendőkről. Mészáros hozzátette: a nyertes Interregpályázat egyelőre nyolc mérőállomás üzemeltetését és kihelyezését teszi lehetővé, de a későbbiekben ez bővíthető, miként a digitális rendszer is. A szolgáltatások árait egy kistermelő, háztáji borász is ki tudja fizetni - fogalmaztak a sajtótájékoztatón. A muzslai központ jövő őszre készül el. A projekt magyarországi partnere a kesztölci Szivek Pincészet. Ok 30 ezer eurós támogatással újítják fel a saját borházukat, ahol a bevizsgálandó mintákat hűtőkben tárolják majd, valamint egy konferenciatermet is kialakítanak. A kesztölciek a magyarországi oldalon gyűjtik össze a bormintákat, és a tervek szerint heti rendszerességgel szállítják át ezeket Muzslára, bevizsgálásra.
