Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)
2020-10-22 / 245. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. október 22. I www.ujszo.com RÖVIDEN Beperelték a szaúdi trónörököst Washington. Beperelte Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörököst egy amerikai bíróságon a meggyilkolt Dzsamál Hasogdzsi kormány kritikus szaúdi újságíró felesége, aki szerint a trónörökös rendelte el félje meggyilkolását. A pert a Hasogdzsi által alapított Demokrácia az Arab Világnak Most nevű amerikai szervezettel indította. A keresetet a szaúdi trónörökösön kívül további 20 társával szemben nyújtották be. Hasogdzsit 2018 októberében gyilkolták meg Szaúd-Arábia isztambuli fökonzulátusán, ahová azért ment be, hogy elintézze a szükséges papírmunkát, hogy összeházasodhasson török állampolgárságú menyasszonyával, Hatice Cengizzel. (MTI) Újabb alagút a Gázai övezetből Tol-Aviv. A Gázai övezetet Izrael területével összekötő alagutat fedeztek fel - közölte az izraeli hadsereg. A legutóbbi ilyen alagutat bő egy éve találták meg. Johanthan Conricus alezredes, az izraeli hadsereg szóvivője szerint a „terroralagutat” földalatti észlelőrendszerrel felszerelt fal segítségével fedezték fel. A szenzorokkal ellátott 65 km hosszú vasbeton akadályt jelenleg a palesztin övezet körül telepítik, hogy megakadályozzák a szélsőségesek átjutását Izrael területére. A Gázai övezet déli részén található Hán-Júniszból kiinduló járatot beomlasztják. A betonnal megerősített alagút több tucat méterre benyúlt Izrael területére, de nem jelentett veszélyt a zsidó településekre. (MTI) Csíkszereda kőt vezetője ártatlan Marosvásárhely. A Marosvásárhelyi T áblabíróság jogerősen felmentette a romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA) vádjai alól Ráduly Róbertét, Csíkszereda polgármesterét és Szőke Domokost, Csíkszereda alpolgármesterét. Ráduly Róbertét 2015 júniusban a DNA háromrendbeli hivatali visszaéléssel és összeférhetetlenséggel, Szőke Domokost pedig négyrendbeli hivatali visszaéléssel és okirat-hamisításra való felbujtással vádolta meg. Perük több mint 5 éven át húzódott. (MTI) Kirgiz válság: új választást írtak ki Biskek. December 20-án ismétlik meg Kirgizisztánban a parlamenti választást - jelentette be a kirgiz választási bizottság, amely a tömeges tüntetések hatására korábban érvénytelenítette az októberi voksolás eredményét. Szooronbaj Dzsejenbekov államfő múlt csütörtökön a tüntetések nyomására lemondott hivataláról. Ideiglenes jelleggel Szadir Zsaparov nemrég megválasztott miniszterelnök vette át az államfői teendőket. A parlamentnek az elnökválasztásra is időpontot kell majd kitűznie. (MTI) Felszámolt iszlamista csoportok A nemzetgyűlés előtta képviselők egyperces csenddel tisztelegtek Samuel Paty emléke előtt. Tegnap este a Sorbonne Egyetemen Emmanuel Macron részvételével állami megemlékezésen búcsúztatták a tanárt, akinek a legmagasabb francia kitüntetést, a Becsületrendet adományozza a francia állam. (TASR/AP) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Újabb iszlamista szervezet felszámolását jelentette be a francia államfő. Emmanuel Macron közölte, a kabinet határoz a palesztinbarát Cheikh Yassine közösség feloszlatásáról, mert az iszlamista csoport közvetlenül érintett Samuel Paty tanár meggyilkolásában. A történelemtanárt azért gyilkolta meg és fejezte le október 16-án egy csecsen iszlamista Párizs közelében, mert a szólásszabadságról tartott óráján Mohamed-karikatúrákat mutatott a diákoknak. „További ilyen jellegű döntések lesznek a következő napokban és hetekben egyesületeket és csoportokat illetően” — mondta a köztársasági elnök Párizs egyik északi elővárosában, Bobignyban. A Cheikh Yassine kollektíva vezetője Abdelhakim Sefrioui iszlamista prédikátor, aki rögzítette az interneten terjesztett videót, amelyben Sámuel Paty egyik tanítványának apja a tanár ellen uszít, mert istenkáromlással vádolja. Paty a Párizstól 50 kilométerre lévő Conflans Saint-Honorineban lévő középiskola oktatója volt. Gérard Darmanin belügyminiszter korábban már bejelentette a Kollektíva a Franciaországi Iszlamofóbia Ellen (CCIF) nevű szervezet és a szalafisták által alapított Baraka City humanitárius egyesület feloszlatását. Abdelhakim Sefrioui és az apa is előzetes letartóztatásba került további 14 emberrel együtt. Közülük hatot, az elkövető hozzátartozóit kedd este elengedték a nyomozók, tíz ember kihallgatása folytatódott. Az apával a csecsen támadó közvetlenül is felvette a kapcsolatot, hogy megtudja, pontosan mi hangzott el a tanórán a karikatúrákkal kapcsolatban. A két férfi közötti üzenetváltásokat nem hozták nyilvánosságra a nyomozati források, de a France2 közszolgálati televízió értesülése szerint az apa nem buzdította a csecsen iszlamistát támadásra, ő pedig nem osztotta meg vele merénylettervét. Az apa a lánya elmondása alapján állított dolgokat a tanárról. Utóbb kiderült, hogy a lány, aki nem volt jelen a szólásszabadságról tartott tanórán, valótlanságokat állított az apjának Sámuel Patyról, aki pedig a videófelvétel miatt rágalmazásért feljelentést tett a rendőrségen. Támadója négy nappal később, múlt pénteken végzett vele a nyílt utcán a középiskola közelében. A francia kormány a pénteki támadást követően akciótervet jelentett be az iszlamista körökhöz és személyekhez közel álló egyesületek és szervezetek ellen. A belügyminiszter szerint a hatóságok a héten 51 muszlim szervezetet világítanak át, és várhatóan közülük többet feloszlatnak. Vírusvédelemből magyar űrprogramra Önfényezés 35 ezer dollárért Tovább apasztja a magyar kormány a koronavírusjárvány miatt létrehozott Gazdaságvédelmi Alapot. A kasszából kivett 1 milliárd forintot, hogy támogassa a magyar űrtevékenységet. Budapest. Legutóbb 132,35 milliárd forintot csoportosított át a kormány, így összesen már 2023 milliárd felett jár a kiadási oldal. A legnagyobb pénz a nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli miniszter kapja tőkeemelésre, pótbefizetésekre, beruházásokra. A legérdekesebb tétel: 1 milliárd forintot kapott a külgazdasági és külügyminisztérium űrtevékenységgel kapcsolatos finanszírozásaira is. Utóbbi alighanem azzal függ össze, hogy a kormány szeretne ismét magyar űrhajóst elkönyvelni, de erre még alighanem várni kell. Az a cél, hogy 2024—2025-re egy magyar kutatóűrhajós kezdhessen el dolgozni a Nemzetközi Űrállomáson. Szijjártó Péter külügyminiszter tavaly decemberben, Moszkvában állapodott meg Dmitrij Rogozinnal, a Roszkoszmosz orosz űrkutatási vállalat igazgatójával magyar-orosz űrkutatási projektek indításáról, valamint a 2024-2025-ben a Nemzetközi Űrállomásra felküldendő magyar űrhajós kiválasztásának és kiképzésének megkezdéséről. Viszont még augusztusban sem sikerült tető alá hozni azt a megállapodást, amelyet a magyar és az orosz fél kötne egy magyar űrhajós fellövéséről. Nemcsak a kiválasztási folyamat hosszú, de a költségek is elszállhatnak. A várható költségre vonatkozóan az orosz ügynökség azt felelte: nehéz megbecsülni az összeget, mert nagyban függ az űrállomáson végrehajtandó programtól. Tavaly novemberben Szijjártó azt nyilatkozta, a 3 éves magyar űrprogram 7-10 milliárd forintot emésztene föl. A Roszkoszmosz válaszaiból pedig az is kiderül: a tudományos program jelentősen megdobhatja az árat. A végösszeg ennek alapján akár 20 milliárd fölé is kúszhat. Az eddigi egyetlen magyar származású űrturista, Charles Simonyi 2007-ben és 2009-ben járt a Nemzetközi Űrállomáson. O saját pénzéből a két útért mintegy 60 millió dollárt (mai áron 18 milliárd forintot) fizetett. A Roszkoszmosz vezetője, Dmitrij Rogozin tavaszi nyilatkozatából ráadásul az is kiderült: az oroszok ennél lényegesen olcsóbban nem tudnak űrutazást biztosítani. Egyébként idén májusban volt az első és mindeddig egyetlen magyar űrrepülés 40. évfordulója. Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov 1980. május 26-án indult a Szojuz-36 űrhajó fedélzetén a Szaljut-6 űrállomásra, ahol a magyar űrhajós orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési és erőforrás-kutatási kísérleteket hajtott végre. (SZER, Nszava) Budapest. Újabb politikai lobbistát fogadott fel a magyar állam az Egyesült Államokban. Tízmillió forintnak megfelelő 35 ezer dollárért szerződött egy kommunikációs céggel az amerikai magyar nagykövetség azért, hogy megjelenést biztosítson vezető magyar politikusoknak amerikai médiumokban. A szerződést egy David Reaboi nevű személlyel, a Strategie Improvisation nevű kommunikációs cég igazgatójával írták alá, hogy az „pozitív médiamegjelenést generáljon Magyarország számára, és szembeszálljon a negatív médiamegjelenésekkel.” Nem ez az első alkalom, hogy a magyar állam lobbistákat fizet meg ilyen tevékenységért az USA-ban. 2018-ban az Átlátszó oknyomozó portál számításai szerint összesen 970 millió forintot költött Magyarország e célra. (SZER) Prajuth Csan-Ocsa, Thaiföld miniszterelnöke tegnap bejelentette, a bangkoki tömeges tiltakozás megállítására hozott rendkívüli intézkedések felfüggesztésére készül. „Mihamarabb feloldom a bangkoki rendkívüli állapotot, hacsak nem történnek erőszakos cselekmények. Vissza kell lépnünk a sikamlós lejtőről" - mondta. A thai kormány egy hete hozott rendkívüli intézkedéseket, betiltotta a négy főnél népesebb politikai összejöveteleket, ami azután emberek tízezreit késztette utcai tüntetésekre. Már 3 hónapja folynak Prajuth lemondását és a király hatalmi jogkörének korlátozását követelő demonstrációk, (tasr/ap) Makacs karabahi harcok Jerevén/Baku. Az örmény védelmi tárca arról adott hírt, hogy a hegyi-karabahi hadsereg lelőtt egy azeri harci repülőgépet, amit Bakuban azonnal tagadtak, de abban egyetértenek a felek, hogy a harcok folytatódnak az enklávéban. Susan Sztepanján, az örmény védelmi tárca szóvivője szerint az 1994-es hegyi-karabahi háború után meghúzott tűzszüneti vonal déli részén lőtték le az azeri gépet. Bakuban hamis hímek minősítették az örmény állítást. A Hegyi-Karabahban és környékén szeptember végén kirobbant konfliktus kezdete óta sokadszor fordul elő hasonló helyzet, amikor az örmények lelőtt azeri harci gépről, drónról adnak hírt, amit Baku rendre cáfol. Általában jellemző az ottani helyzetre, hogy mindkét fél saját hadi sikereit domborítja ki, kisebbítve a másikét. A közölt információkat független forrásból szinte lehetetlen ellenőrizni. Az azeri védelmi tárca tegnapi tájékoztatása szerint az enklávéban kedden egész éjszaka folytatódtak különböző intenzitású harcok az arcvonal agderini, fizulidzsebraili és gubadlini szakaszán. Baku 3 tüzérségi löveg, néhány aknavető és három, örmény katonákat szállító teherautó megsemmisítéséről adott hírt, leszögezve, hogy az azeri hadsereg „ellenőrzése alatt tartja az operatív helyzetet az arcvonal teljes mentén”. A harcok szeptember 27-én újultak ki Hegyi-Karabahban. Ázerbajdzsánban és Örményországban hadiállapotot vezettek be, mozgósítást rendeltek el. Jereván és az egyes jelentések szerint Törökország támogatását élvező Baku orosz, illetve nemzetközi közvetítéssel kétszer is, október 10-től, majd október 17-től kezdődő humanitárius tűzszünetben állapodott meg a foglyok és a halottak kicserélése érdekében, de a fegyverek így sem hallgattak el. (MTI)
