Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)
2020-10-26 / 248. szám
RÉGIÓ www.ujszo.com | 2020. október 26. i 3 Új köntösben a Selye gimnázium (A szerző felvételei) vataSCin Péter több mint egy év után régi-új köntöst kapott a híresebbek közé tartozó komáromi épület. A felújítást végző cég a napokban az utómunkálatokkal is elkészül. imiiM.’i Iskolájuk elmúlt száz évének legnagyobb beruházásaként aposztrofálta a beruházást a Selye János Gimnázium (SJG). Már 2008-ban és 2009-ben is pályáztak egy uniós projektre, azonban csaknem 10 évet kellett várni arra, hogy pénzt kapjanak a beruházásra. Nyitra megye közgyűlése 2017 őszén fogadta el a felújításra vonatkozó tervezetet, majd az új megyei testület 2018-ban támogatta ezt a tervezetet, tekintetbe véve a gimnázium eredményeit is. „Ez azért fontos, mert függetlenül attól, hogy valaki szlovák vagy magyar, ilyen vagy olyan párt tagja, valószínűleg el tudták fogadni, hogy a megyében van egy jól működő magyar intézmény, amelynek így lehet segítséget nyújtani” - nyilatkozta lapunknak Andruskó Imre igazgató a megyei támogatásról, amely teljes egészében lefedte a csaknem 1 millió 720 ezer euróba kerülő munkálatokat. A közbeszerzést a Graphite Kft. tervei alapján hirdették meg, a terüAz iskola tornaterme is megújult letet pedig 2019. május 29-én adták át a nyertes Darton Kft.-nek. Az 1907-1908-as tanévben épült ingatlanon korszerűsítették a világítást és a fűtésrendszert, kicserélték az ablakokat, restaurálták a stukkókat, illetve hőszigetelték a tornatermet. Utóbbira a főépület kapcsán nem volt lehetőség, mivel bár nem műemlék épület, de a műemléki zónában helyezkedik el. Az elképzelések és a tervek szerint 30—40%-kal kell csökkennie az épület energiahasználatának. A pedagógusok már jelezték, hogy a tornateremben sokkal melegebb van, mint korábban, s érezhetően kevesebb gázt használnak a fűtéshez. A munkálatokba bekapcsolódtak a FAGUS Kft. munkatársai, illetve Csütörtöki András restaurátor és csapata is. A munkálatoknak eredetileg idén júniusban kellett volna véget érniük, ám a járvány miatt összeomlottak a beszállító láncok, s a cég kénytelen volt halasztást kérni október végéig. A jelenlegi járványhelyzet miatt várni kell a felújítás hivatalos átadójával is. A városban az SJG mellett a megye támogatásának hatására más iskolaépületek is megújulhattak az elmúlt időszakban: tavaly a szlovák tannyelvű Eudovít Jaroslav Sulek Gimnázium kapott szakszerű ráncfelvarrást, valamint a Gépipari és Elektrotechnikai Szakközépiskola is komoly renováláson van túl. Megszépült Selye János Gimnázium főépülete RÖVIDEN Önkéntesek kerestetnek Komárom. A következő két hétvégén esedékes országos teszteléshez az önkormányzatoknak tesztelőpontonként két személyt kell küldeniük a tesztelést végző csapatba. Ebben a munkában részt vesznek a hivatal alkalmazottai, de előfordulhat, hogy nem lesz elég önkéntes - pozitív teszteredmény miatt - így, póttagokról is gondoskodni kell. A komáromi önkormányzat arra kéri a lakosokat, hogy aki bármilyen formában kész részt vállalni a munkában, az jelentkezzen az info@komamo.sk email-címen, a levélben az önkéntes munkára jelentkezőknek fel kell tüntetniük az elérhetőségüket is. Keszegh Béla, Komárom polgármestere jelezte a központi válságstábnak, hogy az általános szabályokon túl kívánatos volna, ha mihamarabb pontos információkat kapna a nyilvánosság a határátlépéssel kapcsolatosan azért, hogy a családok és az ingázók ne maradjanak bizonytalanságban, s ne okozzon ez újra fennakadást. A komáromi teszteléssel kapcsolatos pontos információkat a helyi lakosok megtalálják a Komáromi Lapokban. Az újságot a hét folyamán, szerdán és csütörtökön kézbesítik a helyiek postaládájába. (vp) Káromkodóknak, paráznáknak, tolvajoknak helye - szégyenkő a gömöri Szkáros községben SZASZI ZOLTÁN A nóhai Gömör megye falvai közül, a honfoglaláskor gyepűvidéknek számító Túroc-völgy egyik szép helyen lévő falujában, Szkároson egyedülálló érdekesség maradt fenn: egy szégyenkő, amely a templom bejárata előtt áll. u 3 ;i wn Első írásos emléke ennek a falunak 1243-ból, tehát közvetlenül a tatárdúlás utáni időkből való, ekkor még Staruch néven említették. Szkárosról, dióhéjban Néhány évvel később, 1266-ban, mint Scams, majd 1353-ban Strasa néven szerepelt az okiratokban. Ez a 14. századi említés egyértelműen a településnek a vízfolyást, erdőt, megye vagy akár kiemelt birtokhatárt védő, őrző, a Túroc patak völgyében észak-déli irányba haladó kereskedelmi utat figyelő, azaz strázsáló szerepéről vall. Aló. században több, ma már nem pontosan azonosítható nemesi birtokosa is volt, majd a Draskóczy és Kubinyi családoké lett. Későbbi legjelentősebb birtokosa a Hanvay család. A falu szerkezete igen régi, úgynevezett szeres telepítésre utal. Keleti felén két nagyobb úri lakot is jelölnek a második és a harmadik katonai felmérés régi térképei, nyugati és északi részén pedig kisebb portákat, északkeleti legmagasabb pontján pedig a templomot. Ez a legmagasabb pont egykor körbe árkolt, a vészterhes időkben palánkkal, védőfallal ellátott megszentelt helynek, templomnak a helye. Szkáros ma a református híveket szolgáló templomáról biztosan csak azt tudni, hogy a reformáció idején már állt ott épület, ennek átépítése aló. század vége felé történhetett. Nagy valószínűséggel az is feltételezhető, hogy egy késő gótikus templom lehetett az épület elődje. A jól látható támpillérek a mai fa-Legközelebb Jeljalu mészégetőjét mutatjuk be. lakon ezt sejtetik. Itt, ezen a kiemelkedő ponton lévő, a mintegy háromnégy ámyi területű templomudvaron, a déli falon nyitott bejárathoz közel található egy mintegy hetvennyolcvan centiméteres magasságig kiemelkedő, láthatóan emberi munkával henger alakúra formált kő. A szkárosi szégyenkő. A köz büntetett ée ítélt A bűntettet, vétket elkövetők nyilvános megszégyenítésére szolgáló eszközt, az egykori történelmi Magyarországon a kutatások szerint úgy a 13. századtól kezdték el használni. Elég változatos volt az elnevezése ennek az eszköznek, tájegységenként más-más néven ismerték. Volt ez szégyenfa, szégyenoszlop, szégyenkő, bitófa, cégér, pellengér, pelengér, pilinger, pillinger, perrengér vagy pölöngér. A Szkáros temploma mellett lévőt szégyenkőnek nevezik. Ezeknek az eszközöknek főleg bűnmegelőző, nevelő, elrettentő és visszatartó célja volt. Emellett a közvéleményt is befolyásolták vele. Aki valaha is szégyenkőre került, az megbélyegezett lett. Az ilyen embert a kisközösség vagy kitaszította magából, vagy pedig a szégyenkőre állítás megszégyenítő erejét afféle átnevelési módszerként használták. Ezt az ítélkezési és büntetés-végrehajtási formát sok helyen alkalmazták. Szégyenkőre kisebb vétkekért állíthatta a helyi bíró vagy az egyház képviselője az elkövetőt. Kisebb bűnnek, véteknek számított a káromkodás, a pletykálkodás, a paráználkodás, a részegeskedés, botrányokozás, kisebb értékű lopás vagy csalás, istenkáromlás. Az elkövetőt a falu elöljáró-Tájoló Szkáros község a Nagyrőcei járásban van, a 2832-es Gömörfalva-Ratkó közti úton közelíthető meg. A templom melletti szégyenkő a 48.504/20.200 GPS- koordinátáknál található. (A szerző felvétele) Évszázadok óta figyelmeztető jel a szkárosi szégyenkő sága, vagy az egyházi elöljáróság - reformátusoknál a presbiterek - meghallgatta, tanúk bevonásával bizonyították a bűnét, majd kirótták rá a büntetést. Eszerint egy vagy akár többszöri alkalommal is ott kellett állni a templom előtti szégyenkő tetején, úgy hogy már az istentiszteletre érkezők is lássák a vétkest. Gyakran fennhangon kellett kántálnia a vétkét, vagy egy nyakába akasztott feliraton adták a közösség tudtára, mit követett el a vétkes. Az efféle bíráskodás, vagy önbíráskodás azonban esetenként arra is alkalmat adhatott, hogy néhányan visszaéljenek tisztségükkel, hatalmukkal, esetleg hamis vagy pénzért vásárolt, fenyegetéssel, zsarolással kicsikart tanúvallomások alapján ítéljenek el ártatlan embert. Ugyanígy az elítélt esetleg pénzzel kiválthatta a büntetését, ha ehhez elég gazdag volt. A szégyenkőre állításnak a büntetési formáját végül a felvilágosult uralkodó, II. József tiltotta be. A szégyenkövek nagy része el is tűnt, és faluhelyen elvétve találni ma már. Szkároson szerencsére megmaradt ez a történelmi emlék, mementójaként az egykori jogrendnek, ítélkezésnek, világi és egyházi morálnak.
