Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)

2020-09-08 / 208. szám

4 RÉGIÓ 2020. szeptember 8. | www.ujszo.com RÖVIDEN Csemadok-bórletet alapítottak Komárom. A komáromi Eg­­ressy Béni Városi Művelődési Központ (EBVMK) és a Cse­­madok Komáromi Területi Vá­lasztmánya (CSKTV) „Csemadok-bérletet” alapított, mely a komáromi művelődési ház három kiemelt rendezvé­nyére, a Harmónia díj átadására, a Lehár-gálára, valamint a kassai Thália Színház októberi vendég­játékára érvényes. A lehetőséget elsősorban a Csemadok komá­romijárási tagjainak kínálják fel a szervezők, akik ezáltal ked­vezményes áron válthatnak be­lépőt. „Az intézmény új vezeté­sének a Jiazai művészeti élet fel­karolására és fellendítésére irá­nyuló koncepciója találkozik a CSKTV törekvéseivel, épp ezért hosszú távú együttműködést ter­veznek. Azon túl, hogy a Cse­madok komáromi szervezetei nézőket szerveznek az említett rendezvényekre, az EBVMK művészeti csoportjai is fellépnek majd a járási Csemadok­­rendezvényeken” - áll a művelő­dési központ sajtóhírben. (vp) Koronavírusos ferences testvérek Érsekújvár. A ferencesek templomában és kolostorában két szerzetesnek pozitív lett a koronavírustesztje, amiről azonnal tájékoztatták a híveket a honlapjukon. „Szeptember 5-től két páterünk pozitív korona­vírustesztje miatt szüneteltetjük a szentmiséket a ferencesek templomában az Érsekújvári Regionális Közegészségügyi Hivatal javaslatára. A szentmise szándékokkal kapcsolatos szer­tartásokat a kolostor kápolnájá­ban tartjuk a megegyezett idő­pontban” - áll a ferencesek tájé­koztatójában. A szerzetesek arra kérik a híveket, hogy naponta 20 órától közös rózsafüzér-imád­­sággal erősítsék egymást, és 20.30 órától távúton áldást kül­denek a híveknek az oltári szentségnél imádkozva. A vál­sághelyzetben elmaradnak a rendszeres szentmisék a kórház kápolnájában, és szeptember 11- én sem lesz adoráció 19.15 órá­tól. (száz). AJÁNLÓ Szeptember 8. (kedd) Rimaszombat - Blaha Lujza 170.16.30: megemlékezés és koszorúzás Blaha Lujza Fő téri szobránál; 17.30: Gajdó Tamás színháztörténész előadása a Csillagházban, közreműködik a Blaha Lujza Vegyes Kar, Foglár Gábor, Molnár Tibor. Szeptember 8. (kedd) Kassa -18.00: a 170 éve szüle­tett Gerster Béla, a Korinthoszi­­csatoma tervezője című kiállítás megnyitója a kassai MaJel Rovás Központ FiguratiF Galériájában. Szeptember 9. (szerda) Párkány -16.00: a Hadisírok nyomában című kiállítás meg­nyitója a Párkányi Városi Mú­zeumban. ^ SOMORJA A forgalmas 63-as elsőrendű úttal párhuzamos Gazdasor és Fő utca ta­lálkozásával szemben áll a kápolna, amelynek berendezése mellett az el­helyezkedése is figyelemre méltó, és amely megszenvedte az elmúlt évti­zedek viharait. „12 előtt 5 perccel si­került felújítani a kápolnát, a nedves­ség ugyanis tönkretette a falait” - kezdte Bodó Anna, az Ambrózia idősotthon igazgatója. Az egykori is­potály, a szegények kórháza mellett áll a kápolna, a területen ma a nyug­díjasotthon működik. Bodó Anna szerint kisebb csoda, hogy sok száz év után is a szociális ellátás folyik a vá­ros sarkában. Újraszentelik az ispotálykápolnát KISS BARTALOS ÉVA K6t óv után befejeződött az ispotálykápolna felújítása, amelynek megmentésével Somorja törtánelmánek egyik ékkövát sikerült megőrizni. Egyre többen érdeklődnek a város múltja iránt, nekik is különleges álmány lesz újra belápni a restaurált kápolna ajtaján, amelyet szeptember 9-án újraszentelnek. (A szerző felvételei) nal való bővítése adott lehetőséget a kápolna restaurálására. Bodó Anna elmondta, már elkészült az új csar­nok, amelyet — akárcsak a kápolna felújítását - önerőből finanszírozott a város. Az új lakók beköltözését azonban még hátráltatja a bürokrá­cia, de bíznak benne, hogy hamaro­san az Ambróziába érkező idősek is megpihenhetnek a kápolna több száz éves falai között. „Korábban is tar­tottak itt miséket, igény szerint újra szakrális célokat szolgál a kápolna” - folytatta az igazgató. Nagy József elmondta, Somorján kevés olyan emlék maradt, amely a múltat idézi. Egy európai uniós projektnek kö­szönhetően épp felújítják a Korona udvart, a városi hivatalnak otthont adó épület is 17. századi reneszánsz műemlék, a templomok és a zsina­góga is a múlt egy-egy szeletét tár­ják fel. De az átépítéssel és az idő múlásával az egykori Gazda sor há­zainak, a régi vonatállomásnak és a malomnak sem maradt nyoma. Az önkormányzat az idősotthon bővítése keretében, önerőből újíttatta fel a szakrális emléket. „Nemcsak azért vesztek el, mert le­bontották, hanem azért, mert nem törődtek vele. Minden egyes apró­ságért, amit a város múltjának meg­őrzéséért teszünk, hálásak az embe­rek, ebből a szempontból nem kell aggódunk a jövő miatt. Nemzeti­ségtől függetlenül sokan érdeklőd­nek, és figyelnek arra, hogy meg­őrizzük a múlt egyes darabjait” — közölte Nagy József. Csütörtöktől látogatható Szeptember 9-én újra megáldják a Szent Kozma és Damján­­kápolnát, majd 10-től hat napon ke­resztül bárki megnézheti a kétéves munka eredményét. Hétköznap 13 és 18 óra között, szombaton 8-tól 13 óráig lesz nyitva a kápolna. Nagy József és Varga Annamária szerint is sokan kíváncsiak a szakrális em­lékre, már a tatarozás alatt is be­benéztek a somorjaiak a kápolna ajtaján, hogy szemügyre vegyék, hogyan folyik a munka. Fogadalmi ajándékokat, ékszereket, érméket rejt az oltár Gónius loci Az egykori ispotály helyén ma öre­gotthon áll, az Ambrózia új pavilon-Két évig tartott a felújítás Nem műemlék, de érték Már a 17-18. századi dokumentu­mokban is említik a somoijai sze­gényházat, később az ispotályt, ame­lyet a város északnyugati szélén ala­kítottak ki. Viczay Terézia grófnő és Jeszenák Pál királyi tanácsos szor­galmazta a szegények kórházának megalapítását 1722-ben. Ennek az épületegyüttesnek egy kápolna is ré­sze volt, bő száz évvel később új sze­gényházat és kápolnát építettek, amelyet 1873-ban felújítottak. Bodó Anna rámutatott, hogy már a 18. szá­zadban is létezett egyfajta szociális segítség. „A jómódú emberek is jót akartak cselekedni, ez is összefüggött az ellátással” - jegyezte meg az igaz­gatónő. „Az 1846-ban épült, avagy átépített kápolna barokk elemek fel­­használásával, klasszicista stílusban készült. A kápolna, úgy mint ma is, két boltíves ablakán kapta a természetes fényt. A mai torony alatti főbejárat portálja vélhetően még ez eredeti homlokzat része lehetett, azaz a leg­első, barokk kápolnát szolgálta” - ol­vasható a kápolna újraszentelése al­kalmából készült brosúrában. Bontással mentették A kápolna a szegények kórházá­nak része volt, és részben ennek is tu­lajdonítható az állagromlása. „Mivel a kápolna körbe volt építve, minden IPÄ Bodó Anna, az Ambrózia idősotthon igazgatója és Nagy József képviselő fal átázott, most a felújítás után min­denhol levegőznek a falak” - mondta Nagy József, az Arrea közterület­fenntartó vállalat igazgatója, városi képviselő, aki Faragó Zoltán képvi­selővel és Jávorka Tamás műépí­tésszel, önkormányzati képviselővel kezdeményezte a felújítást. Az idős­otthon bővítésével új épületet húztak fel az omladozó falak helyén, és fel­lélegezhetett a kápolna, amely szak­rális célokat is szolgált, de melyet egy időben egyfajta archívumként hasz­náltak. „Csoda, hogy megmaradt öregotthonnak az ispotály helye” - mondta Bodó Anna. Az eredeti állapot „Minél jobban közelíteni az eredeti állapothoz, ez volt az elképzelésünk mottója. Amit restaurálni lehetett, azt felújítottuk. A belső térben minden eredeti” — mutatott körbe a kápolná­ban Nagy József. Eredeti az oltár, a faszobrok, a padok összeillesztése, és az ajtókilincs is kiállta az időpróbá­ját. „A statika és a szigetelés szem­pontjából úgy megerősítettük az épületet, hogy a beépített elemeknek köszönhetően még sok évig meg­őrizhessük a kápolna állagát” - foly­tatta Nagy József. Szakmai szem­pontból Peter Krivda pozsonyi művészettörténész és csapata fel­ügyelte a rekonstrukciót. Kincseket rejt A kápolna egyik különlegessége a toronyban lakó harang, amely ugyan már nem szól, mert valószínűleg ta­lálat érte a második világháborúban, mégis egyedülálló érték. Oldalát Szent Orbán, a szőlészek védőszent­jét ábrázoló dombormű, valamint a CHRISTELLY POSONII FUDIT felirat, illetve az 1784-es évszám dí­szíti. De nemcsak a torony, hanem a kápolna belseje is kincseket rejt, ilye­nek a szenteket ábrázoló késő barokk faszobrok, a körmeneteken körbe­­hordozott kereszt, valamint az oltár felújításakor talált fogadalmi ajándé­kok. Nyakékeket, érméket, ékszere­ket rejt a felújított oltár retablója. Az oltár egyik eleme arra utal, hogy va­lamikor ereklyét is tároltak a kápol­nában, erre enged következtetni Nagy József szerint az egyik lap hátuljában található kis retesz, amely fölött régi írás és évszám látható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom