Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)
2020-08-08 / 184. szám
4 I RÉGIÓ 2020. augusztus 8. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Új igazgatója van a könyvtárnak Rimaszombat. Herczeg Rita marad a rimaszombati Matej Hrebenda könyvtár élén. Az intézmény igazgatói posztjára meghirdetett pályázat eredménye a napokban vált ismertté. Lenka Stepáneková, Besztercebánya megye szóvivője tudatta, hogy a pályázatra két személy jelentkezett, és a döntőbizottság Herczeg Ritának szavazott bizalmat, aki jelenleg a könyvtár megbízott igazgatója. Stepáneková szerint a kinevezésre szeptemberben kerülhet sor. (hn) Folytatódik a vezetékek cseréje Rimaszombat. Folytatódik a gázvezetékek cseréje Rimaszombatban. A járás több településén szünetelni fog a gázszolgáltatás. Az Iskola utca (Skolská) gázvezetékeinek cseréje után jelenleg a Húrban utcán dolgoznak, és hamarosan a Tompa utcát is lezáiják az egyik irányban. A munka itt feltehetően augusztus végéig tart. Ezt követően a Hviezdoslav utca következik. A Szlovák gázművek (SPP) honlapján az áll, a Rimaszombati járás több községében szünetelni fog a gázszolgáltatás augusztus 17. és 28. között. A következő települések érintettek: Bátka, Gömörmihályfalva, Kálosa, Pádár, Meleghegy, Balogtamási, Uzapanyit, Alsóvály, Felső vály, Nagybalog. (hn) Riadalom a Csallóközben Vásérút. Kisebb pánikot okozott a dunaszerdahelyi járásbeli községben az a közösségi portálon közzétett bejegyzés, mely szerint lezárták a helyi egészségügyi központot. Török Gergely polgármester azt nyilatkozta, hogy az ott rendelő orvosok szabadságra mentek, ezért szünetel a betegellátás, a rendelkezésnek nincs köze a koronavírushoz. Robotka Rozália, a Dunaszerdahelyi Járási Közegészségügyi Hivatal igazgatója leszögezte, hogy nincs ok pánikra. „Mi a munkánkat végezzük. A kontaktkutatás keretében szólítjuk meg az embereket. Nincs szó olyan lépésről, amely tömegeket érintene” - közölte az igazgató. A Dunaszerdahelyi járásban eddig összesen 54 fertőzöttet regisztráltak, csütörtökön két új esetet vettek nyilvántartásba. (béva) Tizenkét bérlakás épült Gombán Gomba (Hubico). A dunaszerdahelyi járásbeli község 225 820 eurós támogatást kapott a közlekedési tárcától, így megvehette azt a bérházat, melyet egy magáncég épített a településen. Horváth Mária polgármester elmondta, három háromszobás és kilenc kétszobás lakás van a bérházban. A 42 kérvényezőből 18 teljesítette a feltételeket. A lakók év végig beköltözhetnek. (TASR) Merre tovább, komáromi kikötő? VATAáŐIN PÉTER A nyilvánosság is véleményezheti a Duna menti város kikötőjének fejlesztési tervét. Ha a fejlesztés megvalósul, új korszak kezdődhet a komáromi hajózás és a város történetében. A Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság hajógyára és javítója az Erzsébet-szigetalsó felében 1900 kö(Fotó: Duna Menti Múzeum) ift'jóUifrU A komáromi Duna-part jó része nem más, mint ipari zóna. A sajátos megjelenésű teherdaruk, a hosszan szétterjedő üzemi épületek és sínek megfosztották a várost a kellemes hangulatú dunai sétányoktól, de egy időben ezért cserébe gazdasági fejlődést adtak a térségnek. Ma már csak szinte vegetál a kikötő, mely a fejlesztésére kidolgozott terv szerint 2013 és 2017 között 85-150 ezer tonna közötti áruforgalmat bonyolított le, ez a kapacitásának átlag 5%-át vette igénybe. Ezzel szemben évente maximálisan 4,7 millió tonnányi áru is megfordulhatna a kikötőben. Új távlatok A komáromi Szlovákia második legnagyobb kikötője. A brünni AQUATIS cég által a Verejné prístavy a. s. állami cég részére idén márciusban kidolgozott, majd júliusban Komáromban nyilvános vitára bocsátott stratégiai és mesterterv „a belföldi vízi közlekedés egyik fő prioritásának” nevezi a fejlesztését, amely a közlekedés minisztérium égisze alatt jön majd létre. A projektet támogatja az Európai Unió, amely összefüggésben van azzal is, hogy 2030-ra a 300 kilométernél hosszabb közúti fuvarozás 30%-át kellene kiváltania a vasúti vagy vízi szállítási módoknak. Ennek az aránynak 2050- re pedig már 50%-ot kellene kitennie. A kikötő átalakításának első szakasza 18 millió euróba kerülne, melyet az EU áll majd. 2020 végéig készülhet el a megvalósíthatósági tanulmány. Ezt követően készülhet el a projektdokumentációt és a környezeti hatástanulmány, utóbbi 2021 végére esedékes. A terv szerint nagy piaci lehetőség van a szlovákiai folyami közlekedésben, ugyanis a mezőgazdaság, erdészet, papírgyártás, hulladékgazdálkodás, az autó- és gépészeti ipar terén is lehetséges a fejlesztés. Az állam szándékában áll az is, hogy Komárom és Pöstyén között akadálytalanul folyhasson a teherhajózás, ami tovább növelheti a Duna menti város szerepét. Nem utolsósorban pedig a tervezett Duna-Odera-Elba korridorban is fontos állomáshelyként szerepelhet majd Komárom. A szőrül vég kitér a helyszín multifunkcionális jellegére. Például a kikötő fontos szerepet tölt be a Csallóközből származó áru szállításában, ahol a vasúti, vízi és közúti fuvarozást is tudják kombinálni. A helyszín Jelenleg 5 fő, különböző megvalósítási variánssal számolnak. Az egyes tervek között elsősorban a teher- és személyforgalom számára szolgáló kikötők, a folyami várakozóhelyek és a logisztikai létesítmények lehetséges helyszínei között van eltérés. Két változat szerint például a Nagyharcsás nevű városrésznél volna egy teherkikötő, míg az 5. számú változat ezt a Vág jobb partjára helyezné. „Egyrészt olyan lokalitást szeretnénk, amely a lehető legkisebb mértékben terheli a város központi részén a forgalmat, hiszen a kikötőkből tovább kell vinni az árut. Mindent megteszünk azért, hogy a Duna-part egy részét megnyithassunk a komáromiaknak. A spicctől a központ felé az erőd szomszédságában szeretnénk, ha elérhető volna a lakosoknak a part. Lehet itt kishajós kikötő, de az ipari tevékenység ne takarja a város büszkeségét, az erődöt. Ugyanakkor azt is javasoljuk, a Verejné prístavy a.s. gondolja át az árpolitikáját, hiszen a kikötési tarifákat úgy határozzák meg, hogy Komáromban a pozsonyi összegeket kérik a kikötni szándékozó hajóktól, hajóéttermektől és kishajós kikötőktől, amivel lényegében megfojtják az ilyen jellegű fejlesztéseket a városban. Teret kell adni a vízi fejlesztéseknek, hiszen Komáromban ebben nagy lehetőség van a Duna és a Vág összefolyásánál” - nyilatkozta lapunknak Keszegh Béla. Komárom polgármestere Andrej Dolezal közlekedési miniszterrel is tárgyalt már a kérdésben, augusztus második hetében pedig Katarina Bruncková közlekedési államtitkárral is részletes megbeszélést folytat majd. Bonyolult tulajdonjogok Gabriel Szekeres, a Közkikötő Rt. vezérigazgatója a júliusi komáromi vitán azzal magyarázta az alacsony kihasználtságot, hogy 2002-es privatizálást követően az infrastruktúra egy magántulajdonos kezébe került, a telkek viszont a Közkikötő Rt. tuÜzemi épületek a kikötő területén lajdonában maradtak. Az illető cég nem a komáromi régióra jellemző mezőgazdasági termékekre specializálódott. Keszegh Béla is mélyen problematikusnak látja az eddigi tulajdonjogi helyzetet. Elmondása szerint az itt levő ingatlanok jelentős része az SPaP részvénytársaság birtokában vannak, de akadnak offshore cégek is, akikkel nagyon nehéz bármiről is tárgyalni. Rógi hagyományok A hajózás és a hajóépítés jelentősége már legalább egy évezrede kitüntetett szereppel bír Komárom történetében. Mácza Mihály a „Komárom szerepe a dunai hajózásban” című tanulmányában többek között leírja, a város már a középkori magyar királyság létrejöttekor bekapcsolódott a dunai hajóforgalomba, a 11. században volt itt egy berakodó hajóállomás. Ez a szerepkör később csak növekedett, s nemcsak a kereskedelem és árucsere, hanem a hadászat terén, különösen az újkori török hódításokat követően. Ehhez kapcsolódott az is, hogy jelentős hajóépítő műhelyek jöttek létre a városban. A 18. század második felére soha nem látott méretűvé fejlődött a kereskedelmi hajózás, köszönhetően főleg a gabonakereskedelemnek. Ez a kor számított Komárom egyik leggyümölcsözőbb időszakának. 1807- ben itt jött létre az ország első hajóbiztosító társasága is. Hogy a vízi forgalom mennyire meghatározta a város jólétét, azt bizonyítja az is, hogy a gőzhajózás, a Kis- és a Vág-Duna mederváltozásai és a szabadságharc eseményei miatt csökkent Komárom jelentősége a 19. században, amit csak a századforduló táján kezdett visszaszerezni. Ekkor alakult ki a hajójavító műhely, majd a hajógyár és az úgynevezett téli kikötő az Erzsébet-szigetnél. (A szerző felvétele) A Vág és a Duna találkozása az ősi időkig visszamenően stratégiai fontosságot kölcsönzött a városnak. Egy-egy népcsoport vagy államalakulat ezért mindig kitüntetett figyelemben részesítette Komárom környékét. Dusán Kovác történész a Pravdivá história ismeretterjesztő magazin 2018-as októberi-novemberi számában azt mondta, az „első” Csehszlovákiának kikötőkre volt szüksége a Dunán azért, hogy rá tudjon csatlakozni a dunai hajózási útvonalra. Ezért vált kulcsfontosságúvá az az igény, hogy Pozsony és Komárom is az új államalakulat része legyen. A csehszlovák állam a 20-as években nem maradt adós kikötő és a gyár fejlesztésével, majd az államszocializmus idején is nőtt a város szerepköre e téren, amely aztán ismét csökkent a bársonyos forradalom óta eltelt évtizedekben. Hogy a következő évek a kikötő modernizációjával elhozzák-e a város újbóli fellendülését, az még a jövő zenéje, a történelmi tapasztalatok alapján azonban talán bizakodhatnak az itt élők. A kikötő átépítésének egyik lehetséges terve (Képarchívum)
