Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)

2020-08-07 / 183. szám

www.ujszo.com | 2020. augusztus 7. RÉGIÓ I 5 Intelligens fejlesztéseket terveznek Dunaszerdahelyen KISS BARTALOS ÉVA Biztonságosabb város, haté­konyabb parkolórendszer, gazdaságosabb közvilágítás, korszerű hulladékkezelés - ez mind elérhető lenne Dunaszer­dahelyen az intelligens város program keretében. Közel egymillió euró támogatásból építenének smart city­­rendszert. DUNASZERDAHELY Az intelligens város fejlesztési terv sokféle lehetőséget kínál az ön­­kormányzatnak, legyen szó akár a közlekedésről, közvilágításról, vagy a parkolásról, illetve a hulladékkeze­lésről. Hájos Zoltán polgármester a képviselő-testület legutóbbi ülésén ismertette a tervet. Rámutatott arra, hogy a város közel egymillió euróból építheti ki a modem rendszert. Ha si­keres lesz a pályázat, akkor az ön­­kormányzatnak mintegy 50 ezer euró önrésszel kellene hozzájárulnia pro­jekthez. „Az intelligens város, vagyis a smart city-rendszerrel a lakótelepe­ken figyelnénk a parkolást, de az adatgyűjtés mellett ezek tárolására és csoportosítására is alkalmas a szoft­ver. Ez nemcsak a parkolási rendszer kezelésére, haoem egy másik pro­jektre épülve a hulladékgyűjtés mo­dernizálására is alkalmas” - közölte a polgármester. Dunaszerdahelyen egy osztrák-szlovák határon átnyúló együttműködés keretében föld alatti konténerekkel váltanák fel a jelenleg használt kukaketreceket. A smart cityvel egy rendszeren belül kezel­hetnék a parkolást és a kukákat. A képviselők elé teij esztett indoklásból kiderül, hogy a lakótelepi parkolásról begyűjtött adatok elemzésével haté­konyabb parkolási politikát alakíthat A modern technológiának köszönhetően biztonságo­sabb lehet a város, hatékonyabba parkolási politika, gazdaságosabb a közvilágítás. ki a város. A fejlesztéssel gazdasá­gosabbá tehetik a közvilágítást, a levegőminőség-mérésre és a közbiz­tonság garantálására szolgáló kame­rarendszer további fejlesztésére is al­kalmas az intelligens technológia. A képviselők támogatták a javas­latot, a város augusztus végéig igé­nyelheti a vissza nem térítendő támo­gatást a tervek megvalósítására. Jó embert nevelni, ez a lényeg (A szerző felvétele) vataSCin Péter Deák Irén (1957), a Selye János Gimnázium frissen nyu­galmazott tanára a közelmúlt­ban a magyar államtól meg­kapta a Tehetségek Szolgálat­áért életműdíjat, illetve a Pe­dagógus Szolgálati Emlékér­met is. Az elismeréseket egész egyszerűen az indokolta, hogy felsorolni is nehéz, hány jelen­tős tanulmányi versenyen értek el eredményeket a diákjai. A díjak kapcsán szakmai elveiről és pályájáról kérdeztük. Négy évtizednyi pedagógiai munka áll a háta mögött. Ami a te­hetséggondozást illeti, mennyiben változott, s mennyiben maradt vál­tozatlan az évek során? Történelem és társadalomismeret, illetve filozófia szakos tanár va­gyok. Mindig meghatározó volt számomra az, hogy a gyerekeket magyarságtudatra neveljem. Én Lakszakállásról származom, olyan faluból, ahol mindenki magyar volt. Emlékszem, az egyetemi szóbeli felvételin Martinka professzor hu­morosan megkérdezte tőlem - mi­vel nagyon gyérül tudtam a nyelvet -, hogy hol tanultam szlovákul, az utcán? A nagymegyeri gimnázi­umban és a falumban szívtam ma­gamba a magyarságtudatot, és ak­kor annyira naiv voltam, hogy bát­ran azt mondtam, nálunk az utcán sem beszélnek szlovákul. Mikor kijöttem, azt gondoltam, hogy is­tenem, biztosan nem fognak fel­venni, de lehet pont ezért vettek fel. Azt, amit otthon és a gimnázium­ban Varga László tanár úrtól kap­tam, azt akartam továbbadni a gye­rekeknek, de ezért nagyon sokat kel­lett tenni. A tehetséggondozást, amelynek minden percét élveztem, 1996-tól végzem, akkor kerültem a Selye Gimnáziumba. Ez ugyebár pluszmunkát jelen­tett a tantermi oktatáshoz képest. Ez két külön dolog. Azért mentem Pozsonyba tanulni, hogy a gimná­ziumban a világ iránt nyitott fiata­lokat taníthassam, azokat, akiknél látom azt, hogy ha adok, akkor vissza is kapok, akik a lecketanulásnál töb­bet akarnak. Itt valóban ilyen diá­kokra leltem, de ezért kegyetlenül meg kellett dolgozni, mert ugye az órákra való felkészülés után estén­ként, hétvégéken, szabadidőben ál­landóan bújni kellett a könyveket. Az iskolában pedig miután befejeződött a tanítás, még le kellett ülni a gyere­kekkel. ‘"í Honnan merített ehhez erőt? Nagyon szeretem a szakmámat. A gimnáziumban most olyan fiatal pe­dagógusok dolgoznak - Elek József, Szabó Gábor, Vajányi Orsolya kol­légák -, akikben szintén megvan ez, ők az utódok. Úgy gondolom, hogy az menjen pedagógusnak, aki szereti a gyerekeket, de emellett megtanítja őket dolgozni, és így látják, hogy szeretem, amit csinálok. Szeretni ta­nulni, bölcselkedni, ismerni a vilá­got, nyitottnak lenni, alkotni akarni. Ma a játszva tanulás a trend, de egy 18—19 éves már érett személyiség, ő tudni akar. A játéknak is megvan a maga helye, de ő inkább bölcselete­ket akar hallani, és nagyon lényeges, hogy a pedagógusban azt lássa, hogy igen, tőle tanulhatok. A Tehetség Szolgálatáért díjhoz kapcsolódnak különböző kritéri­umok, amelyek magas szintű te­hetséggondozást feltételeznek. Mit jelent önnek a díj? Nagyon megtisztelő számomra. A pedagógiai munkám során nem mindig éreztem az elismerést. Há­látlan helyzet volt ez, sokszor csak a Deák Irén diákokért és a szakmámért csinál­tam, és azért, hogy a magyar gyerek ismerje a magyar történelmet. Azért választottam a szakjaimat, mert úgy gondoltam, ha én elmagyarázom a diákoknak, akkor jobb emberek lesznek, látni fogják a hibákat és tö­rekedni fognak a jóra. Egyetlen cé­lom volt: jó embert nevelni. Ez a lé­nyeg. Úgyhogy így most a pályám végén nagyon megtisztelő, s főleg az, hogy a magyar államtól kaptam. Szlovák történelemről szóló ver­senyeken is értek el eredményeket a tanítványai. Szinte örök dilemma mifelénk, hogy miként lehet jól ta­nítani a magyar és a szlovák törté­nelmet is, különösen a politikatör­ténetet. Ön hogyan oldotta ezt meg? Nagyon nehéz, de törekedni kell. Ma már sokkal könnyebb egyébként, főleg amióta a Selye János Egyete­men létrejött a történelem tanszék. Simon Attila és Szarka László jóvol­tából nagyon sok tanulmány megje­lent. Van honnan meríteni a kollé­gáknak, ahonnan hitelesen tudják mindkét oldal helyzetét bemutatni. A 2010 utáni időszakban máig ez nagy segítségnek számít, de amikor én kezdtem a pályát, akkor nagyon ne­héz volt, és az embernek arra kellett vigyázni, hogy ne menjen el nagyon szubjektív irányba. Mindig beszél­tem az igazságtalanságokról, de azt is hangsúlyoztam a gyerekeknek, hogy a két nép között együttműködésnek kell lennie, szükséges tudni szlová­kul, és fél éven belül Pozsonyban ugyanolyan barátja lesz a szlovák csoporttársának, mint a magyarnak. Az embert a tettei alapján ítélem meg: ki a jó, s ki a kevésbé jó. Nem asze­rint, hogy milyen nyelven beszél, ha­nem hogyan éli az életét, hogyan vi­szonyul az embertársaihoz, mennyire elhivatott a közössége iránt. Volt olyan tanítványom, aki azt írta az ér­tesítőjébe, amikor ballagott, hogy „a köz ügyei iránt elhivatott fiatal diákja”. A demokrácia az nem egy magától működő valami, hanem az embereknek kell tudniuk hatni rá. RÖVIDEN Újabb útzár Pozsonyban Pozsony. Szombattól augusztus végéig nem térhetnek le az au­tósok a Kikötői hídról a Bajkal­­ská, vagy a Slovnaft utca irá­nyába. Újabb szakaszhoz ért a D4/R7 részét képező körforga­lom építése. A Ligetfaluból ér­kező forgalom az Apollo hídon, a Kassai és a Prievozská úton keresztüljuthat el a Bajkalská és a Slovnaft útra. Az átépítés miatt augusztus 31 -ig a városi tömeg­­közlekedés járatait is hasonló irányba terelik. A 96-os, a 196- os és a 98-as járatokat érinti a forgalmi változás. (béva) Sertéspestis házi tenyészetben Jánok. Igazoltan afrikai sertés­­pestissel fertőződött meg két házi tenyészetben nevelt sertés a Kassa-vidéki járás településén. Az adott tenyészetben húsz álla­tot nevelnek. Az első két sertés augusztus első napjaiban visel­kedett szokatlanul, rövidesen el­pusztultak. A betegség jeleit már több állat mutatja, azóta további három állat pusztult el. Óvintéz­kedéseket rendelt el az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer­biztonsági felügyelet. (TASR) Káosz Somorján: lezárják a körforgalmat SOMORJA Hétfőtől három hétre lezárják a 63-as úti forgalmas közleke­dési csomópontot Somorján. Felújítják a körforgalmat, ezért arra kérik az autósokat, hogy ke­rüljék el a szakaszt, és inkább Lég felé, az 572-es másodrendű főúton, vagy a gyorsforgalmi úton közlekedjenek. Augusztus 10-től 31-ig tart az útzár a forgalmas szakaszon, a Pozsonyi út, Szél utca és a Szen­ei út kereszteződésében. A sze­mélyforgalmat a városon belüli utcákba terelik, a teherautósok­nak az R7-es gyorsforgalmi úton keresztül kell elkerülni Somor­­ját. Az autóbusz-megállókat is áthelyezik az építés miatt: az Is­­ter megállót a Tejfalui útra, a víztoronyhoz, a Szenei úti meg­állót pedig az Ipari utcába. „A Pozsony-Dunaszerdahely kö­zötti buszjáratok a Pozsonyi út- Első utca-Gyalogút-Tej falui út -Csillag utca-Csölösztői út- Mély utca-Szél utca-iskola utca vonalon közlekednek majd, a Somoija-Szenc buszjáratok pe­dig a Pomléi út-Tűzoltó utca­ipari utca vonalon”- olvasható a város honlapján. A város közleménye szerint a közútkezelő vállalat eredetileg tavasszal kezdte volna a felújí­tást. Végül megvárták, míg át­adják az R7-es gyorsforgalmi utat, és azt, hogy a nyári szünet­ben csökkenjen a forgalom. A városvezetés azt szerette volna elérni, hogy teljes útzár helyett csak félpályán korlátozzák a forgalmat, a közútkezelő válla­lat ezt elutasította, mivel szerin­tük drágítaná és elnyújtaná a be­ruházást. (béva)

Next

/
Oldalképek
Tartalom